HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (1) allergia (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (15) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (40) éghajlatvédelem (39) elektromosautó (6) elektromos autó (9) emisszió (9) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) eső (2) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (4) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (11) fák védelme (7) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (4) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (1) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (17) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (38) közlekedéstervezés (23) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (30) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (11) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) roncsautók (4) sajtó (1) sebességkorlátozás (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (2) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (13) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (5) üzemanyagadó (2) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (15) zöldövezet (3) zöldterület (14) zöld város (4) Címkefelhő

Olcsó benzinnel a klímáért?

2021.08.26. 09:54 Levegő Munkacsoport

1627674705406.jpg

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese és képviselőjelöltje nemrég sajtótájékoztatót tartott a párt „zöld programjának” egy lényeges eleméről. Közölte, a Demokratikus Koalíció (DK) követeli: a kormány csökkentse az üzemanyagok jövedéki adóját. Más szóval, a DK olcsó üzemanyaggal kívánja elősegíteni, hogy Magyarországon megálljon a közlekedésben az üvegházhatású gázkibocsátás növekedése… Történt mindez pár héttel azután, hogy az Európai Bizottság bejelentette, a közúti közlekedésben széndioxid-kibocsátási kvóta bevezetésével javasolja emelni az üzemanyagok árát annak érdekében, hogy az emberek kevesebbet autózzanak, ezáltal csökkentve a közlekedési széndioxid-kibocsátást.

Címkék: demokratikus koalíció üzemanyag-fogyasztás üzemanyagadó

Légszennyezés: merjünk mérni, merjünk lépni!

2021.08.10. 07:39 Levegő Munkacsoport

osszeszereles.png

Miért szennyezzük a levegőt, ha tudjuk, hogy ártalmas a környezetünkre, az egészségünkre? Fogós kérdés, amelyre sokféle válasz van.

De lépjünk vissza egyet: vajon tényleg tisztában vagyunk a légszennyezés okaival és hatásaival?

Bár a Levegő Munkacsoport tapasztalatai azt mutatják, hogy például az illegális szemétégetés sokszor ismerethiányra vezethető vissza, az emberek általában tudják, hogy a közlekedés, a fűtés, a szemétégetés szennyezi a levegőt. Ennek ellenére sokan mégsem érzik ezt igazán súlyos, őket közelről érintő problémának. Valahogy elfogadják, hogy ez normális, a „dolgok velejárója”, illetve sokszor azt gondolják, hogy az igazán súlyos légszennyezés másokat érint.

Címkék: levegőszennyezés károsanyag-kibocsátás mérőállomás részecskeszennyezés lakossági mérések

Korlátozni kell a városi terepjárók használatát!

2021.07.26. 14:28 Levegő Munkacsoport

suv-1536x1023-blog.jpg

Bár egyre népszerűbbek a városi terepjárók (más néven: utcai terepjárók, angol rövidítésükkel: SUV-ok), a társadalomnak számos tekintetben hátrányosak. Ilyen például a magasabb üzemanyag-fogyasztás és ennek következtében jelentősebb széndioxid-kibocsátás, a nagyobb helyigény, valamint a fokozott balesetveszély.

Címkék: SUV városi terepjárók

Matricával a roncsautóimport ellen

2021.07.19. 11:33 Levegő Munkacsoport

blog20210719.jpg

Több mint egy évtizede tétlen a mindenkori magyar kormány a roncsimport ügyében. Azóta, amióta az Európai Bíróság ítéletei miatt kénytelenek voltunk megváltoztatni a regisztrációs adó kivetését úgy, hogy minél öregebb egy autó, annál kevesebbe kerüljön a hazai forgalomba állítása. Ezért ömlenek az országba a lestrapált, kétes hatékonyságú részecskeszűrős, gyönge nitrogénoxid-közömbösítő rendszerrel szerelt személygépkocsik. Hiába a Magyar Gépkocsiimportőrök Egyesületének javaslata, hiába, hogy van uniós jogszabály, mely lehetővé tenné a roncsimport fékezését, és hiába hirdette meg a kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében: „Nem leszünk Európa roncstemetője, a szennyező autók behozatalát szigorúan korlátozzuk.”

Címkék: útdíj dugódíj roncsautók károsanyag-kibocsátás alacsony kibocsátású övezet

Légszennyezés: a kormány álláspontja és a valóság

2021.07.07. 07:45 Levegő Munkacsoport

blog0_20210705.jpg

Címkék: légszennyezés PM10

Hurrá, most már a teraszokon is élvezhetjük a járó motorok bűzét!

2021.07.04. 08:24 Levegő Munkacsoport

dblog20210701.JPG

Újra megnyíltak a kávézók, a szellős kerthelyiségek, a kiülős teraszok! Mindnyájan jól járnánk, ha ezt az autójukban hűsölő, mobiljuk gombjait nyomogató vagy csak úgy elücsörgő honfitársaink is észrevennék. Le kellene végre szokni a motorjáratásról a várakozás alatt.

