A szívbajok kialakulásának valószínűségét csökkentő beavatkozások között elsősorban a megfelelő étkezést, a dohányzás abbahagyását és a sportolást szokták emlegetni. A kutatók azonban arra is rájöttek, hogy a szívroham, szélütés vagy más megbetegedések kockázata nagyobb, ha nincs a közelünkben zöldterület.
Az Európai Bizottság által finanszírozott PHENOTYPE projekt az első nagyméretű kutatás, amely a zöldterületek és a szívbaj kockázatának összefüggését vizsgálja Kelet- és Közép-Európában.
A szívbaj Litvániában más fejlett országokhoz képest gyakoribb, valószínűleg az egészségtelen életvitel miatt. Az ország fővárosában, Kaunasban 5112 emberen végeztek vizsgálatokat. A kutatók parkként az egy hektárnál nagyobb és legalább 65 százalékban fákkal borított területeket határozták meg. A résztvevőket három csoportba osztották aszerint, hogy milyen messze volt a lakásuk a parkoktól. A legközelebb lakók 350 méteren belül, a legtávolabb lakók 630 méternél nagyobb távolságban laktak. (Nem vizsgálták, hogy ki minek alapján választott lakást és milyenek a jövedelmi viszonyai.) Négy évvel később a kutatók összehasonlították a három csoport szívvel kapcsolatos betegségeit. A parktól legtávolabb lakók hajlamosabbak voltak a szív okozta elhalálozásra vagy megbetegedésre. A középső és a legtávolabbi csoportba tartozó nők és férfiak közül többen szenvedtek olyan nem halálos szívbajban, mint az angina. Összesen 8 ember hunyt el, és 364 szenvedett nem halálos tünetektől. A kutatók a korábbi egészségügyi felmérés adatait is felhasználták. Mindenki részt vett vérnyomás-, testtömegindex-, koleszterin- és vércukorszint-vizsgálaton (mindhárom tényező hajlamosít a szívbajra). Végeztek számolási, emlékezeti és koncentrációs vizsgálatot is. Továbbá a résztvevők a saját egészségükkel, életmódjukkal kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, és arra, hogy mennyi időt töltenek városi parkokban. Akik a legközelebb éltek, inkább használták a parkot, és akik magukat parkhasználóknak tekintették, kisebb valószínűséggel kaptak szívbetegséget. A parkhasználók kevésbé voltak hajlamosak az elhízásra, a passzivitásra vagy a dohányzásra. Ritkábban váltak cukorbajossá, és alacsonyabb volt a vércukorszintjük. Az életminőségük, általános egészségi állapotuk is jobb volt.
Írásunk forrása: http://ec.europa.eu/environment/integration/research/newsalert/pdf/378na4.pdf
Ehhez a bejegyzéshez a Levegő Munkacsoport Facebook-oldalán lehet hozzászólni: https://www.facebook.com/levego
