A lakossági parkolási támogatás csökkentésének óriási hatása van: a XIII. kerületben néhány 10 ezer forintos éves parkolási díj bevezetése 60 százalékkal csökkentette a lakásonként második autóra igényelt parkolási engedélyek számát.
Mi okozza a parkolási nehézségeket azon túl, hogy túl nagy a kereslet a parkolásra a parkolóhelyek számához képest? Közgazdasági alaptörvény, hogy a keresletet leginkább az ár határozza meg. A parkolás ára pedig gyakorlatilag nulla a parkolóhelyek nagy részét használó helyi lakosok számára. Azt, hogy a nulla túl alacsony ár, a közgazdászokon túl a fővárosi politika is elismerte, amikor a parkolási rendeletében az óradíj kétszázötvenszeresében, azaz parkolási zónától függően évi 44-131 ezer forintban állapítja meg a helyi lakosok éves parkolási díját (mármint Budapest belső részein, ahol fizetős a parkolás, mert a külvárosokban a parkolásnak még elméleti díja sincs). Persze már ez is nagyon kedvezményes ár, hiszen például egy 440 forint óradíjú, a helyi lakosok által ingyenesen nem használható parkolóhely évi 750 ezer forint bevételt is eredményezhet (például Terézváros fővárosi tulajdonú parkolóhelyein), és egy parkolóhelynek megfelelő, 10 négyzetméter nagyságú közterületnek vendéglátó teraszként már évi 2 millió forint is lehetne a díja (például Belső-Erzsébetvárosban). Csakhogy a kerületi önkormányzatok még az említett kedvezményes díjból is 100 százalékos kedvezményt adnak az autóval rendelkező lakosaiknak.
Hogy ez a kedvezmény mennyire növeli a parkoló autók számát, kiválóan szemlélteti a XIII. kerület példája, ahol 2021-ben a háztartásonkénti második autók esetében 20 százalékosra csökkentették a korábban 100 százalékos kedvezményt, így az éves parkolási díjuk nulláról évi 35-105 ezer forintra emelkedett a lakóhelytől függően. Ezen túlmenően 2021-től háztartásonként csak két autó kaphatott parkolási engedélyt, miközben korábban bármennyi. Mivel a lakossági parkolási díjat időarányosan kell megfizetni és mivel 2021-ben júniusig ingyenes volt a parkolás, a 2021-re vonatkozó díj igazából csak 20-61 ezer forint volt. Már emiatt a néhány 10 ezer forintos díj miatt is 59 százalékkal kevesebb második autóra (3872 helyett csak 1587-re) igényeltek parkolási engedélyt! Mivel ingyenes engedély esetén körülbelül a háztartások 13-15 százalékának van második autója (legalábbis a pesti oldalon), ez a 80 százalékos támogatáscsökkentés a parkolóhelyek mintegy 8-9 százalékát tudja felszabadítani, ami a XIII. kerületben több mint 2 ezer parkolóhelyet is jelenthet. Persze lehetséges, hogy korábban sok második autóval közterületen kívül vagy más kerületben parkoltak, így lehet, hogy ténylegesen csak 2 ezernél valamennyivel kevesebb parkolóhely szabadult fel.
A parkolási támogatás keresletnövelő hatása a különböző kerületek között is kimutatható. A XIII. kerületben körülbelül 25-27 ezer, első autóra vonatkozó parkolási engedélyt adnak ki, így 2020-ban a második autóra kiadott engedélyek száma az elsőkre kiadottak 14-15 százalékát tette ki (az csökkent mintegy 6 százalékra 2021-ben). Terézvárosban a második autó esetében a fővárosi parkolási rendelet paragrafusait alkalmazzák, azaz a nem elektromos második autó engedélye 50 vagy 70 százalékos kedvezményt élvez, így az éves parkolási díjuk 26 és 55 ezer forint között változik (elektromos autóknak 100 százalékos kedvezmény jár, de ők a zöld rendszámuk miatt engedély nélkül is ingyen parkolnak). Az arány ebben a kerületben is körülbelül 6 százalékos (2021-ben 7290 első és 430 második autó kapott engedélyt). Ugyanakkor Erzsébetvárosban, ahol a fővárosi parkolási rendeletre fittyet hányva lakásonként bármennyi autóra lehet engedélyt kapni, amennyiben azokat különböző személyek igénylik (a rekorder lakásba bejelentett személyek összesen 6 autóra kaptak engedélyt 2020-ban), a második autók aránya az első autókhoz képest 13,6 százalék (7946 első és 1082 második autó kapott engedélyt 2020-ban).
Terézváros és Erzsébetváros között amúgy hasonló különbség figyelhető meg az ugyan eufemisztikusan lakosságinak nevezett, de tulajdonképpen nem lakossági, hanem valamilyen szempontból fontosnak tartott intézmények (rendőrség, egyház, iskolák, civil szervezetek, önkormányzati intézmények) munkavállalóinak kiadott engedélyek számában. Terézvárosban az ilyen engedélyek 80 százalékos kedvezményt kapnak, azaz éves díjuk 22 ezer forint, Erzsébetvárosban ezek is ingyenesek (azaz 100 százalékos kedvezményt kapnak). E különbség feltehetőleg jelentős hatással van a parkolási engedélyek számára: míg Terézvárosban körülbelül 300, a hasonló méretű és jellegű Erzsébetvárosban már közel 700 ilyen típusú parkolási engedélyt adnak ki. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Erzsébetvárosban újabban igyekeznek visszafogni az ilyen engedélyek számát (2019-ben még közel 1300 volt), illetve korlátozná az intézményenként kiadott engedélyek számát, már ha a kormányhivatal engedné.
A parkolási helyzeten tehát láthatóan a parkolási támogatás csökkentésével lehet javítani a legegyszerűbben. Ettől persze sok önkormányzat vezetése fél, azt gondolván, hogy a támogatás csökkentése jelentős népszerűségvesztéssel jár. Hát ennek a XIII. kerületben nem sok jelét látni, nem voltak tüntetések, panaszkodó cikkek, a legtöbben valószínűleg nem is tudnak a támogatás csökkentéséről. És akkor még nem beszéltünk a támogatás csökkentésének köszönhetően keletkező, még a tavalyi „csonka évben” is 57 millió forintos bevételről, amit az önkormányzat a második autó parkolásának támogatásánál népszerűbb és értelmesebb célokra fordíthat.
Tóth Csaba
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja
