2. rész
Helyben, közösségben az erő
Ha az állam beavatkozása szükséges az energiaszegénység mérsékléséhez, akkor miért fontos vizsgálni alulról jövő, közösségi kezdeményeséseket? Jogos kérdés, de nem elégedhetünk meg csak ennek a megoldásával, az érintetteknek esélyt kell adnunk arra, hogy immáron legyen beleszólásuk saját életük alakításában. Ezért néhány hazai példát vizsgáltam meg, mely során az energiaszegénységben élők nem csak csökkenteni tudják az energiafogyasztásukat vagy növelni a háztartásuk energiahatékonyságát, hanem a projektek elindítottak változást generáló folyamatokat. Azért ezeket a módszereket tartom a leghasznosabbnak, mert alapítványok, civil szervezetek bevonásával, helyi közösségépítéssel kiegészítve nem csak az energiaszegénység szorítható vissza, hanem reményt és esélyt adhat a kilátástalansággal küzdő települések és közösségeik számára.
Toldon és Bagon is próbálkoztak biobrikett gyártással. A biobrikett száraz biomasszából préselt tüzelőanyag, melyet beáztatott papírból és mezőgazdasági és papíripari hulladékból készítenek présgép segítségével. Toldon az Igazgyöngy Alapítvány jóvoltából a közösségi kísérletezés után már üzemi alapon működik a termelés. Három helyi férfi állandó bejelentett munkavállalója az alapítványnak. Hosszas próbálkozások után végül a szalmabrikett gyártás vált működőképessé, nyomott áron adják el a falu lakóinak fűtőanyag kiegészítésként. Azonban a kereslet nem teljesen találkozik a kínálattal, a lakók nem mindig szeretik használni. Ennek egyik fő oka az elavult fűtőberendezések lehetnek. Ha a brikettgyártásnak vannak is hátrányai, az eddigi eredmények az Igazgyöngy Alapítvány mindennapos helyi jelenléte és holisztikus gondolkodás nélkül nem lettek volna elérhetőek.
Bagon már nehezebb volt motiválni az embereket, hiszen a nem üzemi alapú folyamat időigényes, és a nagy mennyiségű befektetett idő és energia után kevés családnak, rövid időre volt elegendő a nyáron gyártott, majd télen felhasznált brikett. A BAGázs Közhasznú Egyesület ezért az áramszolgáltatások legális használatát és az áramszolgáltatásokhoz kapcsolódó adósságok rendezését tűzte ki célul. A BAGázs egyezségre jutott a helyi áramszolgáltatóval, amelynek eredményeként az Egyesület és a szolgáltató átvállalta az adósságok egy részét, ezzel lehetővé téve, hogy az áramáltatást ismét beköthessék a résztvevő családokhoz. Cserébe a családok biztosították, hogy a fennmaradó adósság teljes összegét törlesztik, és az áramot kizárólag jogszerűen vételezik. Két év után egyetlen résztvevő család kivételével már mindenki a tartozásrendezési időszak végére ért, ez is mutatja a projekt sikerességét.
Szárító és présgép Bagon
Forrás: Rácz, 2014
Ágon az első közösségi alapú projekt a Habitat for Humanity HabitatPont elnevezésű programja volt. A szervezet építőanyaggal, szaktudással és közösségépítéssel segítette hozzá a mélyszegénységben élő családokat ahhoz, hogy magukat és egymást segítve javítsanak otthonaik állapotán. Az Elosztó Projekt segítségével egyedülálló módon egy energiaszegénységi stratégia is készült, melynek célja a helyben azonosított problémákra válaszul kidolgozott komplex, de reálisan megvalósítható javaslatok kidolgozása volt jövőbeli fejlesztések tervezéséhez. A stratégia elkészítéséhez a lakosság körében készült kérdőíves felmérés eredményeit és helyiekkel folytatott közösségi beszélgetések tapasztalatait is felhasználták. Gyakorlati beavatkozásként energiahatékonyságot javító intézkedések valósultak meg. Továbbá a Habitat és önkéntes kályhaépítők segítségével cserépkályhákat és hőoszlopokat telepítettek az elmúlt években néhány háztartás számára. A projektbe bevonandó családok kiválasztási szempontjait közösségi beszélgetés keretében kollektívan határozták meg. A kiválasztott családokat egy jelképes önrész is terhelte, amelynek összegét szintén közösen határozták meg. A hőoszlopok eddig alapvetően beváltak, harmadannyi tüzelőanyagot használnak az érintettek, mint azelőtt.
A három általam bemutatott település közösségi kezdeményezéseinek közös felismerése, hogy a helyiek bevonásával kell megszületnie a megoldásnak az energiaszegénységre. Az Ágon, Bagon és Toldon elért sikerek titka a hosszútávra való tervezés és a folyamatos jelenlét a helyi közösségekben. Nincs egy mindenhol jól működő megoldás, ennek tervezésekor figyelembe kell venni a helyi igényeket és adottságokat. A cél a „képessé tenni” (empowerment) elv elsajátítása, vagyis, ha majd egyszer nem lesznek a településeken dolgozó szakemberek és egyesületek, legyenek olyan helyiek, családok, közösségek, akik majd önállóan viszik tovább egyesületek, legyenek olyan helyiek, családok, közösségek, akik majd önállóan viszik tovább a tanultakat, folytatják a megkezdett munkát.
Hogyan tovább?
Ugyan a szakemberekhez hasonlóan és sem találtam meg még a megfelelő választ az energiaszegénységre, de a kutatásom eredményei alapján írásom végén néhány ajánlást szeretnék ismertetni, amely nemcsak Lyukóvölgy esetében, hanem más hasonló helyzetben is megfontolandó. Az első lépés egy átfogó energiaszegénységi stratégia kidolgozása lehet, a lakhatási helyzettel kiegészítve. Minta lehet továbbá a BAGázs és a Toldon működő Igazgyöngy tevékenysége. Mindkét szervezet célja a helyiek képessé tétele, vagyis, hogy élni tudjanak az egyesületek által felkínált komplex modellprogram nyújtotta lehetőségekkel. Véleményem szerint a tisztes körülmények közötti lakhatás biztosítása is alapjog. Mint már hangsúlyoztam, hiszek az alulról jövő megoldásokban, de az energiaszegénység felszámolásához állami beavatkozáson keresztül vezet az út.
Végül pedig szemléletváltással szeretnék zárni. Hiszek abban, hogy a környezetünk, társadalmunk és gazdaságunk is csak úgy működhetet fenntarthatóan, ha mérsékeljük az egyenlőtlenségeket. Úgy gondolom, nem lehet sikeres az a gazdasági-társadalmi rendszer, ahol folyamatosan leszakadnak társadalmi csoportok vagy térségek. Tisztában vagyok vele, hogy egyenlőtlenségek mindig lesznek, de törekednünk kell ennek minimalizálására. Véleményem szerint minden fejlesztésnek és támogatásnak egy olyan lehetőségeket kell adnia a kirekesztett társadalmi csoportoknak, így Lyukóvölgy és az említett települések valamennyi lakójának is, amely olyan életkörülményeket teremt számukra, amilyenben mi is élni szeretnénk.
Vass Gergő
a Levegő Munkacsoport önkéntese