Címkék: közlekedés egészség parkolás éghajlatváltozás légszennyezés károsanyag-kibocsátás részecskeszennyezés

Jelentős mértékben járulhatnak hozzá a városi fák a levegőtisztaság javulásához

2021.07.01. 11:14 Levegő Munkacsoport

20160706143705_img_8804.JPG

Magyar kutatók kimutatták: fák lombozata elősegíti a légköri por kiülepedését és így hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez.

Címkék: légszennyezés zöldfelület zöldterület Fák védelme

Rendkívül igazságtalan a magyar autósok helyzete

2021.06.14. 21:03 Levegő Munkacsoport

Adjunk vissza évi 325 ezer forintot 8 millió szegényebb magyarnak!

budaorsiut-2018jul24b.jpg

A közlekedés külső költségei Magyarországon – a kormány hivatalos dokumentuma szerint – a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékának felelnek meg (ez évente mintegy 3000 milliárd forintot jelent). Más számítások szerint ezek a költségek elérhetik a GDP 13 százalékát. Azonban még a kisebbik érték is óriási összeg.

Külső költségnek nevezzük azokat a költségeket, amelyeket nem azok okozója fizet meg, hanem az egész közösség. Ezeket a költségeket például a közlekedés esetén úgy számítják ki, hogy egyrészt összeadják a közlekedés használói által befizetett adókat, díjakat, másrészt az állam közlekedésre (például útépítésre és -fenntartásra) fordított kiadásait és a közlekedés által okozott környezeti, egészségi károk költségeit. Amennyiben a közlekedés használóinak befizetései nem fedezik az említett költségeket, akkor külső költségek keletkeznek.

A külső költségeket mindannyian fizetjük, például a megnövekedett egészségügyi kiadások vagy a betegségek miatt kiesett munkaidő révén, vagy úgy, hogy az éghajlatváltozás okozta aszályok miatt megemelkednek az élelmiszerárak.

A piacgazdaság elvei és – az Európai Unió Alapszerződésében és hazai törvényben is rögzített – „a szennyező fizet” elv alapján a külső költségeket be kell építeni az árakba. Ellenkező esetben ugyanis súlyos gazdasági és környezeti károk, valamint komoly társadalmi feszültségek keletkeznek.

Az alábbiakban csak arról írunk, hogy Magyarországon a személygépkocsik vonatkozásában társadalmilag mennyire igazságtalan a mai helyzet, és javaslatot teszünk a megoldásra.

A KSH adatai szerint 2018-ban a magyarországi lakosság összesen 1281 milliárd forintot költött személygépkocsi-vásárlásra és -üzemeltetésre, azonban ebből az összegből a leggazdagabb 20 százalékra 510 milliárd, vagyis 40 százalék jutott, a legszegényebb 20 százalékra viszont csak 84 milliárd, vagyis csupán 7 százalék.

1gepkocsikiadasokdecilisenkent210611-459980.png

Az Európai Bizottság megbízásából 2019-ben készült, Sustainable Transport Infrastructure Charging and Internalisation of Transport Externalities („Fenntartható közlekedési infrastruktúra díjazás és a közlekedés külső költségeinek beépítése az áraiba”) című tanulmány szerint a személygépkocsikra jutó éves külső költségek Magyarországon összesen mintegy 2500 milliárd forintot tesznek ki. Ezek a külső költségek nagyjából hasonló módon oszolhatnak meg a lakossági decilisek között, mint a személygépkocsikra jutó kiadások. Ennek megfelelően a lakosság leggazdagabb 20 százaléka évente mintegy 1000 milliárd forint támogatást kap a társadalomtól a személygépkocsija megvásárlására és üzemeltetésére, miközben a legszegényebb 20 százalék mindössze 165 milliárdot.

2tamogatasmerteke-grafikon210611-459962.png

Ennek a rendkívül igazságtalan támogatási rendszernek a felszámolása nem tűrhet halasztást: a 2500 milliárd forint támogatást meg kell szüntetni oly módon, hogy azt az állam megfelelő külsőköltségdíjjal beépíti az árakba. Célszerű ezzel egyidejűleg a teljes bevételt kompenzációként havonta egyenlő mértékben visszajuttatni a lakosságnak – a leggazdagabb 20 százalék kivételével. Ily módon a lakosság 80 százaléka (vagyis mintegy 7,7 millió lakos) személyenként évente 325 000 forint kompenzációban részesülne, vagyis egy négytagú család évi 1,3 millió forintot kapna.

Amint az alábbi táblázatból látható, a lakosság 80 százaléka számára pénzügyileg is megérné egy ilyen reform megvalósítása. A legjobban a legszegényebbek járnának, és nagymértékben csökkenne az anyagilag rászorultak száma. A lakosság leggazdagabb két decilisét pedig nem sújtaná elviselhetetlen teher, hiszen – a KSH adatai szerint – az egy főre jutó átlagos évi nettó jövedelmük 2 330 000, illetve 3 745 000 forint.

