Mindenekelőtt tudomásul kell vennünk, hogy az elkövetkező években a koronavírus-járványnál is jóval súlyosabb válságokra kell számítanunk: a természet pusztítása egyre gyorsul, és bármikor bekövetkezhet az a pillanat, amikor az ennek leginkább kitett ágazat, az élelmiszer-termelés omlik össze. Ebben a helyzetben alaposan át kell gondolnunk, mi az, amit mindenképpen megtarthatunk és meg is kell tartani. A tömeges autóhasználat nyilvánvalóan nem tartozik ezek közé.
Azonban nem csak ezért kell haladéktalanul átalakítani a parkolási rendszerüket. A terület és ezen belül a közterület – az itt elő emberek után – a legértékesebb vagyonunk. A közterület sokkal fontosabb annál, mint hogy magánautók tárolására használjuk.
A közterülettel kapcsolatos egyik legfontosabb követelmény, hogy minél több zöldfelületet tarthassunk rajta. Kutatások sora bizonyította be, hogy sokkal egészségesebbek az emberek ott, ahol a lakóhelyüknél fák, zöldfelületek vannak, mint ahol ezek hiányoznak. A zöldfelületek jelentősége egyre nagyobb lesz, amint egyre több a nyári hőségnap, hiszen míg a fákkal borított természetes talaj ilyenkor 25 Celsius fokra melegszik fel, a tűző napnak kitett aszfalt 60, a gépkocsik teteje pedig akár 70 fokra, kályhaként fűtve a környezetet. Márpedig az eddigi nagy hőségek idején Budapesten 15-30 százalékkal nőtt meg a halálozások száma.
Szintén alapvető fontosságú, hogy legyenek olyan helyek a lakásunk közelében, ahol az emberek tudnak nyugodtan találkozni, beszélgetni. Régen az utcák, terek a közösségi élet színterei voltak, a mai Budapesten szinte alig lehet találni ilyen helyeket. Pedig szintén kutatások bizonyították, hogy ott, ahol az emberek szívesen sétálnak, álldogálnak, sokkal több ismerősük, barátjuk van, mint ahol csak rohannak, mert kellemetlen ott tartózkodniuk. Az elmagányosodás pedig sokszor hozzájárul a különféle testi és lelki betegségek kialakulásához.
A parkolási káosz jelentősen hozzájárul a levegőszennyezéshez is. A forgalom 30 százalékát ugyanis a parkolóhelyeket kereső járművek teszik ki, amelyek ráadásul sokszor lassítva, meg-megállva közlekednek, és így jóval több káros anyagot bocsátanak ki, mintha egyenletesen, megfelelő sebességgel haladnának. A levegőszennyezés az egyik fő oka annak, hogy az elmúlt 15 évben a fővárosban a kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma.
Budapesten a közterületeket nagyrészt álló vagy parkolóhelyet kereső gépjárművek foglalják el, minden más, a minőségi élethez szükséges funkciót háttérbe szorítva. Ennek egyik fő oka az, hogy a közterületet ingyenesen vagy alacsony áron biztosítják magánszemélyeknek autójuk tárolására. Ez rendkívül igazságtalan, hiszen ennek előnyeit csak a gépkocsitulajdonosok élvezik, a súlyos hátrányait pedig minden lakos (a gépkocsitulajdonosok is).
Az észszerű közterület-gazdálkodás egyik alapfeltétele az, hogy a közterületet gépkocsijukkal elfoglalók – a helyi lakosok is! – fizessék meg annak árát. Ez az ár pedig olyan legyen, hogy maradjon elegendő közterület a zöldfelületnek, a közösségi találkozóhelyeknek és a város élhetőségét biztosító egyéb tevékenységeknek. Az ár annak a feltételnek is tegyen eleget, hogy az adott környéken a parkolóhelyeknek legalább 15 százaléka szabad legyen.
Ugyanakkor alapkövetelmény kell legyen, hogy a parkolási többletbevételeket kompenzációként a helyi lakosoknak juttassák vissza. Ezért javasoljuk, hogy a Várnegyed minden lakója egyformán részesüljön a bevételből, amit bármilyen közlekedésre elkölthet – vagy akár az egészségi állapotának a javítására, aminek romlásához sok esetben a közlekedés is hozzájárult. Az adminisztrációs költségek és bonyodalmak elkerülésére pedig javasoljuk, hogy az önkormányzat ne ellenőrizze a kompenzáció felhasználását, hanem bízza azt a lakosok józan ítélőképességére. Egy erzsébetvárosi felmérés azt mutatja, hogy a parkolási támogatások ilyen átalakítását támogatná a lakosok többsége.
Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
