A lakossági tüzelőanyag-felhasználás csökkentésének egyszerű, gyors, környezetkímélő és alacsony költségű lehetőségei
VENDÉGPOSZT
Az elmúlt hónapokban a fűtési költség megsokszorozódott. Sokan nem fogják tudni kifizetni a várható fűtésszámlájukat. Az elkövetkező telek hidege katasztrofális következményeket sejtet. Talán még nem késő! Alacsony költségekkel néhány hét alatt fel lehet készülni a hidegre. De ehhez tisztában kell lennünk az egyes tüzelőanyag-megtakarítási lehetőségek hatékonyságával és a megvalósításuk idő- és költségigényével. Ezen ismeretek alapján gyorsan és költséghatékonyan lehet felkészülni akár már a mostani télre is. Ehhez fel kell tárnunk a fűtési igényt és a fűtéshatékonyságot befolyásoló legfontosabb körülményeket. A megvalósítást költséghatékonysági és megvalósítási időigény szerint sorba rendezve mutatjuk be. A tüzelőanyag-felhasználás függ a fűtendő légtér méretétől, a megcélzott hőmérséklettől, a tér izolációjától és a légcserétől. A szükségleti hő megtermelésének költsége pedig a hőenergia forrás árától függ.
Optimális mikroklíma, hőszabályozás
A nagy terek kifűtéséhez sokkal több tüzelőanyag szükséges, mint egy elégséges, de kisebb téréhez. Zónázzuk a lakásunkat! Osszuk fel különböző hőmérsékletű helyiségekre. Alakítsunk ki egy „túlélő” szobát, ahol a családtagok napközben és éjszaka is elférnek! Ha rendelkezünk wc- és fürdőhelyiséggel, akkor az is tartozzon a túlélő szobához.
Nagyon fontos a tervbe vett szobahőmérséklet. Ne válasszunk túl magas hőmérsékletet, de túl alacsonyat sem! A ház többi helyiségét téliesítsük (víztelenítsük, illetve töltsük fel a csővezetékeket és tartályokat fagyálló folyadékkal), vagy tartsuk fagypont felett (fagypont alatti külső hőmérséklet esetén 5-7°C-on) a kevésbé fűtött helyiségeket is. Egyúttal jól kell szigetelni a túlélő szobát (ld. alább) a belső falaknál is.) Egy nagy méretű 200-300 nm-es (de nem korszerű) lakásban egy 20-30 nm-es túlélő komplexum kialakítása és használata a leghidegebb időben is eredményezhet akár 90%-os hőenergia-megtakarítást (és ezzel arányos tüzelőanyag- és költségmegtakarítást) is..
Amennyiben a túlélő szoba nem rendelkezik külön fűtéssel (például a lakás többi részétől független kályhával), a megvalósítás egyik eszköze a radiátoronként felszerelhető elektromos és termosztatikus hőszabályzó szelep. A szabályzó szett radiátoronként akár 4500 Ft-tól már beszerezhető. A fenti nagyságú lakásban ez a javaslat 10–15 radiátorral számolva 50-70 ezer Ft-ból 1-2 nap alatt megvalósítható. Az egyedi szobánkénti tüzelőberendezéseket nem lehet a fenti eszközökkel szabályozni. A tüzelő gondossága és odafigyelése szükséges az optimális hőmérséklet fenntartására. Lehetséges a tüzelőberendezések hőstabilitásának és hatékonyságának együttes javítása és a károsanyagok csökkentése helyes fűtési fortélyok és utólag felszerelhető kiegészítő berendezések segítségével. Ezirányú tapasztalatainkról még a későbbiekben bővebben írunk.
