HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (6) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (4) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) dezinformáció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (44) éghajlatvédelem (42) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) energiahatékonyság (1) energiaszegénység (2) építészet (5) épületek (2) épületek felújítása (10) épületfelújítás (12) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (19) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi adóreform (1) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (5) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) Lyukóvölgy (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) meleg víz (1) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (17) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) Rákosrendező (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (5) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) Terézváros (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (20) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (9) üzemanyagadó (8) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (9) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Valóban a parkolási díj emelése bünteti az autósokat?

2024.10.27. 09:14 Levegő Munkacsoport

20221216_143534.jpg

Számos hozzászólás érkezett azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket a parkolásszabályozás átalakítására tett hét civil szervezet. Az alábbiakban idézünk a leggyakoribb érdemi hozzászólásokból és válaszolunk rájuk.

„Nem a civilek döntik el, hogy állampolgári jog-e a parkolás.”

Ez valóban így van. Ennek eldöntése az Alkotmánybíróság hatásköre. Már döntött is, ugyanis az 1538/B/1996. AB határozatában megállapította: „A járművel való parkoláshoz való jog nem alapjog.”

„Tovább nő a társadalmi rétegek közötti különbség. A gazdagoknak nem okoz gondot kifizetni, de a szegények, akik ezért kénytelenek lesznek eladni az autójukat, ezután már csak a sokkal drágább helyi kis üzletekben vásárolhatnak majd, így reálkeresetük csökken.”

Éppen az okoz óriási társadalmi különbséget, hogy az autóhasználók nem fizetik meg az általuk okozott költségeket. Így a gazdagok sokkal nagyobb támogatásban részesülnek, mint a szegények. Továbbá a civilek javaslata azt is tartalmazza, hogy a parkolási bevételek egy részét szociális támogatásra kell fordítani. Tehát a civil javaslatok megvalósítása csökkenti a társadalmi különbségeket.

„A parkolási díjak emelése növeli az inflációt.”

Éppen ellenkezőleg, a javaslatok megvalósításának hatására csökken az infláció. A fuvarozók egyik leggyakoribb panasza az, hogy az állandó dugók és parkolóhelyek hiánya nagymértékben növeli a költségeiket, mert ezek miatt több járművet kell üzemeltetniük és több munkavállalót alkalmazniuk. A magánautósok költségeit is növeli, hogy rendszeresen a dugóban kell állniuk és idejük egy részét parkolóhely keresésével tölteniük. A civil javaslatok megvalósításával a fuvarozók költségei jelentősen csökkenhetnek, és valószínűsíthető, hogy az autót használók se járnak rosszul.

„Ha nem állhat meg az ember a saját háza előtt, akkor felszámolja a kertet kapun belül és parkolót alakít ki sokkal nagyobb terület felhasználásával, hiszen a kapun belül a megközelítés kiépítése gyakran több földterületet vesz el a növényektől, mint maga a parkoló.”

Valóban óriási probléma, hogy a magánterületeken (is) már évtizedek óta irtják a zöldet és lebetonozzák a talajt, hogy helyet csináljanak az autóknak. Ez aligha fog még inkább felgyorsulni amiatt, hogy a helyi autótulajdonosoknak évente néhány tízezer forintot kell fizetniük. Inkább az lesz jellemző, hogy beállnak az amúgy is lebetonozott kertbe ahelyett, hogy kényelemből az utcán tárolnák az autójukat. A további lebetonozás megakadályozására, valamint a beton feltörésére egyrészt hatékony szemléletformálással kell fellépni, bemutatva, hogy a zöld sokkal nagyobb érték, mint az aszfalt és a beton. Másrészt be kell vezetni német mintára a leburkolási díjat.

„Értelmetlen a parkolási díj differenciálása a gépjármű környezetvédelmi besorolása alapján, mivel a parkoló jármű nem szennyezi a levegőt.”

A gépkocsinak el kell jutnia a parkolóhelyre, a parkolási díj emelése viszont csökkenti az érintett járművek forgalmát. Ezért vezette be a fővárosi parkolási rendelet az ilyen differenciálás lehetőségét, és ezt több önkormányzat a gyakorlatban is alkalmazza.

„A gazdagoknak nem okoz gondot kifizetni a megemelt parkolási díjat, de a szegények, akik ezért kénytelenek lesznek eladni az autójukat, ezután már csak a sokkal drágább helyi kis üzletekben vásárolhatnak majd, így reálkeresetük csökken.”

A szegényeknek általában nincs autójuk. Ők eddig is a kis boltokban vásároltak, vagy gyalog, kerékpárral, illetve tömegközlekedéssel mentek a piacra vagy nagyáruházhoz. Ha pedig valóban többen vásárolnának a helyi kis boltokban, akkor ezek csökkenteni tudják az áraikat.

„Már megint az autósokat akarják büntetni.”

Az autósokat a dugók és parkolási mizéria bünteti. Továbbá bünteti a sivár, egészségtelen környezet, a szennyezett levegő és zaj az otthonuk környékén, illetve amikor sétálnak (minden autós egyúttal gyalogos is!). A civilek javaslatának megvalósításával tehát kevesebb büntetést kapnának az autósok is.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

Megjegyzés: A  Facebookon érkezett hozzászólások egy része durván szitkozódó volt, ami sajnos meglehetősen elterjedt a közösségi médiában. Ugyanakkor ezek a hozzászólások megerősítik, hogy a javaslatot tevő civileknek igazuk van, mert több évtizedes tapasztalatuk, hogy azok írnak így, akiknek nincs érdemi érvük ellen. (Az ilyen a hozzászólások törlésre kerültek a Levegő Munkacsoport oldalairól, mert sértik a Facebook szabályait és a Levegő Munkacsoport moderálási feltételeit.)

A szerző fotója.

komment

Enyhítsük a parkolási problémákat és gazdagodjunk Terézvárosban!

2024.10.19. 08:21 Levegő Munkacsoport

A közterület rendkívül értékes és szűkösen rendelkezésre álló erőforrás, különösen olyan sűrűn beépített városrészekben, mint Budapest belső kerületei. Egyes kerületek önkormányzata már felismerte, hogy az elmúlt évtizedek során rendkívül rosszul gazdálkodtak ezzel az erőforrással és komoly lépéseket tett, illetve tervez a közterület-használat megújítására, különös tekintettel a parkolásra egy élhető, egészséges városrész kialakításához.

 terezvaros.png

Kép a Levegő Munkacsoport videójából

 

Terézvárosban 6378 közterületi parkolóhely van. Egy parkolóhely 14 négyzetmétert foglal el, tehát az összes parkolóhely közel 90 ezer négyzetmétert.

Becsüljük meg a közterületi parkolás által elfoglalt terület értékét! A közterület-használati díj könyvárusítás esetén négyzetméterenként havi 10.000 forintig terjed, ami évi 120.000 forintot tesz ki. Ezt az összeget alapul véve, egy parkolóhely értéke évi 1.680.000 millió forint, az összes terézvárosi parkolóhelyé pedig több mint 10,7 milliárd forint! Ezt a hatalmas értéket a Terézvárosban (is) jelenleg ingyen vagy nagyon alacsony díj ellenében kapják mindazok, akiknek tulajdonában vagy használatában autó van.

Terézvárosban 2023-ban a parkolási kedvezményben részesülő autók száma 8466 volt, a lakások száma ugyanebben az évben 29.300 volt. Tehát a háztartások 29 százaléka részesül a háztartásonkénti évi milliós nagyságú támogatásban, miközben több mint 70 százalékuk ennek csak a hátrányait „élvezi”: az élhetetlen utcákat, a nagyon csekély zöldfelületet, a kevés olyan területet, ahol nyugodtan lehetne, sétálni, másokkal találkozni és beszélgetni vagy sportolni. Mindez pedig mindannyiunk egészségi állapotában, közérzetében megmutatkozik – azokéban is, akiknek van autójuk.

Egy parkolóhelyen ráadásul olyan autókat tárolnak, amelynek piaci értéke többnyire nem haladja meg a 2 millió forintot (a terézvárosi személygépkocsik kétharmada 14 évnél is régebbi). Egy átlagos városi fa – amely az egyes autókkal szemben mindannyiunkat szolgál – értéke hasonló nagyságú.

Sok tanulmány foglalkozik a városi fák, zöldterületek (illetve a hiányuk) gazdasági hatásaival. Ezek arra a következtetésre jutottak, hogy a zöldítésre fordított összegek bőségesen megtérülnek. Egy tanulmány például kimutatta, hogy Lisszabonban a fákra fordított minden dollár 4,5 dollár hasznot eredményez. Ezek a hasznok elsősorban a lakosság jobb egészségi állapotának, a kisebb levegő- és zajszennyezésnek, az energiamegtakarításoknak (egyetlen fa úgy hűti a környezetét, mint két klímaberendezés), a fák vízmegtartásának és az ingatlanárak növekedésének tulajdoníthatók.

Egy Torontóban több mint 30 ezer lakoson végzett átfogó elemzés kimutatta, hogy ha egy utcán 15-20 méterenként áll egy közepes fa, akkor annyival jobb az ott élők egészsége a hasonló jellegű, de fák nélküli utcákéban élőkhöz képest, mint ha ez utóbbiaknál 7 évvel fiatalabbak lennének.

Egy több kutatás eredményeit összegző tanulmány szerint a fák az ingatlanárakat – a fák számától, jellegétől és egyéb körülményektől függően – 2 és 37 százalék közötti mértékben növelik. Amint említettük, Terézvárosban 29.300 lakás található, és ezek átlagos alapterülete 61 négyzetméter, vagyis az összes alapterületük 1,8 millió négyzetméter. Egy négyzetméter piaci ára egymillió forint körül van, így az összes lakás értéke 1800 milliárd forint. Ha az említett kutatások alapján feltételezzük, hogy a Terézváros zöldfelületeinek jelentős bővítése csak 8 százalékkal növelné az ingatlanok értéket, akkor már ez is 150 milliárd forint értéknövekedést jelent. Másképpen fogalmazva: az, hogy a kerületben parkoló autók elfoglalják a lehetséges fák helyét, legalább ilyen mértékű veszteséget okoz az ingatlantulajdonosoknak.

