A közterület rendkívül értékes és szűkösen rendelkezésre álló erőforrás, különösen olyan sűrűn beépített városrészekben, mint Budapest belső kerületei. Egyes kerületek önkormányzata már felismerte, hogy az elmúlt évtizedek során rendkívül rosszul gazdálkodtak ezzel az erőforrással és komoly lépéseket tett, illetve tervez a közterület-használat megújítására, különös tekintettel a parkolásra egy élhető, egészséges városrész kialakításához.
Terézvárosban 6378 közterületi parkolóhely van. Egy parkolóhely 14 négyzetmétert foglal el, tehát az összes parkolóhely közel 90 ezer négyzetmétert.
Becsüljük meg a közterületi parkolás által elfoglalt terület értékét! A közterület-használati díj könyvárusítás esetén négyzetméterenként havi 10.000 forintig terjed, ami évi 120.000 forintot tesz ki. Ezt az összeget alapul véve, egy parkolóhely értéke évi 1.680.000 millió forint, az összes terézvárosi parkolóhelyé pedig több mint 10,7 milliárd forint! Ezt a hatalmas értéket a Terézvárosban (is) jelenleg ingyen vagy nagyon alacsony díj ellenében kapják mindazok, akiknek tulajdonában vagy használatában autó van.
Terézvárosban 2023-ban a parkolási kedvezményben részesülő autók száma 8466 volt, a lakások száma ugyanebben az évben 29.300 volt. Tehát a háztartások 29 százaléka részesül a háztartásonkénti évi milliós nagyságú támogatásban, miközben több mint 70 százalékuk ennek csak a hátrányait „élvezi”: az élhetetlen utcákat, a nagyon csekély zöldfelületet, a kevés olyan területet, ahol nyugodtan lehetne, sétálni, másokkal találkozni és beszélgetni vagy sportolni. Mindez pedig mindannyiunk egészségi állapotában, közérzetében megmutatkozik – azokéban is, akiknek van autójuk.
Egy parkolóhelyen ráadásul olyan autókat tárolnak, amelynek piaci értéke többnyire nem haladja meg a 2 millió forintot (a terézvárosi személygépkocsik kétharmada 14 évnél is régebbi). Egy átlagos városi fa – amely az egyes autókkal szemben mindannyiunkat szolgál – értéke hasonló nagyságú.
Sok tanulmány foglalkozik a városi fák, zöldterületek (illetve a hiányuk) gazdasági hatásaival. Ezek arra a következtetésre jutottak, hogy a zöldítésre fordított összegek bőségesen megtérülnek. Egy tanulmány például kimutatta, hogy Lisszabonban a fákra fordított minden dollár 4,5 dollár hasznot eredményez. Ezek a hasznok elsősorban a lakosság jobb egészségi állapotának, a kisebb levegő- és zajszennyezésnek, az energiamegtakarításoknak (egyetlen fa úgy hűti a környezetét, mint két klímaberendezés), a fák vízmegtartásának és az ingatlanárak növekedésének tulajdoníthatók.
Egy Torontóban több mint 30 ezer lakoson végzett átfogó elemzés kimutatta, hogy ha egy utcán 15-20 méterenként áll egy közepes fa, akkor annyival jobb az ott élők egészsége a hasonló jellegű, de fák nélküli utcákéban élőkhöz képest, mint ha ez utóbbiaknál 7 évvel fiatalabbak lennének.
Egy több kutatás eredményeit összegző tanulmány szerint a fák az ingatlanárakat – a fák számától, jellegétől és egyéb körülményektől függően – 2 és 37 százalék közötti mértékben növelik. Amint említettük, Terézvárosban 29.300 lakás található, és ezek átlagos alapterülete 61 négyzetméter, vagyis az összes alapterületük 1,8 millió négyzetméter. Egy négyzetméter piaci ára egymillió forint körül van, így az összes lakás értéke 1800 milliárd forint. Ha az említett kutatások alapján feltételezzük, hogy a Terézváros zöldfelületeinek jelentős bővítése csak 8 százalékkal növelné az ingatlanok értéket, akkor már ez is 150 milliárd forint értéknövekedést jelent. Másképpen fogalmazva: az, hogy a kerületben parkoló autók elfoglalják a lehetséges fák helyét, legalább ilyen mértékű veszteséget okoz az ingatlantulajdonosoknak.
Tehát sokszorosan megérné, ha autók helyett növényzet foglalná el a közterület minél nagyobb részét. Ennek egyik feltétele, hogy a közterületen parkolók minél inkább szembesüljenek a területfoglalásuk valódi költségeivel. Ennek érdekében jelentősen emelni kell a parkolási díjakat.
