A Levegő Munkacsoport blogja

A múlt század elején, nem kis részben a háborúk okozta élelmiszerhiány enyhítésére közösségi kerteket hoztak létre egy-egy sűrűbben beépített lakóterület környezetében. Mostanában világszerte újabb lendületet kapott a közösségi kert mozgalom. Kisebb-nagyobb, 20-30 négyzetméteres minikerttől a pár száz négyzetméteres, parcellákra osztott, városi tulajdonú telkeken veteményezhetnek a környéken lakók. A termelés mellett fontos szerepe e kerteknek a közösség összetartása és a zöld szemléletre nevelés. Az utóbbi időben nálunk is egyre újabb közösségi kertek szerveződnek vidéken és a fővárosban egyaránt. Egyes városokban a városi kertészkedés korábbi hagyománya él tovább. Szombathelyen például e kerteket 61 éve még a tanács bocsátotta a lakók rendelkezésére. Jelenleg 900 bérlő gondozza a lakótelepek szomszédságában fekvő apró telkeket, formális összegű bérleti díjért. Itt mindenkinek saját területe van, de ezek nincsenek kerítéssel elválasztva.

Több civil szervezet felkarolta a közösségi kertek ügyét. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül mutatunk be példákat, és biztatjuk olvasóinkat e jó gyakorlat folytatására.

Budapesten a nyolcadik kerület szívében a Futureal adott egy területet a helyi lakosoknak közösségi kert céljára. 2014. május végén nyitott a GrundKert 2.0 a Bókay utcában.

Az észak-amerikai munkáltatók és kiskereskedelmi szereplők között egyre fontosabb szerepet játszik a kerékpár biztonságos parkolása, illetve a zuhanyzók, öltözők és egyéb kényelmi lehetőségek létrehozása a biciklivel közlekedők elcsábításában. Az úgynevezett milleniumi nemzedék körében különlegesen fontos a biciklisbarát szempont a munkahelyválasztásnál és a bevásárlásnál egyaránt. Hiszen autóval nehéz parkolóhelyet találni, a fenntartási költségei magasak, miközben a városi környezetben kézenfekvőnek tűnik a kerékpározás, nemcsak takarékossági, de egészségmegőrzési szempontból is.

Ugyanezen példát látszanak követni a városok is, méghozzá a biciklisávok számának növelésével. Így próbálják meg elérni, hogy a fiatalok és az őket foglalkoztató vállalatok választása rájuk essen telep- illetve lakóhelyváltoztatás során. 2011 óta a városi kerékpárosok számának növekedésének hatására megduplázódott az autós forgalomtól elkülönítve kialakított bicikliutak száma. Egyes kerékpáros érdekvédelmi szervezetek  pedig hasonló növekedésre számítanak 2016-ra.

Az Egyesült Államokban egyébként 2000 és 2012 között 60 (!) százalékkal nőtt a városban kerékpárral közlekedők száma. Az Egyesült Államok Népszámlási Hivatalának (U.S. Census) 2014. májusi jelentés szerint ez százalékosan nagyobb növekedés, mint bármely más közlekedési eszköz esetében.

Jó látni, hogy egyre többen találják vonzónak – a (városi) közlekedés sajátosan autósközpontú felépítése ellenére – a kerékpáros közlekedést az Egyesült Államokban is, illetve hogy a kerékpárosok növekvő száma sikeresen húzza magával a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését a privát és a közszférában egyaránt.

Magyarországon főleg Budapesten nő az elkülönített biciklisávok száma. Jól látszik, hogy a növekvő keresletet lehetetlen figyelmen kívül hagyni: üdvözlendő a belváros további kerékpárosbarát fejlesztését célzó, 2013 novemberében bejelentett BKK projekt, vagy az ezzel szoros összefüggésben álló, a tesztüzemét mostanában indító Bubi közösségi kerékpár-szolgáltatás.

Vargha Benjámin

Az amerikai adatok forrása : TreeHugger; Bloomberg

forrás: mrconservative.com

Semmi nem kényszerítette 2009-ben az országgyűlést, hogy hirtelen határozzon a Paks II. bővítés előkészítéséről. A mostani döntéshozóknak pedig egészen a húszas évek közepéig lett volna idejük arra, hogy körülnézzenek a világban, és mérlegeljék az alternatívákat. Alkalmas lenne a következő tíz év arra is, hogy meginduljon egy erős ipari-termelői háttér kiépítése. Ezt követően kellene vizsgálni Paks II. támogatóinak legfőbb érvét, a hazai energia iránti hatalmas keresletet.

Harmadik évtizede megelégszünk avval, hogy olcsó munkabérre, betanított munkásokra épülő és energiaigényes termelést  alakítsunk ki külföldi tulajdonú vállalatokkal. Ehhez jön az olcsó áram mítosza, és máris bebetonoztuk újabb hatvan évre félgyarmati státuszunkat. Paks I. építése idején a hazai beszállítói arány még 70 százalékos volt, tegyük hozzá, megfelelő minőségben. Jelenleg a szakértők 30 százalékra becsülik a beszállítói esélyeket, és ezt szeretnék 40 százalékra feltornászni a következő időszakban. Ehhez azonban létre kellene hozni egy olyan erős középosztályt, amelybe értelemszerűen beletartoznak a magas munkakultúrájú, jól képzett szakmunkások és az őket foglalkoztató erős hazai kkv-k. Márpedig amíg a bérek alacsonyan tartásával próbálunk a versenyben talpon maradni, illetve a költségvetést magas bérterhekkel egyensúlyozni, ne várjuk, hogy a vállalkozó kedvű szakmunkások, diplomások idehaza maradnak, és kialakul egy nyugat-európai mintájú középosztály.