Tehát sokszorosan megérné, ha autók helyett növényzet foglalná el a közterület minél nagyobb részét. Ennek egyik feltétele, hogy a közterületen parkolók minél inkább szembesüljenek a területfoglalásuk valódi költségeivel. Ennek érdekében jelentősen emelni kell a parkolási díjakat.

A vonatkozó törvényi előírás egy órányi parkolási díj legmagasabb mértékét a benzinár kétszeresében korlátozza, ami jelenleg közel 1200 forint. Ehhez képest Terézvárosban a díj a parkolási kedvezménnyel nem rendelkezők számára – övezettől függően – 450, illetve 600 forint. 2023-ban Terézvárosban a kerületi önkormányzat 1,57 milliárd forint, a Fővárosi Önkormányzat 280,3 millió forint bevételhez jutott ezekből a díjakból. Ha a díjakat a törvény által megengedett legmagasabb mértékre emelnék – feltételezve, hogy emiatt 30 százalékkal csökken a kereslet a fizetős parkolás iránt –, akkor az említetten felül az kerületi önkormányzat 630 millió forint, a fővárosi 112 millió forint többletbevételhez jutna. Ezt az összeget nem a kerületi lakosok fizetnék, de minden előnyét ők élveznék: a kevesebb foglalt parkolóhelyet, a kisebb gépjárműforgalmat, továbbá azt, hogy a többlet önkormányzati bevétellel a lakosság életkörülményeit más módon is lehet majd javítani.

Az észszerűbb és igazságosabb közterület-használat érdekben a helyben lakók parkolási díját is emelni kell. A vonatkozó fővárosi rendelet kimondja: „A lakossági várakozási hozzájárulás éves várakozási díja az adott területen fizetendő egyórai várakozási díj kétszázötvenszerese.” Tehát a terézvárosi lakosoknak a kerületben történő parkolásért évente a 450, illetve 600 forint 250-szeresét, vagyis 112.500, illetve 150.000 forintot kellene fizetniük. Igen ám, de a rendelet szerint a kerületi önkormányzat ebből az összegből akár 100 százalékos kedvezményt adhat, és ezt meg is teszik a legtöbb kerületben (köztük Terézvárosban) a háztartás első autója esetén (és a további autókra is általában jelentős kedvezményt adnak), állandósítva a parkolási mizériát.

terezvaros2.jpg
Forrás: ITDP

 

Szükséges tehát a lakossági parkolási kedvezmények megszüntetése – a rászoruló helyi lakosok egyidejű kompenzációjával. Tételezzük fel, hogy az említett 8466 autóra átlagosan évi 60.000 forinttal csökken a parkolási kedvezmény, vagyis a tulajdonosaiknak autónként havi 5000 forinttal többet kell fizetniük. Feltételezve, hogy emiatt a kedvezményt igénybe vevők száma 10 százalékkal csökken, az önkormányzat 460 millió forint éves többletbevételhez jutna. Ebből az összegből bőségesen lehetne támogatni a szociálisan rászorulókat és tovább zöldíteni a kerületet. 

Bár az autótulajdonosok által így fizetett összeg messze nem fedezné a területfoglalásuk tényleges költségét, egy ilyen rendszer sokkal igazságosabb lenne, mint a jelenlegi, amelyben kizárólag az autóval rendelkezők kapnak évente milliós nagyságú támogatást. Sokkal demokratikusabb is lenne, mert ezt követően a rászoruló lakosok a kapott szociális támogatást arra költik, amire jónak látják, és kevésbé szorulnak arra, hogy támogassák a lakosság egy részének az autóhasználatát. Erzsébetvárosban egy felmérés szerint a lakosság többsége támogatna egy ilyen átalakítást; feltehető, hogy a terézvárosiak is hasonlóan gondolkoznak. 

Az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a magasabb parkolási díjak csökkentik a közterületen parkoló autók számát és a gépjárműforgalmat. (Józsefvárosban azt követően, hogy a helyi lakosoknak évi 18.000-30.000 forintot kellett fizetni a parkolásért az első autó után, a korábbi 95%-kal szemben ma már átlagosan 70-80% között van a parkolók foglaltsága nappal, és ez sok helyütt a belvárosi utcákban este is 90% alatt marad.)

terezvaros3.png

 

terezvaros4.png

 

terezvaros5.png

Aki pedig azt gondolja, hogy az autósok már így is túl sok adót fizetnek, azoknak javasoljuk elolvasni az Európai Bizottság honlapján közzétett tanulmányt, amely megállapítja: Magyarországon az autósok a közlekedéssel kapcsolatos adókon, díjakon keresztül mindössze egyharmadát(!) fizetik meg mindazon költségeknek, amelyeket okoznak.

A témáról ajánljuk mindenki figyelmébe a Levegő Munkacsoport által készített rövid videót.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

 

komment

Címkék: parkolás közterület Terézváros

Patrióta cselekedet áltudományt terjeszteni?

2024.10.07. 15:12 Levegő Munkacsoport

Így HAZUDNAK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL” címmel tett fel videót Tóth Máté energiajogász 2024. július 15-én a közpénzekkel kitömött Megafon YouTube-csatornáján, a Patriótán. A videót azóta közel 100 ezren látták. Tóth a videóban elismeri a klímaváltozást. Kijelenti például, hogy „nagyon fontos tény a jelenlegi melegedés, nagyon fontos tény az emberi közrehatás is, ami jelentősen megnőtt”. Ugyanakkor alig találni olyan mondatot a videóban, amely ne lenne megtévesztő.

arvizbp2.jpeg

A Lakmusz tényellenőrzése első részében bemutatja, hogy Tóth Máté félrevezeti a nézőt, amikor a „klímarettegők” be nem vált világvége jóslatairól beszél. A második részében pedig az energiajogásznak azon állításait cáfolja, hogy „6 ezer éve nem is voltak gleccserek” és „Grönland zöld sziget volt a vikingek idejében”. Továbbá bemutatja, miért alkalmatlan az éghajlatváltozás súlyosságának megkérdőjelezésére Tóthnak az az állítása, hogy “az elmúlt száz évben 98 százalékkal csökkent a környezeti katasztrófákban elhunytak száma.” Azonban ezeken kívül is bőven tartalmaz erős csúsztatásokat a videó.

Tóth Máté a videóban kijelenti: "Ha tudni akarod mennyire vagy bűnös, keresd meg az országodat ezen a listán.” Majd bemutatja a legtöbb szén-dioxidot kibocsátó országokat, és azt mondja, hogy nekünk nincs is ebben felelősségünk, mert Magyarország nem található a listán, hiszen a „világ teljes kibocsátásának mindössze alig több mint 0,1 százalékáért felelős”. A felelősséget azonban nem az ország által kibocsátott mennyiség alapján kell megállapítani, hanem az egy főre jutó kibocsátást számításba véve. Magyarországon ez a mutató 4,4 tonna, a legtöbbet kibocsátó országok harmadik helyén lévő Indiában viszont 2 tonna, a világátlag pedig 4,3 tonna. A legveszélyesebb Tóth Máté ezen kijelentésében annak sugalmazása, hogy Magyarország kivonhatja magát a globális éghajlatvédelmi erőfeszítések alól. Ez olyan, mintha valaki azt mondaná: „Rám nem érvényesek a közlekedési szabályok, tartsák be a többiek, hiszen ők sokkal többen vannak.” Már így is nagyon rossz hazánk nemzetközi megítélése a jogkövetés terén, nem kellene még tovább rombolni a hírnevünket.

Tóth Máté felveti a kérdést, miért nem Kína ellen tüntet Greta Thunberg, hiszen Kína bocsátja ki a legtöbb szén-dioxidot. Azonban azt is figyelembe kellene venni, hogy Magyarországnak igen jelentős az importált” szén-dioxid kibocsátása, vagyis az olyan termékek és szolgáltatások, amelyek termelése és szállítása – és így kibocsátása is – külföldön történt, viszont Magyarországon kerültek fogyasztásra. Az „importált” kibocsátást is számításba véve, a tényleges kibocsátásunk 35 százalékkal magasabb, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak. Ezen importunk jelentős hányada pedig Kínából érkezik, amely nettó kibocsátás-exportőr.

Tóth Máté kijelenti: „Az elmúlt 300 évben … több mint másfél fokot emelkedett az átlaghőmérséklet … Ennek az első fele egyszerűen nem lehetett az emberi ipar hatása, mivel a 300 év jó felében nem is létezett.” A tény viszont az, hogy első 250 évben a globális hőmérséklet mindössze körülbelül 0,3 fokot, az utóbbi 50 évben viszont 1,2 fokot emelkedett.

Tóth Máté szerint „1990-hez képest több mint kétharmadával csökkentettük a kibocsátásunkat”. A tény viszont az, hogy a kibocsátásunk az 1990-es 73 millió tonnáról 2021-re 48 millióra csökkent, vagyis nem kétharmadával, hanem kétharmadára. Ráadásul ez sem a kormány intézkedéseinek köszönhető, hanem annak, hogy a rendszerváltáskor összeomlott a nehéziparunk. Ráadásul 2012 óta – a koronavírus-járvány csúcsévét leszámítva – töretlenül növekszik a kibocsátásunk.