A helyiségek hőmérsékletének növekedésével igen jelentősen nő a hőenergiaigény. Mindenekelőtt öltözzünk melegebb és réteges ruhába, és akkor elegendő lehet néhány fokkal alacsonyabb hőmérséklet is. Már 2–3°C-os hőmérséklet-csökkentéssel is akár 10–15%-kal csökkenhet a hőenergiaigény. A túlélő komplexumhoz válasszunk optimális mikroklímát: léghőmérsékletet, páratartalmat. A túlélő szoba hőmérsékletét szabályozzuk 18-20°C-ra. A légtér nedvességtartama is fontos. A páratartalom növekedésével nő a hőérzetünk. A 40%-os relatív nedvességtartalmú 18°C-os hőmérsékletű levegőt akár melegebbnek is érezhetjük, mint a 15 %-os 20°C-os szobáét. De 40 % relatív nedvességtartalom fölé ne menjünk, mert a hideg felületeken páralecsapódás és penészedés indulhat el. Ezért a túlélő (és egyben megtakarító) szobának akár egy kézi páratartalom mérő (már 4500 Ft-tól), de egy távszabályozható automatikus már 20 ezer forinttól is a kiváló megvalósító eszköze lehet az optimális mikroklíma kialakításának.
Hőszigetelés, hőgazdálkodás
A hőszigetelés a nyílászárók (ablakok és ajtók) réseinek szigetelésével kezdődik, az ablakok és a falak hőszigetelésével folytatódik és a légcsere-hőcsere hasznosításával, a hővisszanyeréssel (rekuperációval) lesz teljes. A hőszigetelésen ma általában a ház külső falfelületének és ablakainak szigetelését értik. A teljes ház hőigényét akár 30%-kal is le lehet csökkenteni a beruházással. Először vizsgáljuk meg egy átfogó, költséges hőszigetelés lehetőségeit, majd egy gyorsan, alacsony költséggel kialakítható változatot.
Egy 10x10 m-es alapterületű háromszintes épület szigetelendő külső felülete kb. 300 nm. A szigeteléséhez szükséges anyagok költsége 3,5 millió Ft (15 cm vastag ragasztott grafitos polisztirolból, dörzsölt 1,5 cm-es vakolattal). Ha magunk akarjuk kivitelezni, akkor kb. két hét a kiviteli idő, és szükség lesz a ház felállványozására is, ami további 100–150 ezer Ft állványbérleti költséget jelent. Profi kivitelező 3-3,5 millió forintból vállalja a homlokzati szigetelést és kb. egy hét alatt képes elvégezni a munkát. Jelenleg olyan nagy a piaci igény a külső szigetelésre, hogy már csak jövőre vállalnak munkát. Ebben a megoldási lehetőségben, nem elég fal külső szigetelése, de a nyílászárókat is célszerű kicserélni, valamint a légcsere rekuperációját is célszerű megoldani.
A példánk szerinti ház nyílászáróinak a szigetelése a méretük és a kivitel függvényében ablakonként, illetve ajtónkként 160-350 ezer Ft, ami 10-14 nyílászáró esetén akár 3-5 millió Ft-ba kerül, és egy hét alatt végzik el munkálatokat. Ablakcserét is inkább jövőre vállalnak a kivitelezők.
Amennyiben jól szigeteljük a nyílászárók réseit, akkor a ház már nem fog lélegezni a nyílásokon, így akár 20-30%-kal is csökkenthető a fűtési igény. De ez nem csupán előny, hanem veszélyes is lehet, ha nem szellőztetünk, mert egy régi tüzelőberendezés nagyon gyorsan elfogyaszthatja a levegőt a belső légtérből. Lassabban, de a bent lévő személyek is fogyasztják a levegőt, és még a penészedés is könnyebben előfordul. Gondoskodni kell tehát a kényszerszellőztetésről és a nyomás kiegyenlítésről. Az új ablakokon kötelezően alakítanak ki szellőző réseket. Ezzel a szigetelési hatékonyságot tudatosan lerontják. Ha a szellőztetési veszteségeket (amelyek elérhetik 20-30%-ot is) meg akarjuk takarítani, akkor hőcserélő rekuperációt kell alkalmazni. A rekuperátorban egy nagy felületű hőcserélő található, amelyen keresztül a kiáramló meleg levegő felmelegíti a beszívott hideg levegőt. A keresztáramú hőcsere hatásfoka 90% feletti. A berendezés nyáron is nagyon hasznos mert nem engedi be a meleget, mivel a kiáramló hideg levegővel lehűti a beáramló meleg levegőt. A kereskedelemben készen is be lehet szerezni központi kivitelű megoldást, de ennek bekerülése – a példánk szerinti ház esetén – beépítéssel együtt akár 3-4 millió Ft. A berendezés egy hét alatt telepíthető.
