A Levegő Munkacsoport blogja

Joggal mondják, hogy még a nagy hidegek elviselése is főképpen pénzkérdés. Akinek jó ruhája, meleg kuckója van, az akár a sarkköri hideget is kibírja. A hőség azonban más. Még az egészségeseknek is megárthat. A légkondicionálók messze nem tökéletesek és nem mindenki számára elérhetőek, és időnként bizony ki kell mennünk az épületekből, ha nem akarunk teljesen leszokni a normális életről. További felmelegedést jósolnak, és ehhez jön még, hogy a beépített, leburkolt városi részeken sokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint a növényzettel borított területen. A városi lét nyilvánvaló előnyeiről, szükségességéről viszont ma már nemigen tudnánk lemondani.

 A levegő és a felszín hőmérséklete kánikula alatt ugyanabban az időpontban Krakkó két különböző utcájában
(A kép forrása az „Aktywiści zmierzyli temperaturę dwóch ulic. Wnioski? Ta z drzewami jest znacznie chłodniejsza” [Az aktivisták két utcában mérték a hőmérsékletet. Következtetések? A fákkal sokkal hűvösebb] című cikk.)

Még mindig nem késő tágabb környezetünkben is felkészülni a még nagyobb hőségekre! Erre az egyik legkézenfekvőbb – és bárki által végezhető – beavatkozás a felületek zöldítése.

Következetesen építi villanyhajtású városi áruszállító flottáját a német vasutak fuvarozó vállalkozása, a DB Schenker. Berlinben már 2018 óta szállít csomagolt árukat a városközpontban FUSO eCanterekkel. 2019-től Párizsban, Frankfurtban és Stuttgart környékén, Idén pedig már többek között Oslóban, Koppenhágában, Madridban, Salzburgban, Bécsben, Hamburgban és Milánóban is szállítanak ilyen teherautókkal.

A legalább 100 kilométeres hatótávolságú 7,49 tonnás tehergépkocsikat belvárosi rövid sugarú áruelosztásra használják.

A rendszeres töltés a telephelyen éjszaka zajlik, de szükség esetén gyorstöltővel másfél óra alatt feltölthetők a járművek. Az, hogy a DB Schenker folyamatosan vásárolja az újabb és újabb eCantereket, és újabb és újabb városokban veti be őket, mutatja, hogy érdemes áttérni a villanyhajtásra a városi teherszállításban. A járművezetők kedvelik a villanyhajtás egyenletességét, jó gyorsulását és azt, hogy nincs se motorzaj, se rezgés a vezetőfülkében. A DB Schenker dícséri a teherautók megbízhatóságát is. A tapasztalatok nyomán már megkezdték a tapasztalatszerzést a Daimler Truck Portfolio egy másik teherautójával, a Mercedes-Benz eActros-szal is Lipcsében.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese és képviselőjelöltje nemrég sajtótájékoztatót tartott a párt „zöld programjának” egy lényeges eleméről. Közölte, a Demokratikus Koalíció (DK) követeli: a kormány csökkentse az üzemanyagok jövedéki adóját. Más szóval, a DK olcsó üzemanyaggal kívánja elősegíteni, hogy Magyarországon megálljon a közlekedésben az üvegházhatású gázkibocsátás növekedése… Történt mindez pár héttel azután, hogy az Európai Bizottság bejelentette, a közúti közlekedésben széndioxid-kibocsátási kvóta bevezetésével javasolja emelni az üzemanyagok árát annak érdekében, hogy az emberek kevesebbet autózzanak, ezáltal csökkentve a közlekedési széndioxid-kibocsátást.

Miért szennyezzük a levegőt, ha tudjuk, hogy ártalmas a környezetünkre, az egészségünkre? Fogós kérdés, amelyre sokféle válasz van.

De lépjünk vissza egyet: vajon tényleg tisztában vagyunk a légszennyezés okaival és hatásaival?

Bár a Levegő Munkacsoport tapasztalatai azt mutatják, hogy például az illegális szemétégetés sokszor ismerethiányra vezethető vissza, az emberek általában tudják, hogy a közlekedés, a fűtés, a szemétégetés szennyezi a levegőt. Ennek ellenére sokan mégsem érzik ezt igazán súlyos, őket közelről érintő problémának. Valahogy elfogadják, hogy ez normális, a „dolgok velejárója”, illetve sokszor azt gondolják, hogy az igazán súlyos légszennyezés másokat érint.

Bár egyre népszerűbbek a városi terepjárók (más néven: utcai terepjárók, angol rövidítésükkel: SUV-ok), a társadalomnak számos tekintetben hátrányosak. Ilyen például a magasabb üzemanyag-fogyasztás és ennek következtében jelentősebb széndioxid-kibocsátás, a nagyobb helyigény, valamint a fokozott balesetveszély.

Több mint egy évtizede tétlen a mindenkori magyar kormány a roncsimport ügyében. Azóta, amióta az Európai Bíróság ítéletei miatt kénytelenek voltunk megváltoztatni a regisztrációs adó kivetését úgy, hogy minél öregebb egy autó, annál kevesebbe kerüljön a hazai forgalomba állítása. Ezért ömlenek az országba a lestrapált, kétes hatékonyságú részecskeszűrős, gyönge nitrogénoxid-közömbösítő rendszerrel szerelt személygépkocsik. Hiába a Magyar Gépkocsiimportőrök Egyesületének javaslata, hiába, hogy van uniós jogszabály, mely lehetővé tenné a roncsimport fékezését, és hiába hirdette meg a kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében: „Nem leszünk Európa roncstemetője, a szennyező autók behozatalát szigorúan korlátozzuk.”

Újra megnyíltak a kávézók, a szellős kerthelyiségek, a kiülős teraszok! Mindnyájan jól járnánk, ha ezt az autójukban hűsölő, mobiljuk gombjait nyomogató vagy csak úgy elücsörgő honfitársaink is észrevennék. Le kellene végre szokni a motorjáratásról a várakozás alatt.

Magyar kutatók kimutatták: fák lombozata elősegíti a légköri por kiülepedését és így hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez.

Adjunk vissza évi 325 ezer forintot 8 millió szegényebb magyarnak!

A közlekedés külső költségei Magyarországon – a kormány hivatalos dokumentuma szerint – a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékának felelnek meg (ez évente mintegy 3000 milliárd forintot jelent). Más számítások szerint ezek a költségek elérhetik a GDP 13 százalékát. Azonban még a kisebbik érték is óriási összeg.