A videó két ábrája (8.56., illetve 10.23. perc) és az előadó hozzá kapcsolódó szövege azt sugallja, hogy mivel az elmúlt 500 ezer, illetve 65 millió évben a globális hőmérséklet sokkal nagyobb mértékben változott, mint most, a baj nem is olyan nagy, mint azt sokan állítják. Arról viszont nem szól, hogy nemcsak a változás nagysága a fontos, hanem a sebessége is. Amíg korábban több 10 ezer, esetenként 100 ezer, sőt inkább millió év alatt változott igen jelentősen az éghajlat, most ez néhány évtized, sőt egyre inkább néhány év alatt megy végbe. Egy hasonlattal élve, ez olyan különbség, mintha az egyik esetben több hónap időnk lenne felkészülni egy árvízre, gátakat magasítani, az embereket és vagyontárgyakat biztonságba helyezni, a másik esetben pedig csak annyi időnk maradna, hogy fejvesztve rohanjunk a puszta életben maradásunkért, minden mást hátrahagyva. Egy további tényező, ami miatt az összehasonlítás nem állja meg a helyét, hogy az emberiség számos ok miatt sokkal inkább kitett az éghajlatváltozás hatásainak, mint korábban: például 8 milliárd embert kell ennivalóval ellátni, miközben egyre romlanak a mezőgazdasági termelés feltételei. Arról nem is beszélve, hogy az éghajlatváltozás csak az egyik az emberiséget veszélyeztető környezeti kihívások közül, és minél több csapás fenyeget, annál nehezebb kivédeni azokat.

A videó egyik ábrája (12.30 perc) bemutatja, hogy miként alakult Amerikára lecsapó hurrikánok száma 1990-tól napjainkig az amerikai elnökök mandátuma szerint, ezzel próbálva bizonyítani, hogy a hurrikánok száma nem növekedett az éghajlatváltozás hatására. Az ábra azonban csak megtévesztésre jó, hiszen teljesen különböző időtartamú elnökségekről van szó (például Franklin D. Roosevelt 12 évig volt elnök, miközben Gerald Ford csak két és fél évig). Annál is különösebb, hogy a videóban ezt a megtévesztő ábrát mutatják, mert ha például évtizedenként vizsgáljuk a hurrikánok számát, akkor valóban azt találjuk, hogy lényegében nem változott a számuk. Arról viszont hallgat a videó, hogy ami jelentősen változott (és egyáltalán nem kedvező irányban), az a hurrikánok erőssége, időtartama és az általuk okozott károk nagysága.

dji_0044.jpeg

Tóth Máté szerint a tengerszint emelkedését gátakkal ki tudjuk védeni. Valójában erre sem idő, sem pénz nincs, sok helyütt pedig gyakorlatilag is kivitelezhetetlen. Fizikailag lehetetlen Banglades 1300 kilométer hosszú tengerpartját rövid idő alatt megóvni a már az utóbbi években is katasztrofális következményekkel járó vízszintemelkedéstől. Szintén nem lehet gátakkal visszafordítani azt a folyamatot, hogy a Csendes-óceán számos szigetét kezdi elönteni a tenger és egyre inkább ihatatlanná válik a kútjaik vize, mert beléjük szivárog a tengervíz. Még egy olyan gazdag ország, mint az Egyesült Államok se tudta megelőzni az olyan – részben a tengerszint emelkedéséből következő – katasztrófákat, mint amilyet az Ida hurrikán okozott New Yorkban és a Katrina hurrikán New Orleansban.

A videó szerint a migránsok nem klímamigránsok (azaz nem az éghajlatváltozás miatt kényszerülnek elhagyni a lakóhelyüket). A migrációnak természetesen számos oka van, de ezek között egyáltalán nem elhanyagolható a klímamigráció: az ENSZ adatai szerint 2022-ben több mint 32 millió volt a klímamenekültek száma.

Tóth Máté kijelenti, hogy „nincs olyan energetikai jogszabályunk, ahol ne lenne szempont az éghajlatváltozás hatása”. Nehezen értelmezhető ez a kijelentés annak a fényében, hogy 2010 óta szinte megszámlálhatatlan mennyiségű olyan jogszabályt fogadott el a kormány, amelyek éppenséggel szembe mennek az éghajlatvédelmi törekvésekkel. Csak néhány példa: gyakorlatilag betiltotta a szélerőművek létesítését, évekig bármiféle energetikai követelmény előírása nélkül támogatta a lakáskorszerűsítéseket, „rezsicsökkentést” vezetett be, több mint egy évig tartó üzemanyagárstopot alkalmazott, jelentősen megkönnyítette az erdők kivágását, továbbá nemzetgazdaságilag kiemeltté minősített több mint 3000, nagyrészt zöldterületeket, termőföldet elfoglaló, természetkárosító beruházást.

A videó elsősorban a globális nagyvállalatokat teszi felelőssé az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a tény azonban az, hogy ezen nagyvállalatok termékeit elsősorban vagy nagy részben közvetlenül a lakosság használja fel. Arról viszont egy szó nem esik, hogy miként kellene ezen nagyvállalatok szennyezését visszaszorítani, és ez miként hatna a lakossági fogyasztásra.

Tóth Máté szerint a „degrowth, vagyis a növekedésellenesség nem megoldás”, a gazdasági növekedés szükséges. A tény viszont az, hogy egy fizikailag véges bolygón nem lehetséges végtelen anyagi növekedés. Az emberiség már most is 70 százalékkal több természeti erőforrást használ fel, mint amennyit a Földünk megújítani képes.

A videó nagy részét a környezetvédő mozgalmak elleni uszítás tölti, klímahisztiseknek, tudománytalannak és pártpolitikai érdekeket képviselőknek mutatva be őket. Ugyanakkor számos tanulmány kimutatta, hogy a környezetvédő civil szerveződések tevékenysége jelentős szerepet játszik a környezettudatosság növelésében, valamint a szükséges intézkedések kidolgozásában és meghozatalában. Például a Siemens és a The Economist Intelligence Unit közös tanulmánya, amely 30 európai nagyváros környezeti állapotának alakulását vizsgálta, erre a következtetésre jutott: „…a társadalmi részvétel és a város környezetvédelmi teljesítménye között magas a korreláció. … az aktív civil társadalom rendkívül fontos. Azok a városvezetők, akik városuk [környezetvédelmi] teljesítményének javítását szeretnék elérni, jól tennék, ha megvizsgálnák a polgáraikkal való szorosabb együttműködés lehetőségeit.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

Fotó: Horváth Zsolt, Levegő Munkacsoport

A cikk eredetileg a G7 EKONOMI rovatában jelent meg.

komment

Címkék: éghajlatváltozás klíma dezinformáció éghajlatvédelem

Melegvíz-előállítási kiadásaink csökkentése – gyorsan és olcsón

2024.09.04. 09:15 Levegő Munkacsoport

A tudatosabb fűtési szokások és ezzel kapcsolatos befektetések mellett nem szabad elfeledkeznünk a meleg víz előállításáról sem, hiszen a fűtés mellett ez emészti fel a legtöbb energiát, amely egy háztartás akár 10-15%-os energiaszükségletét is jelentheti. Személyenként 30-50 liter víz fogy naponta, aminek nagyjából felét fürdésre használjuk fel, a negyedét a konyhában és takarítás során, míg a maradékot a fürdőszobában. A praktikák nem újak, biztosan sokat hallottuk őket, de a rohanó hétköznapok közepette nem árt egy kis összefoglaló emlékeztető, hogy miként is tudnánk spórolni a meleg vízzel és ezzel csökkenteni a számlánkat. 

pexels-karolina-grabowska-4194866_1.jpg: Karolina Kaboompics: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/alacsony-szogu-felvetel-folyoviz-alkatresz-zuhanyfej-4194866/

Fotó: Karolina Kaboompics: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/alacsony-szogu-felvetel-folyoviz-alkatresz-zuhanyfej-4194866/

Fotó: Karolina Kaboompics: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/alacsony-szogu-felvetel-folyoviz-alkatresz-zuhanyfej-419486Fotó: Karolina Kaboompics

Magatartásváltozást igénylő megoldások

Egy fürdés 2-3-szor annyi energiafelhasználással jár, mint a zuhanyzás. Átlagosan egy zuhanyzás alatt 40-70 liter vizet használunk (természetesen függ a felhasználótól), míg egy kád megtöltéséhez kb. 150 liter víz szükséges.

Nagyon sokszor halljuk, azonban a mai napig sokan nem tartják be, hogy ne folyassuk a vizet fogmosás közben. Egy 3 perces fogmosás alatt akár 20 liter víz is elfolyhat feleslegesen.

Egy hosszú fárasztó nap után sokaknak a forró fürdő vagy zuhany jelenti az igazi felfrissülést. A forró víz azonban nem csak a melegvíz-számlákat tudja jelentősen növelni, hanem az egészségnek sem feltétlen a legjobb. A meleg víz ugyan segít oldani a feszültséget és a keringésre is kedvezően hathat, azonban megfosztja a bőrt a természetes olajaitól, ami száraz, viszkető bőrhöz, végül pedig ekcémához vezet. Vérnyomáscsökkentő hatása ráadásul veszélyessé is válhat, hiszen a forró zuhany alatt előfordulhatnak ájulások. A hideg vizes zuhanynak is hasonlóan megvannak az előnyei (fokozza a véráramlást, gyorsítja az anyagcserét), de a hátránya, hogy sokan kellemetlennek tartják, illetve a túlzottan hideg víz miatt sokkhatás érheti a testet. Szakértői vélemények szerint a legjobb megoldás a langyos víz, majd egy hideg vizes öblítés a zuhany végén, amely nem csak a szervezetüknek és bőrünknek tesz jót, de a hó végi számlánkra is kellemes hatással van.

 

Kisebb vagy nagyobb befektést igénylő lépések

Ahogy a fűtésnél is szó volt róla, a megfelelő karbantartás elengedhetetlen a számla csökkentéséhez és a pazarlás felszámolásához. Sokan nem is gondolnák, hogy egyetlen csepegő vízcsap vagy WC-tartály akár havi 170 liter víz elpazarlását jelentheti. Ez is bizonyítja, hogy sok kicsi (vízcsepp) sokra megy. Legtöbbször a probléma pedig megoldható a tömítés vagy a gyűrű cserélésével, ami nem is egy nagy beruházás.

energiabesorolasok.jpg

Forrás: Wikipédia

 

Amennyiben éppen háztartási gépek vásárlása előtt állunk, mindenképpen érdemes energiahatékony berendezésekbe befektetni, és azokat is lehetőség szerint ECO módban használni, így tényleg csak annyi vizet használ, amennyi feltétlenül szükséges. Mosást, mosogatást is csak akkor érdemes indítani, ha tele vannak a gépek.