A kereskedelemben és fizetett szolgáltatással elérhető összes legjobb műszaki megoldással (BAT) a példánk szerinti energia hatékonysági felújítása után a ház energia igénye összeségében akár 60-90%-kal csökken, a 90%-os csökkenés pedig már megfelelhet egy passzív ház energetikai jellemzőinek is. Mindez 10-16 millió forintból mintegy két-három hónap alatt megvalósítható.
Nagyon sok családnak azonban nincs lehetősége ekkora befektetésre és már nincs is elegendő idő a megvalósításra sem. Az alábbiakban felsorolunk néhány alacsony befektetésű megoldást, amelyekkel közel azonos megtakarítás érhető el. A javaslatok kiviteléhez viszont nagyobb saját befektetett munka szükséges.
A régi nyílászárók hőszigetelési hatásosságát sok esetben utólagosan is fel lehet javítani a fenti költség 10-15%-ával és 1-2 hét alatt. A résveszteségeket utólagosan felszerelhető gumitömítésekkel, kefetömítésekkel, tömítőszalagokkal, automata küszöbök felszerelésével lehet leghatékonyabban megvalósítani. Ehhez, az akár 10-15 évre is megoldást adó szigetelés szereléséhez, profilmaróval kell szerelővájatot kialakítani az ajtókon és ablakokon. Az ehhez szükséges profilmaró berendezés bérelhető. A bérleti díj 10-20 ezer Ft, a példánkban szereplő ház résszigetelése tehát 40-60 ezer Ft -ból megvalósítható. Egy hét alatt az összes nyílászárón kialakíthatók a szerelővájatok és belehúzhatók a szigetelő elemek. A szigetelést magunk is eltudjuk végezni, de hívhatunk szakembert, viszont akkor kb. háromszoros költséggel számolhatunk. A résszigetelést gyorsabban és egyszerűbben is elvégezhetjük öntapadó résszigetelő szalaggal, de ennek az élettartama sokkal rövidebb, 1-3 év lesz.
Ablakcserével további jelentős hőveszteség kerülhető el. Az ablakcsere során a régi 2x1 rétegű üveget kettő- vagy háromrétegű gáztöltésű, jobb hőszigetelési tényezővel rendelkező üvegre cserélik, az üveget pedig fény- és hővisszaverő réteggel vonják be. A teljes nyílászárócsere azonban komoly beavatkozás, jelentős mennyiségű építési hulladék keletkezik és az ablakokat újra körbe kell vakolni. A régi ablakok nagy része még alkalmas az egyik vagy mind a két üveg cseréjére. Ebben az esetben a keret megmarad és egy ún. „pipaléc” segítségével ragasztható az egyrétegű üveg helyére a kétrétegű, gáztöltésű új üveg a keretbe. Ezzel a régi ablak úgy lesz közel azonos hőszigetelésű, mint egy korszerű új ablak, ha csak az üveget cseréljük, nem az egész ablakot, de a bekerülése négyzetméterenként 30-40 ezer Ft, ami csupán 10-20%-a egy ablakcserének.
