HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (6) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (4) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi adóreform (1) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (5) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (21) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (8) üzemanyagadó (7) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Jobb az élet a 30 kilométer/órás övezetekben

2021.10.05. 07:06 Levegő Munkacsoport

Európában számos nagyobb városban vezették már be a 30 kilométer/órás zónákat, és ezeken a településeken számos előny tapasztalható ezeknek az övezeteknek köszönhetően.

blog_20211001.jpgTábla Graz városhatáránál

Az első város Európában Graz volt, ahol a város egész területén 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be, a fő útvonalakat kivéve. Ezt kétéves tesztidőszak előzte meg amelyet alapos kutatómunka és folyamatos megbeszélések kísértek, aminek eredményeként 1992-ben egyedülálló modell indult el. A városban 30 kilométer/órás sebességkorlátozás lépett életbe minden mellékúton, az iskolák és kórházak előtt, így az egész város mintegy 80 százalékát lefedte. A főutakon pedig 50 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben.

A főutak esetében egy közlekedésbiztonsági megfigyelő egység (városi szakértők, rendőrség, közlekedésbiztonsági bizottság, tanácsadók) azonosította a veszélyes helyeket, és megoldásokat dolgozott ki. Ezek közé tartoztak a közlekedési lámpák programjának módosítása, az utak és a kereszteződések átépítése, a közlekedési lámpák áthangolása, valamint egyes pontokon további sebességkorlátozások. A legfontosabb városi bejövő utakon négynyelvű információs táblákat helyeztek el, amelyek felhívják az autóvezetők figyelmét a Grazban érvényes előírásokra. Ezen intézkedések végrehajtását megelőzően az önkormányzat széleskörű lakossági figyelemfelkeltő kampányt folytatott, és azt ígérte, hogy a bevezetés után két évvel népszavazást tart arról, fenntartsák-e a sebességkorlátozást.

A bevezetés előtt erőteljes ellenkampány is folyt a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás ellen, sokan ellenezték az intézkedést. A kétéves tesztidőszak után azonban a nagy többség a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett szavazott. A sebességkorlátozás végrehajtásának nyomon követése azt mutatja, hogy a tájékoztatáson és a tudatosság növelésén kívül a rendőrségnek, majd 2006 óta egy magán sebességellenőrző cégnek (amely aztán átadta a feladatot a rendőrséget támogató városi alkalmazottaknak) is gyakori sebességellenőrzést kellett végeznie ahhoz, hogy a járművezetők betartsák a korlátozást.

Graz város elsődleges célja, hogy a nem motorizált közlekedési módokat használó személyek számára nagyobb közlekedésbiztonságot teremtsen. Azért összpontosítottak a gépjárművek sebességének csökkentésére, mivel az jelenti a gyalogosok és kerékpárosok számára a legnagyobb kockázatot. Ahol 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be, ott a közúti balesetek száma és súlyossága csökkent. A sebességkorlátozás hatására mintegy 25 százalékkal kevesebb a súlyos baleset. A bevezetés óta a balesetek körülbelül 80 százaléka olyan utcákon történik, ahol 50 kilométer/óra a megengedett sebesség, pedig ezek az utcák a teljes úthálózatnak csak 20 százalékát teszik ki. A zajszint jelentősen, átlagosan 3 decibellel csökkent. Szintén csökkent a légszennyezés, mivel egyrészt kevesebben autóznak, másrészt a járművek egyenletesebben haladnak, kevesebb az araszolás.

Idén január 1-jétől a Brüsszelben vezették be az általános 30 kilométeres sebességkorlátozást. A betartatás érdekében jelentősen növelték a sebesség ellenőrző kamerák számát.

20211001_2.pngBrüsszelben csak az ezen a térképen jelölt útvonalakon engedélyezett a 30 kilométer/óránál nagyobb sebesség

Franciaországban, a 160 ezer lakosú Grenoble városában és 14 környező településen 2016. január elsején vezették be a 30 kilométer/órás sebességkorlátozást. A program, melynek keretein belül ez megvalósult, a „nyugodtabb város” nevet viseli és célja a közterületek igazságosabb elosztása a különböző módon utazók között. Ezzel egyidejűleg új, kiemelt kerékpáros hálózatot hoztak létre. A több mint 500 000 lélekszámú Lille-ben 2020 augusztusában, Párizsban pedig idén augusztusban vezették be a 30 kilométer/órás sebességkorlátozást. Ezutóbbi városban azonban több kulcsfontosságú útvonal továbbra is mentesül a korlátozás alól. A korlátozások hatására mindhárom francia nagyvárosban csökkent a közúti balesetek száma és a gépjárműforgalom, a kerékpáros forgalom viszont nőtt.

2021. május 11-étől a spanyol utcák többségén 30 kilométer/óra lett a megengedett legnagyobb sebesség. A lakott területeken belül minden olyan útra vonatkozik, ahol irányonként legfeljebb egy sáv van. A korlátozások megváltoztatása mögött a városokban való közlekedés módjának közelmúltbeli változásai is állnak. Az autó vagy motorkerékpár használata helyett a gyaloglási szokások növekedése, valamint a kerékpározás és az elektromos robogók népszerűsége mind-mind hatással voltak.

blog_20211001_3.jpgBilbaóban ezen az úton is 30 km/h a határ, pedig négy sávnál 50 is lehetne
(kép: Fernando Domingo-Aldama/El País)

Svájc legnagyobb városában, Zürichben a sebességkorlátozás csökkentésének célja elsősorban a közlekedési zajszennyezés visszafogása volt. A 2010-2012 között zajló kísérleti projekt keretében éjszakai sebességkorlátozást vezettek be. A svájci kormány országos szinten 50-es és 30-as sebességkorlátozásról tárgyal, de Zürich vezetése már előrement, és 400 kilométernyi úthálózaton nappal is 30 kilométer/órás korlátozást vezetett be. A zürichi polgárok körében végzett felmérés szerint a sebességkorlátozást minden érintett csoport kedvezően fogadta. A főként gyalogjárók és a kerékpározók a legelégedettebbek. A megkérdezettek közül sokan úgy érzik, hogy az utak biztonságosabbak és kevésbé zajosak.

Érdemes még megemlíteni a finn fővárost. Helsinki 2019 májusában 30 kilométer/órás sebességhatárt vezetett be a lakónegyedekben lévő összes útra, így Oslóval együtt úgy zárta a 2019-es évet, hogy egyetlen gyalogos vagy kerékpáros sem halt meg közlekedési balesetben.

Ezeken a városokon kívül még számos példával lehetne szolgálni Európán belül és kívül arról, hogy a sebességet korlátozó városok mindegyikében kedvező változások zajlanak le.

Wende Rebeka
környezetmérnök
Levegő Munkacsoport

komment

Címkék: sebességkorlátozás forgalomcsillapítás 30 km/óra

süti beállítások módosítása