Vajon az egészségügyben dolgozó ápolók mennyire tartják fontosnak a légszennyezettség egészségügyi kockázatát? Ismerik a légszennyezettséggel összefüggő kérdéseket? Tudják, milyen egészségügyi kockázatot jelent a rossz levegőminőség? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Dobék Diána a Pécsi Tudományegyetemen készített szakdolgozatában.
A felmérés során egészségügyi ápolókat kérdeztek meg az ország eltérő régióiból a légszennyezettséggel kapcsolatos ismereteikről, hozzáállásukról. A 123 válaszadó eredményei alapján megállapítható, hogy a magasabb (legalább középfokú) iskolai végzettséggel rendelkezők szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek a légszennyezettség egészségügyi vonatkozásairól.
Nem volt jelentős eltérés azok ismeretei között, akik az iskolarendszerű képzésük során kaptak tájékoztatást a légszennyezés egészségügyi hatásairól, illetve azok között, akik nem. Ehhez hasonlóan sem a szakmában eltöltött idő, sem az nem befolyásolta jelentősen az ismeretek mértékét, hogy a megkérdezett mennyire tartja szennyezettnek környezetének levegőminőségét.
Érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók túlnyomó többségének (73%) légszennyezettséggel kapcsolatos ismeretei elsősorban a médiából származnak.
A válaszadók mintegy kétharmada vett részt az előző öt évben kardiovaszkuláris, illetve pulmonológiai megbetegedésekkel kapcsolatos továbbképzéseken. Az ezeken részt vevők hasonló arányban jelölték meg azt, hogy kaptak, részben kaptak, vagy nem kaptak a légszennyezettség hatásaival kapcsolatos tájékoztatást.
A megkérdezett ápolók szkeptikusan álltak a dohányzás szigorításának várható egészségügyi előnyeihez. A megkérdezettek többsége (54%) szerint a lépés csak részben fog hozzájárulni a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók javulásához. A válaszadók harmada nem számít ilyen jellegű kedvező hatásokra. A szigorítás egészségügyi előnyeiről a megkérdezettek 14%-a volt meggyőződve.
A betegségek kezelésénél, a kockázatok megállapításánál fontos lehet az egyes kockázati tényezők felmérése, figyelembe vételének mértéke. Míg a betegek ellátása, gondozása során a túlnyomó többség rendszeresen figyelembe veszi az alkoholfogyasztási (93%), vagy táplálkozási szokásokat (87%), addig a beteg lakókörnyezetében, mikrotérségében tapasztalható levegőszennyezettségnek a megkérdezettek kétharmada szerint nincs jelentősége. Mindössze 5%-uk veszi rendszeresen figyelembe ezt a tényezőt.
A megkérdezettek többsége (66%) a szállópor-szennyezettség kapcsán a fokozottan érintett csoportokat (pl. idősek, gyerekek, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedésben szenvedők) ismeri, de azt már kevesebben (28%) tudják, hogy a szálló pornak nincs biztonságosan alacsony koncentrációja a levegőben.
A konkrét, légszennyezettséggel kapcsolatos szakmai kérdések kitöltése alapján a válaszadók 57%-ának ismeretei hiányosnak tekinthetőek, azaz saját bevallásuk szerint a felvetett kérdések kevesebb mint 40%-ánál rendelkeznek információkkal. A válaszadók egyharmada rendelkezik közepes mértékű ismeretekkel, azaz a feltett kérdések 40–70%-ában érzi magát tájékozottnak. A maradék 10% jól tájékozottnak tekinthető.
A megkérdezett ápolók közel háromnegyede szükségesnek tartja, hogy a továbbképzések anyagába választható elemként a légszennyezettséggel kapcsolatos ismereteket is beépítsék. A megkérdezettek 17%-a ezeket a képzéseket kötelezővé tenné, míg 10%-uk szerint erre nincs szükség.
A Légszennyezés mint egészségi kockázat című szakdolgozat itt tölthető le.
A diplomavédéshez készített előadás itt tölthető le.