A külső hőszigeteléssel nem csupán nem engedjük ki a meleget télen, de nyáron nem is engedjük a falakba. (Egy régi, 90 cm-es falvastagságú vályogház falaiba a nyáron kívülről beérkező hő hat hónap alatt képes átmelegíteni a falakat, így télen és nyáron is kellemes hűvös alaphőmérséklet alakítható ki.) Pedig lehetséges a ház néhány helyiségét részlegesen és belülről is szigetelni, ami lehet ideiglenes vagy végleges kivitelű is. Így a 7-7,5 millió forintos külső teljes házszigetelési költségekhez képest töredék befektetéssel és néhány nap alatt megvalósítható a legfontosabb terek hőszigetelése belülről. Ha kellően le van hőszigetelve a túlélő szoba, akkor akár 40-80%-kal kevesebb hőenergiával ki lehet azt fűteni. Egy jól hőszigetelt helyiségben számolhatunk az általunk leadott hővel is.
Fontos a belső hőszigetelés is. Egy helyiséget (a hozzá tartozó WC-vel, mosdóval) egyszerűbb belülről hőszigetelni, mint kívülről. Igaz, ez esetben a szoba kisebb lesz, de ez lehet akár praktikus is. A falon kialakítható a nyáron hordott ruháknak olyan akasztórendszer, amelyre a faltól 1-2 cm lélegző rést tartva 3-5 cm vastagságban védőfóliában (mint a tetőcserepek esetében) egymásra fedéssel akaszthatóak fel az éppen nem használatos ruhák. Távtartókkal fel-, illetve leszerelhető vagy nyitható fedőlemezekkel, illetve függönnyel takarhatóak el a szoba szigetelésére felhasznált ruhák, így azok hozzáférhetőek maradnak. A szekrények ebben az esetben ki is telepíthetők a szobából, mert a funkciójukat átvehetik hőszigetelő tároló falak. Több hely marad az ágyaknak, székeknek, asztaloknak. A környezetünkben fellelhető anyagok újrahasznosításával már 40-50 ezer Ft-ból, új anyagok részleges, illetve teljes beszerzésével pedig 100-150 ezer Ft-ból néhány nap alatt megvalósítható a nagyon alacsony fűtésigényű túlélő szoba.
A belső ideiglenes hőszigetelés profi kivitelűre is átalakítható. Belső aktív hőszigetelést valósíthatunk meg, amennyiben a takarólemezek mögé fázisváltó anyagból hőszigetelő és -tároló paplanokat helyezünk el, például paraffinnal feltöltve. A paraffin 20°C-on olvad, illetve szilárdul meg. A fázisváltás során igen jelentős hőmennyiséget képes tárolni. Ha például télen besüt a nap a szobába, akkor a paraffin megolvadva felveszi a hőt, és folyamatosan 20°C-on tartja a szoba hőmérsékletét, de amikor besötétedik, és elkezd hűlni a szoba, akkor a paraffin megszilárdulva hőt ad le, és sokáig tartja a szoba a 20°C-os hőmérsékletét. A hőszigetelő paraffinnal feltöltött hőszigetelő paplanok bekerülése 3-6 ezer Ft/nm. Egy 4x5 méteres alapterületű 2,2 méter belmagasságú szoba (vagyis ahol a falak és a plafon területe összesen 66 nm) utólagos belső hőtárolós szigetelése 200-370 ezer forint.
