Budapest, Nagykörút, 2020. szeptember 7.
Az öt kerékpáros és egy rolleres egy autónyi helyet foglal el. Ha mind egyedül ülnének egy autóban (ami általában jellemző a városban közlekedő autókra), akkor hatszor ennyi helyre lenne szükségük.
Éles vita folyik arról, mennyire helyes vagy helytelen az elmúlt hónapokban létesített budapesti kerékpársávok további megtartása. Érdemes nemzetgazdasági szempontból is megvizsgálni a kérdést.
Amint azt számos kutatás kimutatta Magyarországon és külföldön egyaránt, a személygépkocsik üzemeltetői messze nem fizetik meg azokat a költségeket (köztük a környezeti és egészségi károk költségeit), amelyeket okoznak, vagyis igen jelentősek a személygépkocsi-használat negatív externáliái.
A kerékpározásnak viszont sokkal kevesebb a negatív externáliája, mint a személygépkocsi-közlekedésnek. Az előbbinél csak a baleseteké számottevő, de még ez is feleakkora, mint az autók esetében (egy utaskilométerre vetítve, az Európai Unióban átlagosan). A kerékpáros közlekedés nem okoz sem levegő-, sem zajszennyezést, valamint többlet szén-dioxidot sem bocsát ki. A szennyezésből adódó megbetegedések számának és súlyosságának csökkenése jelentős gazdasági megtakarításokkal jár, az Európai Kerékpáros Szövetség (ECF) becslése szerint ennek értéke az Európai Unióban kerékpárral megtett távolságra vetítve 2017-ben körülbelül 735 millió euró volt. A széndioxid-kibocsátások megtakarításának értéke még nagyobb, 600 és 5.630 millió euró közöttire tehető. Mindemellett a gépjárműről kerékpárra váltás növelheti a közlekedés biztonságát, feltéve, hogy biztosított a megfelelő̋ színvonalú kerékpáros infrastruktúra, így csökkentve a közúti balesetek költségét.
A kerékpáros közlekedésnek azonban nemcsak, hogy rendkívül alacsonyak a negatív externáliái, hanem igen jelentősek pozitív externáliái, vagyis azok a hasznok, amelyekből úgy részesül az egész társadalom, hogy azért nem fizet a hasznok előállítóinak. Ezek közé elsősorban egészségügyi hasznok tartoznak: a fokozott testmozgás számos betegség kialakulásának valószínűségét csökkenti. Ennek a fontosságára utal, hogy a mozgásszegény életmód– az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint – Európában évente mintegy 600.000 ember idő előtti halálát idézi elő. Az ECF szerint a kerékpáros közlekedés évi 73 milliárd euróval csökkenti az egészségügyi kiadásokat EU-szerte, továbbá mérsékli a munkahelyi hiányzások számát, nagyjából 5 milliárd eurót megtakarítva a munkáltatóknak. Számos kutatás bizonyítja, hogy azok, akik kerékpárral járnak munkába, kifejezetten elégedettek utazási módjukkal, produktívabbnak érzik magukat és összességében elégedettebbek munkájukkal is.
A kerékpáros infrastruktúrának is számos előnye van az autózáséval szemben. A kerékpárok az autóknál sokkal kevesebb helyet igényelnek mind haladás közben, mind álló helyzetben. A bicikliknek kialakított parkolók így hatékonyabban tudják kihasználni a rendelkezésre álló területet, és kevésbé befolyásolják a táj- és városképet. Kis helyigényéből adódóan a kerékpáros közlekedés megoldást jelenthet a torlódás problémájára, mely az EU éves GDP-jének közel 2 százalékát kitevő gazdasági veszteségekkel jár. A kerékpározás sok esetben gyorsabb is a személygépkocsiknál, hiszen az európai városokban az utazások fele kevesebb mint öt kilométernyi, az így megtakarított időnek pedig szintén komoly gazdasági értéke van a munkavállalók számára.
Talán az egyik legfontosabb gazdasági hatása a kerékpáros közlekedésnek a városközpontok élénkítése. A kerékpárral közlekedők általában helyben vásárolnak, és hűségesebb vásárlók az autósoknál. Számos kutatás szerint a kerékpárral közlekedők összességében többet költenek belvárosi boltokban, éttermekben és bárokban az autósoknál, ezzel serkentve a helyi gazdaságot. Területhasználat szempontjából vizsgálva, a bicikliparkolók után a használóik négyzetméterenként ötször annyit költenek a városban, mint az autós parkolóhelyek esetén. A kerékpáros közlekedés új munkahelyeket is teremt, és a kerékpározásból adódó magasabb életszínvonal a városközpontokba vonzza az embereket és vállalatokat, ezzel még több lehetőséget teremve a gazdasági növekedésnek. A kerékpáros közlekedés feltételeinek megléte növelheti bizonyos városrészek népszerűségét és az új lakások értékét, és a vállalatok számára azért is fontos, mivel az irodákhoz vezető kerékpáros infrastruktúra hozzájárul a tehetséges munkavállalók bevonzásához és megtartásához.
Nem utolsósorban a kerékpáros közlekedés nagyon fontos gazdasági előnyökkel bír az egyének számára. A kerékpár nagyobb mobilitást biztosít a gyaloglással szemben. A beszerzése és üzemeltetése pedig szinte elenyésző az autóéhoz képest.
A fentiekből következik, hogy az autózás árait jelentősen emelni kell (például a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíj bevezetésével, valamint a parkolási díjrendszer átalakításával) annak érdekében, hogy ezek megfeleljenek a piacgazdaság elveinek és „a szennyező fizet” elvnek, amelyeket az EU Alapszerződése és a hatályos magyar jogszabályok is előírnak. Ugyanezen elvek alapján pedig kiemelten kell támogatni a kerékpáros közlekedést, egyebek mellett a megfelelő infrastruktúra kialakításával. Ez ugyanis nemcsak a személygépkocsi-közlekedés káros hatásainak mérsékléséhez kulcsfontosságú, hanem a gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét növeléséhez is.
Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
Iarina Ciceu
a Levegő Munkacsoport önkéntese