Már nagyobb költséget jelent, de hosszabb távon megtérül, ha az átfolyós vízmelegítőt lecseréljük egy modern bojlerre, ami akár 35%-os energiamegtakarítást is eredményezhet. Ügyeljünk a bojler megfelelő hőmérsékletére! Ahogy arról korábban szó volt, egy család teljes energiafogyasztásának 10-15%-át jelenti a meleg víz előállítása, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hány fokra melegítjük fel a bojler vizét. Ha túl alacsonyra állítjuk, miközben lassabban használjuk el a meleg vizet, akkor a langyos víz hosszabb ideig történő pangása miatt megjelenhet benne a legionella baktérium. Ha azonban túl magasra állítjuk a bojlerben tárolt víz hőmérsékletét, a gyakrabb melegítés miatt magasabb lehet a villanyszámlánk, valamint gyorsabban képződhet az eszközben vízkő, amely miatt magasabb lehet a fenntartási költsége.

Például egy 4 fős család esetében elég lehet 40°C-os víz is, mert így alacsonyabb lesz az energiaköltségünk, és mivel a bojler tartalma gyorsan cserélődik, elkerülhetjük a víz pangásából fakadó legionellás veszélyt is.

Természetesen, ahogy a többi berendezésnél is hangsúlyoztuk, a bojler rendszeres karbantartása is szükséges. Ha nem tisztítjuk rendszeresen a berendezést, a vízkő megtapad a fűtőszálon, ami miatt a bojlernek több villamos áramra lesz szüksége a víz felmelegítéséhez.

A forró nyári napokra még egy kalandosabb, idilli és igazán költséghatékony megoldást is bevethetünk a kertes házakban, ez pedig a kerti zuhanyzás. Ezzel kapcsolatban is a kínálat végtelen, a retró hordóstól a hordozható zacskóson át a mobil állványoson keresztül egészen a dizájner luxuszuhanyig. Mindegyik ugyanazon alapelven működik. A nap energiája 1-2 óra alatt felmelegíti a kerti zuhanytestben lévő vizet, és már élvezhetjük is az üdítő szabadtéri zuhanyt. A legolcsóbb és legtisztább energia a fel sem használt energia, és ezzel a módszerrel az ingyenes, tiszta napenergiát használjuk fel.

Az ebben és az előző cikkünkben felvázolt lépésekkel jelentős összegeket spórolhatunk meg a hó végi számlákból, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy a legnagyobb és legtartósabb változást egy mindent átfogó, mélyfelújítással lehet elérni. Mélyfelújításnak azt az átfogó energetikai korszerűsítést nevezzük, amely során az egymásra épülő felújítási elemek pozitív hatásai összeadódnak, így kihasználható az adott épületben rejlő maximális energiahatékonysági potenciál. Az említett elemek közül a három legfontosabb alappillér a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés és a fűtésrendszer modernizálása. Egy ilyen komplex projekttel óvatos becslések szerint is az energiafogyasztás 50%-át meg lehet takarítani, de a 80%-os spórolás is elképzelhető. Ehhez azonban alapos tervezés és komolyabb anyagi befektetés szükséges. Addig a „sok kicsi sokra megy” elvet követve érdemes a kisebb költségű megoldásokkal kezdeni.

Nyitrai Emese

komment

Címkék: energiahatékonyság meleg víz épületfelújítás

Fűtési kiadásaink csökkentése – gyorsan és olcsón

2024.08.30. 14:22 Levegő Munkacsoport

Az egymást követő hőhullámok és az egyre gyakoribb hőségriadó alatt az emberek azon gondolkodnak, miként lehetne a lakást a lehető leggazdaságosabb módon hűvösen tartani. A hideg időszak azonban hamarosan beköszönt, és jobb, ha már most elkezdünk gondolkodni azon, hogyan csökkentsük a fűtési és melegvíz-előállítási költségeinket. Magyarországon ez egy különösen égető probléma, hiszen a felmérések szerint a magyar háztartársok energiafelhasználásnak 85%-a megy el fűtésre és a melegvíz előállítására. Ehhez legfőképpen az járul hozzá, hogy jelentősen elöregedett házakkal rendelkezünk és a felújítási arány is messze elmarad a szükségestől. A hazai háztartások klímakorrigált fűtésigénye 1,6-szorosa az EU átlagának, így az épületállomány korszerűsítése itthon egy igen sürgető probléma.

A korábbi támogatott rezsiárak miatt itthon eddig kevés motiváció volt a felújításokra, azonban a rezsicsökkentés két évvel ezelőtti átalakítása ráébresztette az embereket, hogy újra kell gondolni ezeket a kérdéseket. Az interneten azóta megszaporodtak a cikkek arról, hogyan is csökkenthetjük ezeket a költségeket, így számos régi és új, kisebb és nagyobb befektetést igénylő megoldásra találunk javaslatokat.

Egy korábbi posztban a blogon már olvasható pár ötlet. Jelen cikk fő célja, hogy a világháló különböző oldalain elérhető tippeket egy csokorba gyűjtse, egyfajta összefoglalóként, illetve megmutassa, hogy már a legkisebb lépésekkel is mekkora különbséget tudunk elérni. A sok kicsi sokra megy elvet követve, írásunkban elsősorban az anyagi ráfordítást egyáltalán nem, vagy csupán mérsékelt befektetést igénylő megoldások olvashatóak, míg a nagyobb volumenű lépések csak a megemlítés szintjén kerülnek feltüntetésre.

 

Magatartásváltozást igénylő megoldások

A hőmérséklet csökkentése

Magyarországon általánosságban elmondható, hogy a lakások nagy részében melegebb van, mint az ideális lenne. Az energiahordozó-árak 2022. évi jelentős emelkedése előtt, a rezsicsökkentési támogatások idejében nem meglepő módon az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint is arányaiban több hőenergiát fogyasztottunk el négyzetméterenként, mint a legtöbb európai uniós ország. Ez azonban nem csak a sokszor felemlegetett nem megfelelő szigetelésnek köszönhető. A rezsicsökkentés szabályainak megváltozását, illetve a gázárak elszállását követően is a Pulzus felmérése szerint a megkérdezettek 47%-a 21-24°C közötti kellemes melegben, 3 százalékuk pedig 24°C fölötti lakásban tervezte eltölteni a téli hónapokat.

idealis_meleg.jpgForrás: https://player.hu/eletmod/hany-fok-a-legjobb-otthon 

Egy kis változtatással azonban komoly összegeket lehet spórolni. A hőmérséklet egy fokkal történő csökkentésével ugyanis 5-6%-kal csökkenthetjük energiafelhasználásunkat és ennél valamivel kisebb mértékben a fűtési kiadásainkat is. A kellemes közérzethez a nappaliban 20°C, a gyerekszobában 22°C, míg a hálószobában 18°C ajánlott. Régen a szobahőmérsékletet pontosan 20°C-ként értelmezték, és pár évtizeddel ezelőtt nem a póló volt a megszokott viselet otthon a hideg évszakban, hanem pulóverben, zokniban, hosszú nadrágban töltöttük el a napjainkat. Tehát ha 24°C helyett csak 20°C tartunk, akkor mintegy 20%-kal csökkenthetjük az energiafelhasználásunkat. Fontos, hogy ne hirtelen, hanem fokról fokra szoktassuk a szervezetünket az alacsonyabb hőmérséklethez!

Ezentúl amennyiben van a lakásban vagy házban olyan helyiség, amit nem használunk rendszeresen, (például vendégszoba, tárolóhelység), csukjuk be az ajtajait, akár helyezzünk huzatfogó szivacsot a küszöbre, és tekerjük lejjebb a fűtést akár kb. 12°C-ra. Bár ez jóval magasabb, mint a fagyáspont, de segít a padló és a falüregek belsejét – ahol vízvezetékek futhatnak – biztonságosan fagypont felett tartani.

 

watch-hand-light-number-heat-energy-858524-pxhere_com.jpgForrás: https://pxhere.com/

Amennyiben hosszabb ideig nem vagyunk otthon, érdemes 2-3°C-kal lejjebb tekerni a fűtést, így 7-15%-kal csökkentve a fűtési költségeinket. Ha csak pár órát töltünk távol, ne engedjük 18-19°C alá hűlni a levegőt, mert jelentős költség visszafűteni az lakásunkat.

A hétvégi házat, nyaralókat érdemes télen temperálni és 5-7°C között tartani a hőmérsékletet.Amennyiben hosszabb ideig nem vagyunk otthon, érdemes 2-3°C-kal lejjebb tekerni a fűtést, így 7-15%-kal csökkentve a fűtési költségeinket. Ha csak pár órát töltünk távol, ne engedjük 18-19°C alá hűlni a levegőt, mert jelentős költség visszafűteni az lakásunkat. A hétvégi házat, nyaralókat érdemes télen temperálni és 5-7°C között tartani a hőmérsékletet.

Párásítás

A hőmérséklet megfelelő beállítása mellett fontos az ideális páratartalom is, amely 40-60% között mozog. Ha elég párás a levegő, akkor az alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érezhetjük. Amennyiben ez ennél kisebb, vagyis túl száraz a levegő, kiszáradnak a légúti nyálkahártyák, emiatt könnyebben elkaphatunk fertőzéseket. A magas páratartalomban pedig megtelepedhetnek a poratkák és penészgombák, amelyek az asztma kialakulását segítik elő.