3kulsokoltsegtablazat210611-459966.png

A reform hatására érdemben csökkenne a gépjármű-forgalom okozta szennyezés, ami (a gyermekek és az idősek mellett) leginkább a szegényebb rétegek számára lenne előnyös.

Elsősorban a szegényebbek laknak ugyanis a szennyezettebb területeken, és általában nekik van a legkevesebb lehetőségük arra, hogy az egészségüket egyéb módokon óvják (például helyes táplálkozással és sportolással tiszta levegőn). Nagyrészt az ő lakásuk található olyan helyen, ahol a legkisebb arányú a közcélú zöldterület, aminek egyik fő oka, hogy már szinte minden talpalatnyi közterületet leaszfaltoztak, hogy helyet adjanak a mozgó és álló gépjárműveknek. Márpedig tanulmányok sora bizonyítja, hogy sokkal egészségesebbek az emberek ott, ahol a lakásuk közelében található zöldfelület. Ez utóbbi tényező fontossága az éghajlatváltozással egyre növekszik, hiszen az egyre gyakoribb hőhullámok során elsősorban az aszfalttal, járművekkel borított területeken alakulnak ki a hőszigetek. (Egy fákkal borított területen a természetes talaj felszíne a tűző nyári napon legfeljebb 25 Celsiusra melegszik fel, miközben a csupasz aszfalt akár 60 fokra, egy fekete autó karosszériája pedig 70 fokra is.) Mindezek a hátrányok pedig épp a szegényekre rónak aránytalanul nagy pénzügyi terhet az egészségügyi többletkiadások és a kieső munkaidő miatt.

Végezetül még marad a kérdés, hogy miként lehetne beszedni a személygépkocsik után a külsőköltségdíjat.

Bár első látásra az üzemanyagadók emelése tűnhet a legegyszerűbb megoldásnak, ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Elsősorban azért, mert rendkívüli mértékben megnövekedne az üzemanyag-turizmus és az üzemanyag-csempészet, ami egyrészt jelentős többletforgalommal és az ezt kísérő környezetszennyezéssel járna, másrészt komoly bevételektől fosztaná meg a magyar államháztartást. Továbbá az okozott külső költség csak részben arányos az üzemanyag-fogyasztással: nagymértékben függ a jármű környezetvédelmi besorolásától, a súlyától (például a városi terepjárókra jóval magasabb díjat kellene kivetni, mint egy átlagos személyautóra), valamint attól, hogy mikor és hol halad a jármű (például nem ugyanolyan külső költséget okoz csúcsidőn kívül, mint csúcsidőben, és nem akkorát két alföldi falu között egy harmadrendű úton, mint Budapest belvárosában). Mindezen okok miatt a legcélszerűbbnek egy elektronikus útdíj bevezetése tűnik minden útvonalra, mint amilyet már a világ számos országában – Magyarországon is – fizetnek a teherautósok.

Lukács András,
a Levegő Munkacsoport elnöke

Kosztyi Dávid,
a Levegő Munkacsoport szakértője

Foto: Susánszky Ferenc

A cikk eredetileg a portfolio.hu portálon jelent meg.

 

Címkék: útdíj dugódíj közlekedéstervezés

Forgalomszámláló az ablakban

2021.06.14. 15:29 Levegő Munkacsoport

Rendszeresen szervez távkonferenciákat a Magyar CIVINET különféle közlekedési témákban. A május 26-i alkalom hívószava az okosváros volt. Az okosváros a smart city tükörfordításaként nyert polgárjogot hazánkban. Eredetileg a különféle digitális eszközökkel – érzékelők, adattovábbítók, adatbázisok, közüzemi hálózatokat, közlekedést felügyelő számítógépes programok stb. – fölszerelt települést értették alatta, de mára a jelentése áttolódott a város működtetésére. Budapestnek is van okosváros keretstratégiája, melynek az egyik alapvetése, hogy „A város csak akkor lehet sikeres, ha jövőjének alakítása az emberekkel együttműködve történik, legyenek azok helyi lakosok vagy ide látogatók.”

20210609_3.png

Forgalomfigyelés régen és ma

Címkék: közlekedéstervezés lakossági mérések

Több milliárd eurós állami támogatást kapnak a légitársaságok a Covid miatt

2021.06.02. 17:26 Levegő Munkacsoport

Korunk egyik hatékony klímakatasztrófa-előidézője a polgári repülés. Évről évre emberek egyre nagyobb tömege röpdös a világban keresztül kasul csak azért, mert olcsón megteheti. 2019-ben már négy és fél milliárd utazás történt repülőgéppel, az így megtett utaskilométerek száma 10 év alatt csaknem megduplázódott.

blog20210602_0.jpg

Állami támogatással maradnak életben. Pixabay/Tama66

süti beállítások módosítása