A vonatkozó törvényi előírás egy órányi parkolási díj legmagasabb mértékét a benzinár kétszeresében korlátozza, ami jelenleg közel 1200 forint. Ehhez képest Terézvárosban a díj a parkolási kedvezménnyel nem rendelkezők számára – övezettől függően – 450, illetve 600 forint. 2023-ban Terézvárosban a kerületi önkormányzat 1,57 milliárd forint, a Fővárosi Önkormányzat 280,3 millió forint bevételhez jutott ezekből a díjakból. Ha a díjakat a törvény által megengedett legmagasabb mértékre emelnék – feltételezve, hogy emiatt 30 százalékkal csökken a kereslet a fizetős parkolás iránt –, akkor az említetten felül az kerületi önkormányzat 630 millió forint, a fővárosi 112 millió forint többletbevételhez jutna. Ezt az összeget nem a kerületi lakosok fizetnék, de minden előnyét ők élveznék: a kevesebb foglalt parkolóhelyet, a kisebb gépjárműforgalmat, továbbá azt, hogy a többlet önkormányzati bevétellel a lakosság életkörülményeit más módon is lehet majd javítani.
Az észszerűbb és igazságosabb közterület-használat érdekben a helyben lakók parkolási díját is emelni kell. A vonatkozó fővárosi rendelet kimondja: „A lakossági várakozási hozzájárulás éves várakozási díja az adott területen fizetendő egyórai várakozási díj kétszázötvenszerese.” Tehát a terézvárosi lakosoknak a kerületben történő parkolásért évente a 450, illetve 600 forint 250-szeresét, vagyis 112.500, illetve 150.000 forintot kellene fizetniük. Igen ám, de a rendelet szerint a kerületi önkormányzat ebből az összegből akár 100 százalékos kedvezményt adhat, és ezt meg is teszik a legtöbb kerületben (köztük Terézvárosban) a háztartás első autója esetén (és a további autókra is általában jelentős kedvezményt adnak), állandósítva a parkolási mizériát.
Forrás: ITDP
Szükséges tehát a lakossági parkolási kedvezmények megszüntetése – a rászoruló helyi lakosok egyidejű kompenzációjával. Tételezzük fel, hogy az említett 8466 autóra átlagosan évi 60.000 forinttal csökken a parkolási kedvezmény, vagyis a tulajdonosaiknak autónként havi 5000 forinttal többet kell fizetniük. Feltételezve, hogy emiatt a kedvezményt igénybe vevők száma 10 százalékkal csökken, az önkormányzat 460 millió forint éves többletbevételhez jutna. Ebből az összegből bőségesen lehetne támogatni a szociálisan rászorulókat és tovább zöldíteni a kerületet.
Bár az autótulajdonosok által így fizetett összeg messze nem fedezné a területfoglalásuk tényleges költségét, egy ilyen rendszer sokkal igazságosabb lenne, mint a jelenlegi, amelyben kizárólag az autóval rendelkezők kapnak évente milliós nagyságú támogatást. Sokkal demokratikusabb is lenne, mert ezt követően a rászoruló lakosok a kapott szociális támogatást arra költik, amire jónak látják, és kevésbé szorulnak arra, hogy támogassák a lakosság egy részének az autóhasználatát. Erzsébetvárosban egy felmérés szerint a lakosság többsége támogatna egy ilyen átalakítást; feltehető, hogy a terézvárosiak is hasonlóan gondolkoznak.
Az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a magasabb parkolási díjak csökkentik a közterületen parkoló autók számát és a gépjárműforgalmat. (Józsefvárosban azt követően, hogy a helyi lakosoknak évi 18.000-30.000 forintot kellett fizetni a parkolásért az első autó után, a korábbi 95%-kal szemben ma már átlagosan 70-80% között van a parkolók foglaltsága nappal, és ez sok helyütt a belvárosi utcákban este is 90% alatt marad.)
Aki pedig azt gondolja, hogy az autósok már így is túl sok adót fizetnek, azoknak javasoljuk elolvasni az Európai Bizottság honlapján közzétett tanulmányt, amely megállapítja: Magyarországon az autósok a közlekedéssel kapcsolatos adókon, díjakon keresztül mindössze egyharmadát(!) fizetik meg mindazon költségeknek, amelyeket okoznak.
A témáról ajánljuk mindenki figyelmébe a Levegő Munkacsoport által készített rövid videót.
Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