Szellőztetés

Apróságnak tűnhet, de elengedhetetlen a helyes szellőztetés is. Annak érdekében, hogy minél kevesebb hő távozzon el a lakásból érdemes naponta többször, de csak pár percig kitárt ablakokkal szellőztetni, így az elhasznált levegő gyorsan kicserélődik a kinti friss levegőre. Ezáltal sem a falak, sem a berendezés nem hűl át nagyon. Először azonban tekerjük lejjebb a fűtést, hiszen a radiátorra áradó hideg fokozná a teljesítményét. A hosszabban, bukóra hagyott ablakoknál, a résen sok meleg távozik és erősen áthűtheti a lakást, amivel csak az utcát fűtjük.

wood-window-building-city-home-wall-1223111-pxhere_com.jpgForrás: https://pxhere.com/ 

Reluxa, redőny

A redőnyök nem csak a nyári nagy melegben segíthetnek a hőmérséklet kontrollálásában, hanem télen is, hiszen esténként a reluxát lehúzni, vagy akár a sötétítő függönyt elhúzni, segít, hogy a meleg levegő bent, a hideg pedig kint maradjon. Az alumínium- és műanyag redőnyök még új és jól szigetelő nyílászáróknál is nagymértékben javítják a hőszigetelést, így ezek használatával akár 10-15%-os energiamegtakarítást is elérhetünk. A téli időszakban a napsütéses napokon azonban húzzuk fel a redőnyöket, hiszen a napsütés kisegítő fűtésként működhet.

architecture-house-window-home-ceiling-color-99168-pxhere_com.jpgForrás: https://pxhere.com/

Minimális befektetéssel járó változtatások

Karbantartás

A hó végi számlák csökkentése érdekében elengedhetetlen mind a nyílászárók, mind a fűtést biztosító berendezések rendszeres és szakszerű karbantartása.

Az ablakokon keresztüli hőveszteség 25-30% között mozog. Első és gazdaságosabb lépésként a műanyag ablakok tökéletes zárásához elengedhetetlen a gumi tömítések megfelelő állapotának biztosítása. A műanyag ablakok tömítő gumijai nem örökéletűek, általánosságban elmondható, hogy a rendszeresen ápolt gumik 15 évig, az ápolás nélküli gumik már 5 év alatt is elveszíthetik kellő rugalmasságukat. Idővel a gumitömítések megkeményednek, elveszítik eredeti formájukat, kilapulnak vagy töredeznek, így az ablakok nem záródnak tökéletesen és kiszökik a meleg. A korai elöregedés érdekében javasolt a tömítő gumikat legalább félévente áttörölni glicerinnel vagy más gumiápoló anyaggal. (A glicerin bármely patikában megvásárolható olajos anyag, vény nélkül kapható, és a legkisebb kiszerelés is elegendő belőle.) Emellett érdemes a vasalatok rendszeres olajozása is.

A fűtőtestek légtelenítése is elengedhetetlen a hatékonyságuk megőrzése érdekében. A megrekedt levegő megakadályozza, hogy a radiátor teljesen felmelegedjen, és az állandó légzsák korróziót okozhat. Amennyiben a radiátort hidegebbnek érezzük a tetején, mint az alján, valószínűleg légzsák alakult ki benne, ami akadályozza a víz teljes körforgását. A fűtésszezon kezdete előtt légtelenített radiátorok akár 15%-kal kevesebb energiát is fogyaszthatnak. A légtelenítést házilag is elvégezhetjük, így még csak költséggel sem jár a folyamat.

A fűtőtestek portalanítása főleg a téli szezon előtt fontos. Rengeteg por meg tud ülni bennük, és a fűtés beindításakor kellemetlen szagot áraszthatnak. Amikor a lakásban mindent portalanítunk, a fűtőtesteket se hagyjuk ki! Sziszifuszi munka, de megéri. Akinek nincs türelme hozzá, igénybe veheti profi szakemberek segítségét is, de mi magunk is meg tudjuk oldani a problémát lapradiátor-tisztító kefével.

Természetesen fontos a kazán, cirkó és konvektorok éves karbantartása is szakember bevonásával, hiszen ezzel is akár 5-10% takaríthatunk meg a fűtés költségeiből.

Termosztát

Az ideális otthoni hőmérsékletről már korábban volt szó, ennek betartásához energiatudatos és költséghatékony segítséget nyújthat a fűtési rendszer optimalizálása termosztáttal. A termosztát egy hőérzékelővel ellátott olyan eszköz, amely a fűtési rendszert vezérli. A beállított és az aktuális hőmérséklet alapján bekapcsolja vagy kikapcsolja a fűtést. A fűtési rendszertől függően lehet egyetlen termosztát a lakásban, házban, vagy akár minden szobában. A fűtés programozásával, okos termosztátok és okos termofejek használatával, szobánkénti vagy radiátoronkénti szabályozásával, időzítésével akár az energia 13-20 százaléka megtakarítható. Minél rosszabb a hőszigetelés, annál többet tudunk megtakarítani az időzítéssel és a szobánkénti szabályozással.

A termosztátoknak 3 fajtáját különböztetjük meg:

  • Manuális termosztát: a hagyományos, legegyszerűbb, illetve a legolcsóbb megoldás. Az eszköz érzékelés után jelzi a hőmérséklet változását a központi fűtőrendszernek, amely felfűti a megadott értékre a helyiséget, majd pihenőre vonul.

  • Programozható termosztát: egy modern, kényelmes választás. Ezek az eszközök már programozhatóak, így többféle beállításra képesek, emellett időzíthetőek is. Mivel kialakításának köszönhetően érzékeny az eszköz, hatékonyabb, és mivel a fogyasztást is optimalizálja, energiatakarékosabb választás.

  • Wifis termosztát: a legmodernebb technológia, szabályozástechnikában ez a csúcs. Az internetes kapcsolatnak köszönhetően távoli elérést biztosít, így akkor is szabályozható az otthon hőmérséklete, ha távol vagyunk a lakhelyünktől. (Ugyanakkor több villamos energiát igényel és növeli az elektromágneses sugárzást az otthonunkban.)

 

tuya_okos_termosztat_gazkazan.jpgForrás: www.eps-connect.hu

Hőtükör vagy hővisszaverő fólia

A radiátorok minden irányba közel azonos mértékben adják le a hőt, így nem csak a lakást melegítik, hanem nagyon sok energiát adnak át a falnak. Ezzel – különösképpen a nem megfelelően szigetelt lakásban - az energia az utcára szökik és az utcát fűtjük. Minél hidegebb van kinn, annál hamarabb megy ki a meleg. Helyezzünk hővisszaverő fóliát a radiátorok mögé, így a radiátorokból kiáramló hősugarakat visszaveri, azokat a szoba felé tereli, és egyenletesen tartja a hőmérsékletet a helyiségben. Ezzel az egyszerű praktikával akár 10-18% energiát is megtakaríthatunk. A hőtükör előnye, hogy többféle fűtési rendszerhez is használható, akár az egyre népszerűbb padlófűtéshez vagy egyéb fűtési rendszerekhez is.

hotukor.jpgForrás: https://foter.com/

Ablakfólia

Hasonló elven működik az ablakfólia is. Az elvesztett hő kb. 30%-a az ablakon keresztül távozik, amely érték megfelelő szigeteléssel csökkenthető. Az egyik leggazdaságosabb módja ennek az ablakfólia használata, amely egy plusz réteget képez az üvegen, ami szigeteli a felületet és visszaveri a kiáramló hő akár 93%-át, így jelentősen csökkentve az energiafelhasználásunkat. Mindeközben az üveg átláthatósága nem romlik. Előnye még, hogy visszaveri a káros UV sugarakat, illetve csökkenti a kondenzvíz képződést, így kisebb eséllyel szaporodik el a gomba és penész az ablakokon. Felhelyezése egyszerű, ehhez többek között itt találhatóak hasznos tanácsok.

Hidraulikus kiegyenlítés

A hidraulikus kiegyenlítés a helyiségek hőszükségletének felmérése és a fűtési rendszer beállítása úgy, hogy a fűtési energia lehetőleg egyenletesen oszoljon el a házban, és minden helyiségben a kívánt hőmérséklet legyen. Amennyiben nincsen optimálisan kalibrálva a fűtés vezérlése úgy a rendszer a fűtőkazán közelében lévő helyiségeket felfűti ugyan, de a távolabbi helyiségeket már kevésbé. Emiatt az utóbbi helyiségeknek több energiára van szükségük annak ellenére, hogy elegendő fűtéshő áramlik a rendszerben.

A fűtésköltségeinek csökkentése érdekében ezért érdemes elvégeztetni a fűtési rendszerek hidraulikus kiegyenlítését. A szakember ehhez meghatározza az egyes helyiségek hőszükségletét, és úgy állítja be a fűtési rendszert, hogy a fűtési energia lehetőleg egyenletesen oszoljon el a házban, és minden helyiségben a kívánt hőmérséklet legyen.

Belső szigetelési praktikák

Vitathatatlan, hogy az épületek hőszigetélését leginkább csak külső szigetelő réteg falra erősítésével lehet megoldani, azonban ez nem mindig lehetséges (például panellakásoknál, ha nem minden lakó egyezik bele, vagy műemlék épületek esetén), illetve jelentős beruházással jár. Kisebb, belső hőszigetelési lépésekkel is már jelentősen lehet csökkenti a lakások, házak hőveszteségét és számos előnnyel is járhat, hiszen gazdaságos és elvégezhetjük fokozatosan, helyiségenként, ellentétben a külső szigeteléssel.

Ennek legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb megoldása a vastag szőnyegek és faliszőnyegek elhelyezése a szobákban, amelyek lényegében hasonló elven működnek, mint az ablakfólia. Egy plusz réteget képeznek, amellyel a rossz vagy hiányos fali hőszigetelést javíthatjuk, vagy a hideg padlót melegebben tarthatjuk. Egy csupasz, kárpit nélküli padlón 10-20%-kal nagyobb energiaveszteség is keletkezhet, mint egy padlószőnyeggel vagy nyírt szőnyeggel ellátott padlón. Rásegíthetünk a melegen tartásra egy hőszigetelő alátéttel, amit nemcsak a padlószőnyeg, de laminált padló alá is érdemes lerakni. Emellett a vastag és puha textiliák kellemes hangulatot árasztanak a lakásban.