Elgondolkoztató az az érv is, hogy a 21 éves törlesztés miatt magasabb áramárra 39 év hawaii jön, mai áron kilowattóránként 9 forintért. Anakronisztikus a gyorsuló technológiai fejlődés tükrében 60 évre kalkulálni technológiát, termelési módot. Elég, ha arra gondolunk, hogy a XIX. század végén egy (német) szakmunkás 4 óra, ma pedig 4-5 perc alatt kereste meg 1 kWh áram árát.

Az is kérdés, hogy ha az EU olyan stabil országai, mint például Ausztria, Németország a decentralizált, egyenként kisebb kapacitású, ezért flexibilisebb áramtermelő rendszereket, berendezéseket fejlesztik, miért érdemes nekünk egy merev monstrumot választani. Hiányoljuk az összehasonlító elemzést arról, hogy mit hozna a konyhára a hatalmas orosz adósság felvállalása helyett egy kisebb lépésekben megvalósítható, forrásként a hazai lakosság, kisbefektetők megtakarításait is garanciával becsatornázó és folyamatosan a mindenkori legjobb technológiákat alkalmazó energiatermelési rendszer kiépítése.

A bejegyzéshez a Levegő Munkacsoport Facebook oldalán szólhatnak hozzá:

http://www.facebook.com/levego

Beliczay Erzsébet

Előbb a biztonsági berendezés állt le Kelenföld és Tárnok között pénteken, július negyedikén délután fél háromkor az ilyenkor különösen sok utast szállító 30a vonalon, aztán Nagytéténynél is megszűnt a váltóállítás. Azok, akinek ez a dolguk, öt óra körülre már kijavították a hibákat, és lassanként a forgalom is helyreállt. Egy-két órás késéssel elindultak a vonatok a kánikulában a Balatonra vágyó utasokkal. Előfordul az ilyesmi, és a szakemberek tudták a dolgukat.

Nem úgy azok, akik a kommunikációért, az utasok tájékoztatásáért felelnek.

A szívbajok kialakulásának valószínűségét csökkentő beavatkozások között elsősorban a megfelelő étkezést, a dohányzás abbahagyását és a sportolást szokták emlegetni. A kutatók azonban arra is rájöttek, hogy a szívroham, szélütés vagy más megbetegedések kockázata nagyobb, ha nincs a közelünkben zöldterület.

VENDÉGPOSZT

A francia forradalom híres hármas jelszava volt: Liberté, Egalité, Fraternité, vagyis magyarul: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. Ebből persze, mint tudjuk, nem sok valósult meg. Sem akkor, sem később. Viszont, mint eszmét, mint célkitűzést, emberibbet, fennköltebbet azóta sem találtak. Megjegyzem, ők sem újat mondtak. Jézus is ezt tanította. Persze Istenre figyelve. Őt követve – Istenre figyelve – arra kellene törekedni, hogy a társadalomban a szeretet domináljon, és ne a gyűlölködés, az ellenségesség. Ezzel szemben, ami ma érvényesül az egész világon, mint legfőbb cél, minden egyebet, minden emberit, magasztosat tökéletesen félresöpörve, az a fogyasztás növekedése.

2011 nyara.

Ülünk a teraszon, a balatoni délutánnak nincs párja. A felnőttek beszélgetnek, a gyerekek az udvaron játszanak. Kivételes alkalom, amikor a család apraja-nagyja együtt lehet. A bográcsban lassan fő a vacsora. Elragadtatva nézem az idillt – aminek a következő pillanatban repülőgép zúgása vet véget. Egy emberként ugrálunk fel. A pilóta a fejünk felett engedte ki a gép tartalmát, ami most jól láthatóan ránk hull a magasból, a gyerekekre, a teraszra, a fákra, a bográcsba. Én várandós anyukaként pánikolok, hiszen a három hónapos magzat nem tudja, hogy a hatóságok szerint rá nem hat a permet. 

Utastájékoztatásban a Volánok se jeleskednek. Kelenföldön, a Kosztolányi Dezső téren az új metróvonal megindításakor megszűnt a helyközi buszjáratok megállója. Bár még mindig sokan keresik a megszokott helyen, csak a hűlt helye maradt.

A budapesti Gödör körüli park a pázsittal és a szökőkutakkal évekig népszerű volt a fiatalok körében. Időközben az Erzsébet téri parkot is nagyjából felújították. A folyamatos karbantartás – jó magyar szokás szerint – igen mérsékelt volt mindkét zöldterületen. Két éve a Gödör parkjára ráengedték a mutatványosbódékat, és teljesen letarolták a területet. A létesítményt átadták egy másik üzemeltetőnek, így lett belőle Akvárium. Körülötte a parkot ezután felújították, és most ismét közkedvelt találkahely. Ezt követően az Erzsébet térre engedték rá az óriáskereket és mindenféle bódés rendezvényeket. Így most az Erzsébet téri park vált „fűhiányossá”.