Az aktív hőszigetelést a külső falon is alkalmazhatjuk. Külső aktív hőszigetelést nagyon alacsony bekerüléssel is megvalósíthatunk, ha a ház körül fellelhető alapanyagokból (vagy hulladékok újrahasznosításából) akár saját magunk építjük meg a falra szerelhető külső panelokat. Használt raklapokat (3-10 ezer Ft/raklap) alakítunk át aktív optikai áttételű naplégkollektorokat hordozó, kifelé nyitott dobozokká. A raklapokat a ház külső felületére szerelt 5-10 cm vastag távtartó deszkaszelemenekre szereljük. A raklap és fal közötti teret használt ruhákkal és/vagy műanyag zacskókkal tömjük ki. Tűzvédelmi, valamint rágcsáló- és rovarvédelmi megfontolásokból a szigetelőanyagot alaposan, a biztonsági intézkedések szigorú betartása mellet nátrium tetra-borát oldattal (bórax 0,1 kg/nm, 500 Ft/nm) impregnáljuk, illetve permetezzük (megfelelő biztonsági intézkedések mellett, védőkesztyűvel, védőszemüveggel stb.). A raklapokat belülről kőzetgyapottal béleljük és alulról és felülről is alumínium fóliával álljuk útját a sugárzó hőnek. Közönséges befőttesüvegeket rögzítünk dróttal a raklap belsejébe. A befőttesüvegeket homok és só keverékével töltjük meg. Az üvegbe merülő és az üvegből kimagasló – kívülről feketére festett –, általunk készített alumínium radiátort optikai áttételű csavaros tetővel zárjuk le. A raklappanelt az ablakcsere után megmaradt ablakkerettel vagy vastagabb átlátszó kettős légrétegű műanyagfólia panellal zárjuk. A panelok belső légterébe hőszabályozott légszelepeken keresztül alul vezetjük be az épület belső levegőjét. Felül pedig a felmelegített levegőt vezetjük vissza az épületbe. A raklap-napkollektor panel nem csupán hőszigetel, hanem aktívan gyűjti a napsugarakat, amelyet hővé alakít, és tárol. Még télen is 4-5 órán keresztül süt a nap (300–400 W/nm) hetente legalább két három napon. Ilyenkor egy ablak mögött hagyott fekete vasdoboz akár 40-50°C-ra is felmelegedhet. A befőttesüvegekben tárolt sós homok nem fog csak 25-35°C-ra felmelegedni, de az akár napi 1000-1800 Wh/nm napenergiát sötétedés utánra is képes eltárolni, és akár reggelig is képes 20°C-ra melegíteni a forgatott beltéri levegőt. A benapozott falra, illetve tetőre helyezett 100 nm-es aktív hőszigetelő és tároló panel 100-180 kWh/nap hővel képes segíteni a ház fűtését. Egy 10x10 m-es alapterületű háromszintes ház benapozott felülete akár 300 nm is lehet. Ekkora felületen 300-540 kWh/nap hőenergia is összegyűjthető, tárolható akár 72 órára még a leghidegebb januári és februári napokon is. Egy ekkora (szigeteletlen) hagyományos téglaház téli csúcsfűtési igénye 500-600 kWh/nap is lehet. Amennyiben a nyílászárókat a fentiek szerint rés szigeteljük, az ablakokat és a falakat hőszigeteljük, és a légcserét is hőcserélő rekuperátoron keresztül valósítjuk meg, akkor a ház fűtési hőigénye 80%-kal csökkenthető. Egy napfényes nap akár 3-4,5 napra elegendő hővel tudja feltöltei az aktív hőszigetelő, hőtároló panelokat még a leghidegebb téli napokon is.
A legmelegebb nyári napokon is nagyon hasznos lehet egy aktív hőszigetelés. Egy aktív hőtároló hőszigetelő panel házi előállítása újrahasznosított anyagokból legfeljebb 13 ezer Ft/nm anyagköltségből megvalósítható, ha saját magunk végezzük el. A példánk szerinti ház 300 nm-es teljes felülete 3,9 millió Ft-ból elkészíthető, de a költségek fokozatos rendelkezésre állásával már panelonként is telepíthető.
A tanulmány a H-ÉSZ (Cegléd, Dorottya út 2.) megbízása alapján készült.
© Andó Zoltán Tamás
A szerk. megjegyzése: Bár a fenti javaslatok egy részét saját magunk is viszonylag könnyen megvalósíthatjuk, nagy részük megvalósítása szakembert igényel, tehát legyünk óvatosak!
