Példás módon fölkerült a Budapesti Közlekedési Központ honlapjára egy bejegyzés, miszerint „Aquincumi híd: a budapestiek dönthetnek az északi új Duna-hídról – 2. társadalmi egyeztetés”. Aki tudomást szerez róla, az szavazhat bizonyos, a hidat érintő részletkérdésekről. Vagyis korántsem „a budapestiek” – ahhoz legalábbis népszavazás kellene –, és korántsem dönthetnek.
A magyar kormány a gazdasági nehézségek kezelése keretében az elmúlt napokban néhány olyan „különadó” bevezetéséről, illetve meglévő adók emeléséről is döntött, ami azt jelzi, hogy a döntéshozók kezdik felismerni az adószerkezet fenntarthatóság irányába történő átalakításának szükségességét.
A lakossági parkolási támogatás csökkentésének óriási hatása van: a XIII. kerületben néhány 10 ezer forintos éves parkolási díj bevezetése 60 százalékkal csökkentette a lakásonként második autóra igényelt parkolási engedélyek számát.
Egy átlagos nap a Ghana Oil (Goil) egyik töltőállomásán Accrában, Ghána fővárosában 2022-ben
(A szerző barátjának fotója)
Ingyenes vagy alacsony díjú a lakosok közterületi parkolása a legtöbb európai városban, összehasonlítva azzal az árral, amelyet más közterület-használók fizetnek. Vagyis az önkormányzatok jelentősen támogatják az autóhasználókat, függetlenül az autóhasználók jövedelmétől. E rendszer fenntartásának legfőbb oka az a szilárd meggyőződés, hogy – a lakossági parkolási díjak emelése népszerűtlen lenne. Ennek mond ellent, hogy egy kutatás szerint a lakosok többsége a legtöbb esetben indokoltnak tartja a lakossági parkolási díj kivetését a lakásuk közelében is.
Mindenki észrevehette, hogy az elmúlt két évtized telis-tele volt gazdasági válságokkal. Érdemes itt ismét idézni az unalomig ismételt mondást, miszerint a kínai nyelvben a „válság” szóban benne van a „lehetőség” jelentéstartalom is. Minden eddigi válságból megtanulhattunk valamit, így a mostani ukrajnai háborús konfliktus okozta gazdasági válságból is. Viszont ezek a tanulságok tipikusan olyan drámai mélységű gazdaságszerkezeti problémákra mutatnak rá, melyeket a főáramú diskurzus korábban tabuként kezelt. Mindegyik esetben voltak, akik ezekről a kérdésekről a válságot megelőzően is írtak, beszéltek, de ők szinte mindig a főáramon kívül tették ezt.
Az Európai Unió nyersolajellátásának 96 százalékát importból fedezi, és ennek mintegy 30 százaléka Oroszországból származik. Az olaj Oroszország exportbevételeinek messze a legnagyobb forrása: több mint kétszerese a gázexportból származó bevételeinek. Az EU a kőolaj-függőségének kielégítésére naponta 285 millió dollárt fizet Putyinnak. Az EU-ban a kőolaj és kőolajtermékek több mint kétharmadát a közlekedés használja fel.
Az olajból és gázból származó bevételek az orosz állami költségvetés bevételeinek 40 százalékát teszik ki, és szoros az összefüggés e bevételek és Oroszország katonai kiadásai között.
Biciklizz, gyalogolj, trolizz munkába! A városi szintű koordináció és a közös akciók meghozták a munkáltatók elköteleződését és a munkavállalók kedvét is. Ez a legfontosabb tapasztalata Szegeden a Városi Innovatív Akciók (UIA) program által támogatott SASMob projektnek a fenntartható munkába járás kialakításában.
Fotó: