A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) neve nem cseng jól a környezetvédő körökben. Nem is arra hozták létre az iparosodott államok kormányai a hetvenes évek közepén, hogy zöld javaslatokat tegyen. Az olajválság utáni években energetikai szakmai jelentéseket vártak tőlük, leginkább, olaj-, gáz- és szénpiaci, no meg atomenergetikai elemzéseket.
Ehhez képest is sok bírálat érte az ügynökséget amiatt, hogy a fosszilis előrejelzéseik túl optimisták voltak (a kormányok ezek alapján pártolták a szén- és gázerőművek építését, a kőolaj-zabáló járművek gyártását). Ugyanakkor szélsőségesen pesszimista előrejelzéseket adott a megújulókról (esetenként több mint 15 évet tévedve ahhoz képest, ami később megvalósult).
Az utóbbi években az IEA is beszél az éghajlatvédelemről, és a Párizsi megállapodások betartását ajánlja. Ezzel együtt továbbra is masszívan képviseli a „realitásokat”, az energiaipar hagyományos világképét. A tavaly novemberben közzétett hosszú távú előrejelezésükben (World Energy Outlook 2019) ilyen fejezetcímeket találni:
„Az energiabiztonság a továbbra is a legfontosabb, és az olaj marad a fókuszban”;
„Akármilyen gyorsan nő az energiaigény, a villamos energiáé még gyorsabban nő”
Mi történt most?
Az IEA most csütörtökön a vírusjárvány kapcsán azonnali jelentést tett közzé (Global Energy Review 2020), és ennek teljesen más a hangvétele.
Drámai képet fest az energiaigények és a hagyományos energiaszektorok összeomlásáról. Az energiaigény zuhanása hétszer nagyobb, mint 2008 után a nagy pénzügyi válság idején. „Ez egy történelmi sokk az egész energiavilág számára. Az együttes egészségügyi és gazdasági válság idején megdöbbentő a kereslet zuhanása szinte minden energiahordozónál, különösen a szén, olaj, gáz esetében.”
Ezzel szemben egyetlen jó hír: „csak a megújulók tartanak ki az áramkereslet soha nem látott zuhanása közepette.” Ezzel a világ idei energiaalapú CO2-kibocsátása várhatóan 8 százalékkal kisebb lesz, mint tavaly.
A jelentés részletesen tárgyalja, mi történik, ha a járvány esetleges újabb hulláma tovább csökkenti az energiaigényeket, de ebbe most nem megyünk bele.
A politikusoktól aligha várhatjuk, hogy elolvassák az 50-oldalas tanulmányt, ezért Fatih Birol, az IEA vezérigazgatója sajtóanyagban üzeni meg lényeget: „A 2008-as pénzügyi válság utóhatásánál láthattuk, hogy mihelyt a gazdasági helyzet javult, az energetikai kibocsátások gyorsan viszaugrottak. De a kormányok tanulhatnak ebből. Ha a tiszta energia technológiákat teszik a gazdasági helyreállítási terveik közepébe (megújulók, hatékonyságjavítás, akkumulátorok stb.), ezzel munkahelyeket teremthetnek, versenyképesebbé tehetik a gazdaságukat, és a világot ellenállóbb és tisztább energiajövő felé vezethetik.”
A EU tavaly év végén ambíciózus éghajlati célokat tett le az asztalra; most biztatást kapott arra, hogy tegyen mellé pénzt is, amikor a gazdaságot akarja majd talpra állítani. Magyarország (és a szénbányász) Lengyelország is csatlakozott (utólag) az uniós célokhoz, bár ennek gyakorlati megvalósítását még nem látjuk. Remélhetőleg az IEA pálfordulása országunk vezetőit is elgondolkoztatja.
Gulyás Mihály
A képen: Fatih Birol