A Levegő Munkacsoport blogja

Magyarországon télen füstbe burkolózik a települések jó része. Így van ez mindenütt a világban, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, az elavult kályhákból ömlik az egészségre és az éghajlatra veszélyes korom. Németország azonban hatalmas változás előtt áll. Zöld utat adtak a német hatóságok annak a Kék Angyal ökocímkének, amivel a gyártó jelezheti, hogy a kandalló, kályha megfelel egy szigorú szállópor-kibocsátási határértéknek, mert van benne egy szűrő, ami nem engedi ki a kéménybe az apró részecskéket. A címke elnyeréséhez a kályhát, kandallót alá kell vetni egy, a valós fűtési körülményeket szimuláló hatósági mérésnek. Ennek során elsőként a részecskeszámot mérik. Ezáltal meg tudják határozni az egészségügyi szempontból különösen veszélyes részecskék mennyiségét. Minél több van ugyanis ezekből, az emberi testnek gyakorlatilag minden részébe eljutni képes apró részecskékből a levegőben, azt annál veszélyesebb belélegezni.

A fenntarthatósági tudomány – mármint a környezeti, nem a gazdasági – legalább ötven éve figyelmeztet arra, hogy az emberiség „fejlődése” nem fenntartható. Sokkal többen vagyunk, mint ahány embert a Föld a jelenlegi termelési és fogyasztási szokásaink mellett képes eltartani. George Monbiot megfogalmazása szerint egy hamis komfortot ígérő, hazug buborékban élünk, és azt képzeljük, hogy mérhetetlen gazdagsággal a hátunk mögött egyáltalán nem függünk a földi bioszférától. A természetet pedig egyszerű erőforrásnak tekintjük, melyet igényeink szerint aknázhatunk ki.

Az egyik legveszélyesebb – és a szmogriadó elrendelésénél is általában meghatározó – légszennyező anyag az ún. szálló por (PM10, vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék). Elsősorban a fűtés, a közlekedés, az erőművek, az ipar és a mezőgazdaság által kibocsátott rendkívül apró szemcsékről van szó. A PM10-en belül megkülönböztetjük egyebek mellett a 2,5 mikrométernél kisebb részecskéket (PM2,5). A PM2,5-re nincs hivatalos órás vagy napi egészségügyi határérték, azonban azt, hogy mennyire veszélyes az emberi egészségre, jól mutatják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai, amelyek szerint az Európai Unióban több mint 400 000, Magyarországon közel 13 000 ember veszti idő előtt az életét minden évben a PM2,5-szennyezés miatt.

Az Európai Unióban a PM2,5-koncentráció egy évre vonatkozó egészségügyi határértéke 25 mikrogramm köbméterenként (μg/m3), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határérték pedig 10 μg/m3. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett átfogó kutatás viszont arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a PM2,5 éves átlagos koncentrációja meghaladja az 5 mikrogrammot köbméterenként, akkor már az elhalálozások számának kimutatható – és a koncentráció növekedésével nagyjából arányos – emelkedésével lehet számolni (ld. az 1. ábrát).

 
Az idén csak otthonunk magányában elmélkedhettünk a dicsőséges márciusi forradalomról. Volt idő azon is elgondolkodni, hogy mitől lettünk mi, utódok annyira teszetoszák? Miért húzzuk-halasztjuk azokat az életünket szebbé tevő lépéseket, amelyeket más városok már megtettek – korrigálva ezzel az évtizedek alatt kialakult hibákat – vagy amelyeket eleve nem volt szükséges meglépniük a szerencsésebbeknek?

Kervárosnak mondják Minnesota állam közepén a szomszédos Minneapolis és Saint Paul várost a Mississippi, a Minesota és a St. Croix folyó partjain. Az ottani tömegközlekedésben – buszon és héven – hasonlította össze Yingling Fan, Andrew Guthrie és David Levinson a tényleges és a várakozók által megélt várakozási időt.

Budapesten kívül lakók autói adják a belső személygépkocsi-forgalom közel felét. Rendszeresen hallhatjuk – politikusoktól, közlekedéstervezőktől és átlag állampolgároktól is –, hogy ennek a forgalomnak és egyúttal a város belső részei parkolási gondjainak a csökkentéséhez jelentősen hozzájárulhat, ha sok P+R parkolóhelyet létesítünk a város szélein. Egyszerű számítások és a már meglévő P+R parkolók tapasztalatai alapján viszont az a következtetés vonható le, hogy új P+R parkolókkal nemhogy javítanánk, inkább tovább rontanánk a helyzetet.

Az ország különböző pontjairól sokan fordulnak most a Levegő Munkacsoport Tanácsadó Irodájához, hogy mit lehet tenni a zöldhulladék-égetés okozta levegőszennyezés ellen. Ha a települési önkormányzat a saját rendeletében lehetőséget ad az adott időszakban a hulladékégetésre, akkor beszélni kell az illetővel, esetleg kérni az önkormányzatot, a közterület-felügyeletet, a polgárőrséget, hogy beszéljék le az égetésről. Juttassuk el az égetőnek a KÖTHÁLÓ tájékoztatóját. Hozzuk nyilvánosságra az esetet a közösségi médiában! Továbbá lehet kérni az önkormányzatot, hogy módosítsa a rendeletét és általában is tiltsa be a zöldhulladék-égetést – ezt egyébként már számos önkormányzat megtette.

Néhány nappal ezelőtt arról adott ki közleményt három szakmai civil szervezet, hogy a szennyezett levegő súlyosbítja a koronavírus hatását. Most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a vírusok megtapadnak a fűtésből, közlekedésből és egyéb forrásokból származó apró légszennyező részecskék (PM) felületén és így a fertőzésveszély is megnövekszik.

  Avarégetés egy Budapest melletti településen
2020. március 17-én

A Pest-megyei Tárnok lakóházaitól 50 méterre, a 7-es út túloldalára, de érdi területre logisztikai parkot terveznek. A kormány az előző érdi vezetéssel közösen a Modern Városok Program keretében kezdte előkészíteni a területen az ipari park fejlesztését. Kiváló minőségű termőföld semmisülne meg örökre.

A jelenlegi polgármester a választási programjában azt ígérte, hogy ezt a területet visszaminősíti mezőgazdasági övezetté, nem lesz ipari park ott. Azóta meggondolta magát, az adóbevétel jól jönne Érdnek.

Idén hivatalosan is elkezdődött a Levegő Munkacsoport levegőszennyezettség-mérő hálózatának építése, ugyanakkor lelkes magánemberek is nagy erőkkel dolgoznak rajta, hogy Magyarországon is elterjedjen egy egyszerű és megfizethető eszköz, mely kiegészíti az amúgy az EU átlagához képest egészen jól működő hazai hivatalos légszennyezettségi mérőhálózatot. A projektet a Magnet Bank Közösségi Adományozási Programja (KAP) támogatja. (A KAP a bank ügyfeleinek döntése nyomán a banki költségek 10%-át ajánlja fel támogatásként környezetvédelmi és társadalmi hasznosságban jeleskedő civil szervezetek számára egy-egy projektre.)