A 30 km/órás sebességkorlátozás a településeken nemcsak a halálos és súlyos balesetek számát, hanem a légszennyezést is jelentősen csökkentené. Ez utóbbit bizonyítja egy nemrég nyilvánosságra hozott kutatási eredmény, mely a hagyományos számításokkal ellentétben figyelembe veszi a városi forgalom gyakori elindulás-megállás jellegét.
Fotó: Lukács András, Levegő Munkacsoport
A Future Transport London modellszámításai kimutatták: a 30km/órás korlátozás jelentősen csökkentené a légszennyezés mértékét. A kutatás során megvizsgálták, hogy milyen hatása van lakott területen a 30 km/órás, illetve az 50 km/órás sebességhatárnak az éghajlatváltozást okozó szén-dioxid (CO2), valamint az asztma, a tüdő-, valamint szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához és súlyosbodásához vezető nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátására.
A városi forgalom gyakori megállás-elindulás jellege jelentősen eltérő értékeket eredményez a hagyományos, állandó sebességen alapuló számításokhoz képest. Miután a modellezés során ezzel a tényezővel is számoltak, arra a következtetésre jutottak, hogy a gépjárművek szén-dioxid kibocsátása átlagosan 26 százalékkal, a nitrogén-oxidoké pedig 28 százalékkal csökken, ha 50-ről 30 km/órára csökken a sebességhatár. Ennek oka, hogy a nulláról 50 km/órára gyorsításhoz 2,25-ször annyi energia szükséges, mint a 30 km/óra sebességre gyorsításhoz. A gyakori fékezés és gyorsulás sokkal jobban jellemzi a zsúfolt városainkban történő valós kibocsátásokat, mint az állandó sebességgel haladás, így a rendszeres gyorsulás a megtett út során keletkező káros kibocsátások meghatározó részéért felelős.
A kutatás szerint ugyanakkor a menetidőt a városokban nem növeli érdemben a 30 km/órás korlátozás: összességében 8 százalékkal alacsonyabb az átlagos utazási sebesség, mint 50 km/órás maximális sebesség esetében.
Egy Mazda CX-9 és egy BMW X5 3.0D szén-dioxid-kibocsátása a városban különböző sebességkorlátozások esetén
A kutatás során több különböző típusú autót szerepeltettek, valamint a valós városi közlekedési helyzeteknek megfelelő körülményeket – azaz fékezéseket, lassításokat és gyorsításokat – szimuláltak.
Tarr Katalin