Egy másik praktikus és költséghatékony megoldás a hőszigetelő tapéta alkalmazása. Számos előnye közé tartozik, hogy minimális térveszteséggel jár, nem csak a falakon, hanem a mennyezeten is használható, és nem feltétlen kell a felhelyezéséhez szakember, illetve hangszigetelésként is remek megoldás. A hőszigetelő alátéttapéta magja leggyakrabban a jó hőszigetelő tulajdonságú habosított polietilén vagy sztirol anyag, amelynek egyik vagy mindkét oldalát vastag kartonpapírral kasírozzák le, ami megkönnyíti a felragasztásukat. Ezeknek a szigetelőanyagoknak hátránya, hogy nem természetes anyagok, így az előállításuk és felhasználásuk is nagyobb terhet ró a környezetünkre. Ennél valamivel költségesebb, de sokkal környezetbarátabb megoldás lehet a még kevésbé elterjedt parafa vagy természetes anyagokból előállított folyékony tapéták használata. Számos honlap tartalmaz részletes leírást a témáról, csak példaként bemutatva néhányat: a polietilén és sztirol tapétáról itt, a folyékony tapétáról itt és itt, a parafáról pedig itt. Érdemes minél több hazai és külföldi honlapot is megnézni, hogy a legjobb döntést tudjuk meghozni.

A fent említett „otthoni” praktikákon túl, a hagyományos belső hőszigeteléssel kapcsolatban számos aggályok is felmerülnek, ezért csak említés szintjén írunk róla. A belső szigetelés egyik fő problémája, hogy jelentősen megváltoztatja a falazat hőtechnikáját. Ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő szakemberrel egyeztetve, alapos kiviteli tervezés után álljunk neki egy ilyen munkálatnak. Ennek folyamatáról, hátrányáról és előnyéről itt olvashatunk részletesebben.

Nagyobb befektetést igénylő lépések

Szigetelés
szigeteles.png

Forrás: mehi.hu
 

Ahogyan a fenti képen is látható, a megfelelő szigetelés elengedhetetlen a rezsiköltségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseink során, hiszen rengeteg hő szökik el a kiterjedt felületeken. A szigetelés témaköre egy önálló írást érdemelne, így itt csupán csak röviden és lényegre törően foglalkozunk vele.

A tetőnek, helyzeténél fogva (a hő felfelé száll), nagy szerepe van az épület hőveszteségében, ezért jobb hőszigetelésűnek kell lennie, mint a falaknak. Ez az összes utólagos hőszigetelés közül a legegyszerűbb, és házilag is elvégezhető. A kezdeti lépésekhez itt találunk javaslatokat.

Amennyiben a ház fűtetlen pincével rendelkezik, érdemes szigetelni a pincefödémet is, ezzel megakadályozva, hogy a hideg padló miatt lehűljön a levegő a földszinten, és így állandó szinten tartható az ottani hőmérséklet. Ha a pince rendszeres használatban van és emiatt fűtött, akkor annak padlóját és falait célszerű szigetelni és bent tartani a meleget.

Az ablakok szigeteléséről már röviden volt szó korábban. Amennyiben régi, huzatos ablakokkal rendelkezünk, érdemes szakember segítségét kérni a megjavításukhoz. A legtöbb esetben (különösen a faablakoknál) nincs szükség cserére, sokkal kisebb költséggel is jelentősen javítható az ablakok szigetelése.

Az egész ház, illetve homlokzat szigetelése már egy összetettebb és bonyolultabb feladat, amelyhez elengedhetetlen a szakértői segítség bevonása.

A következő cikkünkben arról írunk, miként csökkenthetjük a meleg víz előállításának költségeit.

Nyitrai Emese

komment

„Néma gyereknek…” ‒ Gondolatok a budapesti kerékpáros hálózat fejlesztéséről

2024.07.28. 14:09 Levegő Munkacsoport

Látványos, ahogy a fővárosban egyre szaporodnak a kerékpársávok a főútvonalakon. Kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos, hogy egyre több mellékutcában válik könnyebbé a kerékpározás – például a kétirányú kerékpárforgalom engedélyezésével az egyirányú utcákban. Ez utóbbi azért lényeges is, mert legtöbben nem főútvonalról indulnak, illetve nem oda érkeznek, és csak úgy válhat leginkább vonzóvá a napi szintű kerékpározás, ha a főútvonalak és a mellékutcák egyaránt bringabarátak. Mindannyian tehetünk azért, hogy ez mielőbb megvalósuljon.

Sajnos sok olyan útvonal van, ahol értelmetlen akadályok nehezítik a (szabályos) kerékpározást. Az alábbiakban erre egyetlen példát mutatunk (ld az 1. képet).

1_15.png1. kép: A példabeli útvonal

Ha kerékpárral kívánunk eljutni a Budapest XI. kerületi Daróczi út és Hamzsabégi út kereszteződésétől a BAH csomópontig, akkor a Daróczi úton már az első nagyobb kereszteződésnél, a Nagyszőlős utcánál akadályba ütközünk, mivel itt fizikailag van elválasztva az úttest két oldala (ld. a 2. képet!), ellehetetlenítve a szabályos közlekedést a Daróczi út két része között. Itt többször is láttam kerékpárosokat és gyalogosokat átevickélni, esetenként az elválasztósávon sűrűn parkoló autók között. A legjobb az lenne, ha egy gyalogátkelőhelyet létesítenének, azonban az is sokat segítene, ha eltávolítanák a fizikai akadályt és lehetetlenné tennék a parkolást az elválasztósáv ezen rövid részén. Mivel a kissé távolabb lévő közlekedési lámpák egyébként is megakasztják a gépkocsiforgalmat a Nagyszőlős utcán, nem kellene sokat várakozniuk a gyalogosoknak, kerékpárosoknak, hogy szabályosan át tudjanak kelni. Ilyen megoldásra számos példa van európai városokban (3. és 4. kép).

2_4.jpg2. kép: Csak jelentős kerülővel lehet szabályosan átmenni a Daróczi út egyik szakaszáról a másikra

 3_5.jpg3. kép: A kerékpárosok szabályosan tudják keresztezni a főútvonalat, ha kijönnek a mellékutcából, ahonnan a fotó készült, illetve szabályosan be tudnak kanyarodni mellékutcába a főút túloldaláról (Berlinben)

 

4_1.jpg4. kép: Sok gyalogos és kerékpáros kel át ezen a főúton, még sincs itt zebra, hiszen a nem messze lévő kereszteződéseknél a lámpák úgyis percenként megállítják a gépjárműforgalmat (Berlinben)


Azonban nem ez az egyetlen akadály a Daróczi úton. Amint a 6. képen látható, már Nagyszőlősi utca utáni saroknál minden járműre kötelező „behajtani tilos” táblával szembesülünk, pedig semmi nem indokolja, hogy ne lehessen itt kétirányú kerékpáros forgalom.

20240727_085536uj.jpg

5. kép: Teljesen értelmetlenül tilos a kerékpárral behajtás a Daróczi út folytatásában

 A Daróczi úti akadályok legyőzése után ráfordulunk az Alsóhegy utcára és eljutunk a Karolina út és a Villányi út kereszteződéséig, ahol a felfestés mutatja, hogy a járdán folytathatjuk az utunkat (6. kép). Azonban a következő kereszteződésnél, a Bajnóczi út sarkánál már nem tudunk (szabályosan) átmenni a túloldalra, hogy a Villányi úti kerékpársávon folytassuk az utunkat (7. kép).

5_3.jpg6. kép: A felfestés azt sugallja, hogy itt a járdán mindkét irányba közlekedhetünk biciklivel

 

6_1.jpg7. kép: Jó lenne, ha itt át szabadna menni a Villányi út túloldalára

Miután valahogy elvergődünk a Villányi úton a Budaörsi útig, újabb meglepetés vár bennünket: hirtelen megszűnik a kerékpársáv (8. kép). Az életveszélyt elkerülendő, a biciklizést a járdán folytathatjuk (tapasztalataim szerint ezt sokan meg is teszik), amit már csak a rajta parkoló autók akadályoznak (9. és 10. kép). Pedig itt akár kerékpársávot is ki lehetne alakítani a járdán.

7_2.jpg8. kép: „Érdekesen” megszűnő kerékpársáv

 

8_2.jpg
 

9_2.jpg9. és 10. kép: Járdán parkoló autók a Budaörsi úton a BAH csomópontnál

 A fent felsorolt akadályokat (ahogy sok más akadályt is), kis ráfordítással, egyszerűen fel lehet számolni. Azt, hogy érdemes minden „kis” ügyben is fellépni az önkormányzatoknál a kerékpározás feltételeinek javításáért, egy sikeres civil kezdeményezés is bizonyítja. Korábban a Dohány utca, illetve Síp utca felől érkezve a Rákóczi úthoz, csak a Rákóczi útra ráfordulva, bonyolult módon lehetett a Pollack Mihály tér felé továbbhaladni (11. kép). A Levegő Munkacsoport és a Magyar Kerékpáros Klub közös levélben fordult a Józsefvárosi Önkormányzathoz, kérve, hogy számolják fel a Síp utcával szemben, a Rákóczi út túloldalán lévő Puskin utcában a kétoldalú parkolást, mert az ellehetetleníti a kétirányú kerékpáros közlekedést és a gyalogosok életét is megkeseríti (12. kép). Az önkormányzat rövid időn belül eleget tett a civilek kérésének, amint az a 13. képen látható.

10_3.png11. kép: Régebben csak ezen az útvonalon lehetett kerékpárral szabályosan eljutni a Síp utcából a Pollack Mihály térre

 11.jpg12. kép: A Puskin utca korábban

 

12.jpg13. kép: A Puskin utca ma

Sok helyen (akár főútvonalon, akár mellékutcán) viszonylag könnyen meg lehetne szüntetni a kerékpározást nehezítő körülményeket. Forduljunk tehát az illetékes önkormányzathoz – még akkor is, ha az eseteknek csak egy részében járunk sikerrel. (Fellépésünkhöz segítséget kaphatunk a Járókelőtől is.) Emlékezzünk a mondásra: „Néma gyereknek anyja se érti a szavát.”

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

komment

Villanyautók: kudarcot vallhatott Európa

2024.05.28. 09:30 Levegő Munkacsoport

Teljes kudarcnak bizonyult eddig Európában (is) az az elképzelés, hogy a villanyautók elterjesztésével csökkentik a közlekedés széndioxid-kibocsátását. Ezt világosan mutatják a személygépkocsik számának alakulására vonatkozó statisztikák.
20231023_171513.jpgEgy 2,5 tonnás luxusautó zöld rendszámmal
(Fotó: Lukács András)
 

Villanyautók: nem jó a helyzet

2013-ban az Európai Unióban 221,694 millió személygépkocsi volt forgalomban. Számuk 2022-re 252,605 millióra, azaz 30,911 millióval nőtt. Ugyanebben az időszakban a villanyautók száma mindössze 3,056 millióval emelkedett. (A hibrid autókat nem tekintjük villanyautónak, mivel a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében nem igazán jobbak a benzin- és dízelüzemű autóknál.) Ez a tendencia 2023-ban is folytatódott: az abban az évben eladott 10,5 millió új autóból mindössze 1,5 millió volt e-autó, azaz mindössze 14,6 százalékuk.

tabl1.jpg

Norvégiát folyamatosan követendő a villanyautók elterjesztésének mintaországaként szokták említeni. Való igaz, hogy – a bőkezű kormányzati támogatásoknak köszönhetően – rendkívül fellendült az e-autók értékesítése.

Az összkép azonban egyáltalán nem rózsás.

Míg 2010-ben 2,308 millió autó volt az országban, 2022-re ez a szám 3,105 millióra ugrott – az 5,4 millió lakosú országban. A belső égésű motorral hajtott autók száma viszont egyáltalán nem csökkent ezen időszak alatt.

tabl2.jpg

Nagyot hibáztak a kormányok

A norvégok mostanra már arra panaszkodnak, hogy a városok életminőségét rontja a hatalmas autóforgalom és a városok közterületeit elfoglaló parkoló autók. Sokan közülük úgy gondolják, hogy hasznosabb lett volna többet befektetni a tömegközlekedésbe, és ösztönözni a kerékpározást és a gyaloglást. Az elektromos autókra nyújtott támogatások növelték a társadalmi egyenlőtlenségeket is, mivel elsősorban a tehetősebb egyéneknek kedveztek, akik általában egy vagy több további e-autót vásároltak a már meglévő autójukhoz, illetve autóikhoz. A norvég kormány tehát

nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi szempontból is elhibázott módon költötte el az villanyautókra szánt hatalmas támogatásokat.

Sajnos ugyanezt a hibát követték el más országokban is szerte Európában.

Magyarországon sem jobb a helyzet. 2010-ben 80 villanyautó volt Magyarországon, 2023-ra 41 ezerre nőtt a számuk.  Ugyanakkor a teljes személygépkocsi-állomány 3 millióról közel 4,2 millióra emelkedett.

tabl3.jpg

Az a tény, hogy az villanyautózás állami támogatása ellenére nemhogy nem javult a helyzet, hanem jelentősen romlott, bizonyítja, hogy csak ezzel az intézkedéssel nem lehet visszaszorítani a belső égésű motorral hajtott autók használatát.

A változáshoz mindenekelőtt a fosszilis üzemanyagok kolosszális támogatását kell felszámolni.

Az Európai Bizottság honlapján közzétett, a közlekedés külső költségeinek internalizálásáról szóló tanulmány szerint a közúti közlekedés használói messze nem fedezik annak költségeit: a személygépkocsik külső költségei Európában széles skálán mozognak, a dániai nullától a luxemburgi 84 százalékig. (A közlekedés külső költségei azok a költségek, amelyeket a közlekedés használói okoznak, de amelyeket nem ők fizetnek – legalábbis nem közvetlenül. Ide tartoznak többek között a környezeti és egészségi károk költségei.) Néhány országban már történtek sikeres intézkedések külső költségek beépítésére, azonban ezek messze nem elégségesek. Ugyanakkor ezek a példák azt bizonyítják, hogy az ilyen intézkedések lehetségesek, és elnyerhetik a közvélemény támogatását. A városok jelentősen hozzájárulhatnának ehhez a folyamathoz a parkolási díjak emelésével, illetve a dugódíj bevezetésével, és ezzel egyidejűleg a lakosság kompenzációjával.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
A cikk eredetileg a portfolio.hu-n jelent meg.

komment

Címkék: villanyautó

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

2024.05.13. 13:54 Levegő Munkacsoport

img_7142.JPG

Az utóbbi hetekben többször nyilatkozott a kormány arról, hogy intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak csökkentése érdekében. A Levegő Munkacsoport korábban már 41 érvvel támasztotta alá, hogy az üzemanyagadók csökkentése, illetve az árstop sokkal több kárt okozna, mint hasznot. Ezeket most néhány további gondolattal egészítem ki.

A közhiedelemmel ellentétben a benzin ára – kisebb-nagyobb hullámzásoktól eltekintve – reálértéken (tehát az általános inflációt figyelembe véve) egyáltalán nem emelkedett 1995 és 2023 között. Bár a gázolaj ára nagyobb ingadozásokat mutatott, de még 2020-ban is az 1995. évi szinten volt, és 2023-ban is csak mintegy 20 százalékkal haladta meg azt.

kepernyokep_ekkor_2024-04-24_14-33-11.png

Ugyanakkor a lakosság reáljövedelme 1995 és 2022 között 82 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy 2022-ben egységnyi idő alatt szerzett jövedelemből csaknem kétszer annyi benzint lehetett venni, mint 27 évvel korábban. Tehát nem állja meg a helyét az az érv sem, hogy a „családok védelme” érdekében kell csökkenteni az üzemanyagárakat.

Hasznos tanulságot vonhatunk le abból is, ha összehasonlítjuk az üzemanyagárak és az üzemanyag-fogyasztás alakulását. Amint az alábbi ábrán látható, a magasabb benzinár általában alacsonyabb fogyasztással járt, és fordítva. A gázolajnál is hasonló összefüggést tapasztalhatunk.

kepernyokep_ekkor_2024-04-24_14-33-11.png

Ez bizonyítja az Európai Unió azon döntésének helyességét, hogy az üzemanyagok adójának emelésével, illetve a kibocsátáskereskedelmi rendszernek a közúti közlekedésre történő kiterjesztésével növelje az üzemanyagárakat, így segítve elő az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszély, a klímakatasztrófa megelőzését. A kormány beavatkozása az üzemanyagárak csökkentése érdekében szembemenne ezzel a törekvéssel.

Az ábra azt is mutatja, hogy a Covid-járvány időszakában látszólag megfordult az említett összefüggés: az alacsonyabb ár kisebb fogyasztással járt. Ez a következtetés azonban téves, márpedig azért, mert éppen a – kijárási tilalmak és egyéb hasonló korlátozások által okozott – alacsonyabb fogyasztás idézte elő az árak csökkentését. Tehát ismét igazolódott a közgazdaságtan azon tétele, hogy az árakat leginkább a fogyasztás visszafogásával lehet csökkenteni. Más szavakkal: a mérséklődő kereslet kikényszeríti az alacsonyabb árakat.

A kormánynak és az önkormányzatoknak is számos lehetősége van az üzemanyag-fogyasztás iránti kereslet csökkentésére. Ilyen lehetőség például a parkolási díjak emelése és kiterjesztése, a dugódíj bevezetése, a közterületek újraelosztása (amint például a nyitó fényképen látható), 30 kilométer/órás sebességkorlátozás bevezetése a lakott területeken (a főútvonalak kivételével), a közautó-használat és a telekocsizás ösztönzése, valamint a biztonságosabb, egészségesebb feltételek megteremtése a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára.

Bár mindezek az intézkedések csak akkor csökkenthetnék érdemben a világpiaci olajárat, ha azokat Európa-, sőt világszerte széles körben alkalmaznák, csupán a hazai bevezetésük hatására is jelentős összegeket takaríthatnának meg az autótulajdonosok a kevesebb üzemanyag felhasználása következtében.

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

A cikk eredetileg a G7 Ekonomi rovatában jelent meg.

komment

Címkék: üzemanyag-fogyasztás üzemanyagadó

Helyi közösségi alapú megoldások az energiaszegénységre

2024.05.07. 15:10 Levegő Munkacsoport

2. rész

Helyben, közösségben az erő

Ha az állam beavatkozása szükséges az energiaszegénység mérsékléséhez, akkor miért fontos vizsgálni alulról jövő, közösségi kezdeményeséseket? Jogos kérdés, de nem elégedhetünk meg csak ennek a megoldásával, az érintetteknek esélyt kell adnunk arra, hogy immáron legyen beleszólásuk saját életük alakításában. Ezért néhány hazai példát vizsgáltam meg, mely során az energiaszegénységben élők nem csak csökkenteni tudják az energiafogyasztásukat vagy növelni a háztartásuk energiahatékonyságát, hanem a projektek elindítottak változást generáló folyamatokat. Azért ezeket a módszereket tartom a leghasznosabbnak, mert alapítványok, civil szervezetek bevonásával, helyi közösségépítéssel kiegészítve nem csak az energiaszegénység szorítható vissza, hanem reményt és esélyt adhat a kilátástalansággal küzdő települések és közösségeik számára.

Toldon és Bagon is próbálkoztak biobrikett gyártással. A biobrikett száraz biomasszából préselt tüzelőanyag, melyet beáztatott papírból és mezőgazdasági és papíripari hulladékból készítenek présgép segítségével. Toldon az Igazgyöngy Alapítvány jóvoltából a közösségi kísérletezés után már üzemi alapon működik a termelés. Három helyi férfi állandó bejelentett munkavállalója az alapítványnak. Hosszas próbálkozások után végül a szalmabrikett gyártás vált működőképessé, nyomott áron adják el a falu lakóinak fűtőanyag kiegészítésként. Azonban a kereslet nem teljesen találkozik a kínálattal, a lakók nem mindig szeretik használni. Ennek egyik fő oka az elavult fűtőberendezések lehetnek. Ha a brikettgyártásnak vannak is hátrányai, az eddigi eredmények az Igazgyöngy Alapítvány mindennapos helyi jelenléte és holisztikus gondolkodás nélkül nem lettek volna elérhetőek.

Bagon már nehezebb volt motiválni az embereket, hiszen a nem üzemi alapú folyamat időigényes, és a nagy mennyiségű befektetett idő és energia után kevés családnak, rövid időre volt elegendő a nyáron gyártott, majd télen felhasznált brikett. A BAGázs Közhasznú Egyesület ezért az áramszolgáltatások legális használatát és az áramszolgáltatásokhoz kapcsolódó adósságok rendezését tűzte ki célul. A BAGázs egyezségre jutott a helyi áramszolgáltatóval, amelynek eredményeként az Egyesület és a szolgáltató átvállalta az adósságok egy részét, ezzel lehetővé téve, hogy az áramáltatást ismét beköthessék a résztvevő családokhoz. Cserébe a családok biztosították, hogy a fennmaradó adósság teljes összegét törlesztik, és az áramot kizárólag jogszerűen vételezik. Két év után egyetlen résztvevő család kivételével már mindenki a tartozásrendezési időszak végére ért, ez is mutatja a projekt sikerességét.

 blog20240415_2.pngSzárító és présgép Bagon
Forrás: Rácz, 2014

Ágon az első közösségi alapú projekt a Habitat for Humanity HabitatPont elnevezésű programja volt. A szervezet építőanyaggal, szaktudással és közösségépítéssel segítette hozzá a mélyszegénységben élő családokat ahhoz, hogy magukat és egymást segítve javítsanak otthonaik állapotán. Az Elosztó Projekt segítségével egyedülálló módon egy energiaszegénységi stratégia is készült, melynek célja a helyben azonosított problémákra válaszul kidolgozott komplex, de reálisan megvalósítható javaslatok kidolgozása volt jövőbeli fejlesztések tervezéséhez. A stratégia elkészítéséhez a lakosság körében készült kérdőíves felmérés eredményeit és helyiekkel folytatott közösségi beszélgetések tapasztalatait is felhasználták. Gyakorlati beavatkozásként energiahatékonyságot javító intézkedések valósultak meg. Továbbá a Habitat és önkéntes kályhaépítők segítségével cserépkályhákat és hőoszlopokat telepítettek az elmúlt években néhány háztartás számára. A projektbe bevonandó családok kiválasztási szempontjait közösségi beszélgetés keretében kollektívan határozták meg. A kiválasztott családokat egy jelképes önrész is terhelte, amelynek összegét szintén közösen határozták meg. A hőoszlopok eddig alapvetően beváltak, harmadannyi tüzelőanyagot használnak az érintettek, mint azelőtt.

A három általam bemutatott település közösségi kezdeményezéseinek közös felismerése, hogy a helyiek bevonásával kell megszületnie a megoldásnak az energiaszegénységre. Az Ágon, Bagon és Toldon elért sikerek titka a hosszútávra való tervezés és a folyamatos jelenlét a helyi közösségekben. Nincs egy mindenhol jól működő megoldás, ennek tervezésekor figyelembe kell venni a helyi igényeket és adottságokat. A cél a „képessé tenni” (empowerment) elv elsajátítása, vagyis, ha majd egyszer nem lesznek a településeken dolgozó szakemberek és egyesületek, legyenek olyan helyiek, családok, közösségek, akik majd önállóan viszik tovább egyesületek, legyenek olyan helyiek, családok, közösségek, akik majd önállóan viszik tovább a tanultakat, folytatják a megkezdett munkát. 

Hogyan tovább?

Ugyan a szakemberekhez hasonlóan és sem találtam meg még a megfelelő választ az energiaszegénységre, de a kutatásom eredményei alapján írásom végén néhány ajánlást szeretnék ismertetni, amely nemcsak Lyukóvölgy esetében, hanem más hasonló helyzetben is megfontolandó. Az első lépés egy átfogó energiaszegénységi stratégia kidolgozása lehet, a lakhatási helyzettel kiegészítve. Minta lehet továbbá a BAGázs és a Toldon működő Igazgyöngy tevékenysége. Mindkét szervezet célja a helyiek képessé tétele, vagyis, hogy élni tudjanak az egyesületek által felkínált komplex modellprogram nyújtotta lehetőségekkel. Véleményem szerint a tisztes körülmények közötti lakhatás biztosítása is alapjog. Mint már hangsúlyoztam, hiszek az alulról jövő megoldásokban, de az energiaszegénység felszámolásához állami beavatkozáson keresztül vezet az út.

Végül pedig szemléletváltással szeretnék zárni. Hiszek abban, hogy a környezetünk, társadalmunk és gazdaságunk is csak úgy működhetet fenntarthatóan, ha mérsékeljük az egyenlőtlenségeket. Úgy gondolom, nem lehet sikeres az a gazdasági-társadalmi rendszer, ahol folyamatosan leszakadnak társadalmi csoportok vagy térségek. Tisztában vagyok vele, hogy egyenlőtlenségek mindig lesznek, de törekednünk kell ennek minimalizálására. Véleményem szerint minden fejlesztésnek és támogatásnak egy olyan lehetőségeket kell adnia a kirekesztett társadalmi csoportoknak, így Lyukóvölgy és az említett települések valamennyi lakójának is, amely olyan életkörülményeket teremt számukra, amilyenben mi is élni szeretnénk.

Vass Gergő
a Levegő Munkacsoport önkéntese

 

 

komment

Címkék: épületfelújítás Lyukóvölgy energiaszegénység

Helyi közösségi alapú megoldások az energiaszegénységre

2024.04.28. 08:23 Levegő Munkacsoport

1. rész

A környezetvédelem és a szegénység elleni küzdelem sok ponton fonódhat össze. Ezek közül az egyik legkézenfekvőbb az energiaszegénység témaköre. Hiszek abban, hogy a jelenleg perifériára szoruló társadalmi rétegek, térségek helyzetét a jövőbeli zöld paradigmaváltás igazságosan képes kezelni. Ehhez elengedhetetlennek tartom az energiaszegénység megoldását, hiszen mindenkit megilletnek az alapvető energiaszolgáltatások. Szakdolgozati témaválasztásomkor ezért miskolciként a város egyik legnagyobb szegregátuma, Lyukóvölgy keltette fel az érdeklődésemet. Az egykor szebb időket megélt városrészt és az itt élők életét számos más probléma is sújtja, de úgy gondolom, hogy ezek megoldásához alulról jövő kezdeményezésekre is szükség van. Ezért vizsgáltam meg, hogy milyen helyi, közösségi alapú válaszok adhatók a lyukóvölgyi energiaszegénységre.

blog20240415_0.pngLyukói életkép
Saját fénykép
 

Véleményem szerint a problémáknak, így az energiaszegénységnek is lehetőleg azok keletkezési helyén kell megoldódnia. De vajon lehetséges-e csak helyi szinten megoldani az energiaszegénységet? Mekkora beavatkozás szükséges a felsőbb szintektől? Az energiaszegény háztartások alacsony jövedelműek és nehezen felfűthető épületekben élnek, ráadásul az energiáért magas árat fizetnek. Emiatt környezetszennyező fűtési módokhoz fordulnak, mely nem csak környezetük, hanem saját egészégükre is káros. Jövedelmük miatt kevésbé férnek hozzá egészségügyi szolgáltatásokhoz, ami befolyásolja a munkaképességüket és a másokkal való kapcsolataikat. Látható tehát, hogy ez egy olyan ördögi körhöz vezet, amiből meglátásom szerint csak állami beavatkozás segítségével lehet kitörnie az érintett embereknek. Ehhez nagyszabású állami támogatási rendszerek kidolgozása szükséges. Ezeknek egyidejűleg kell javítania a háztartások jövedelmi szintjét, az energia megfizethetőségét, a lakhatáshoz és az energetikai beruházásokhoz való hozzáférést. Vagyis olyan támogatási rendszerek és egyéb eszközök kialakítása indokolt, amelyek több irányból, több területen – például közvetlen pénzügyi támogatásokkal, adósságkezeléssel, adókedvezményekkel, tüzelőanyag támogatással, lakásfelújítási támogatásokkal, technikai segítségnyújtással – segíti a rászorulókat abban, hogy kikerüljenek az energiaszegénység csapdájából.

blog20240415_1.pngLyukói Közösségi Ház.
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
 

Nemcsak energiaszegénység

Dolgozatom középpontjában Miskolc Lyukóvölgy városrésze állt, így a helyi energiaszegénység mérséklésére adott lehetséges válaszoknak figyelembe kell venniük a városrész egyedi helyzetét. A terület infrastrukturális jellemzői alapján azonnali beavatkozás lenne szükséges a helyiek életkörülményeinek javításához, de ennek megvalósítása korántsem egyszerű. A helyi társadalom képe a rendszerváltozás óta nagy mértékben átalakult, az egykori zártkerti terület külterületi lakóövezetté alakult. A népesség folyamatosan növekszik, ennek mérését a tisztázatlan ingatlantulajdoni viszonyok nagyban nehezítik. A városvezetés részéről Lyukóvölgy belterületté nyilvánítása nem opció, mint megoldási lehetőség. Azt gondolom, hogy elsősorban nem településfejlesztési, hanem komplex megoldások szükségesek. Erre vannak törekvések, de az erőforrások szűkösek, és a látható eredményekhez idő kell. A városnak lehetősége szerint támogatni érdemes minden Lyukóvölgyben tevékenykedő civil szervezet kezdeményezését, segíteni őket az egymással való együttműködésben. Összeségében tehát a városrész fejlesztése, így az energiaszegénység problémakörének kezelése is elsősorban civil szereplők bevonásával és szociálpolitikai eszközök segítségével lehetséges.

Vass Gergő
a Levegő Munkacsoport önkéntese

A cikk folytatása hamarosan következik.

komment

Címkék: Lyukóvölgy energiaszegénység épületek felújítása

süti beállítások módosítása