A Levegő Munkacsoport blogja

Egyre-másra jelennek meg tanulmányok, amelyek szerzői a villanymobilitás fenntarthatóságát, az üvegházhatású gázkibocsátásra tett hatását vizsgálják. Az Európai Klímaalapítvány (European Climate Foundation, ECF; és a francia Alapítvány a Természetért és az Emberért (Fondation pour la Nature et l’Homme, FNH) nemrég megjelent közös elemzésének egyik fontos eredménye, hogy a villanyautók még az előállításuk során kibocsátott üvegházhatású gázokat figyelembe véve is, kevésbé járulnak hozzá a globális fölmelegedéshez, mint a robbanómotorosok. A tanulmányt nemrég az Európai Parlamentben mutatták be. A rendezvényen részt vett a Levegő Munkacsoport képviselője is.

Irigylésre méltóan ambiciózus éghajlatvédelmi terv elfogadására készül a párizsi városvezetés, amelynek olvastán felmerül a kérdés, hogy Budapest mit tesz az éghajlatvédelemért és hogyan készül az éghajlatváltozásra. De most lássuk a francia főváros terveit.

Az uniós pénzek eltorzították a hazai gazdasági, társadalmi életet – ezt mutatták be a Budapest Kör* 2018. január 22-i rendezvényének előadói. Kovách Imre szociológus egyenesen azt állította, hogy a – gyakran korrupt módszerekkel osztogatott – uniós pénzekre számít a kormányon lévő pártok holdudvara csakúgy, mint a húsosfazéktól távolabb állók, s ez sajátos stabilitást ad ennek az elosztási rendszernek, hiszen mindenki függővé válik az osztogatóktól. 2007 óta az elosztható uniós pénzek lehívása és a GDP alakulása között szoros összefüggés mutatható ki, „ha nincs projekt, nincs GDP-növekedés” – mondta. Ez önmagában is torzulás egy ideális piacgazdasági működéshez képest.

Gondolatok az ETE Energetikai Tudományos Tanács
2018. január 31-i konferenciájáról

A konferencia „Az EU villamosenergia-ellátás biztonságának és az áramárak alakulásának kérdései” címmel került megrendezésre reprezentatív előadói gárdával és közönséggel. Bár a rendezvényt „tudományos” eseményként hirdették meg, valójában a fosszilis és nukleáris ipar klubdélutánja volt. Az ipar képviselői érzékletes, esetenként drámai módon mutatták be a villamosenergia-piac feszültségeit, mint a közjót veszélyeztető jelenségeket, és okként az időjárásfüggő termelés terjedését és a villamosenergia-piac liberalizációját nevezték meg.

Megoldás-e Párizs?

A kép forrása: https://pixabay.com/hu/f%C3%B6ld-globe-v%C3%ADz-t%C5%B1z-l%C3%A1ng-m%C3%A1rka-1023859/

Érzékeljük az éghajlatváltozást

Tíz fok fölötti hőmérsékletet és ragyogó napsütést élvezhettek a kirándulni vágyók karácsonykor. Hó nem volt sehol, de ezt már megszoktuk. A gyerekek a meséskönyvek képein találkoznak a Fehér Karácsonnyal, a nagyobbak Móricz Zsigmond vagy Fekete István regényeiben. A téli jégzajlás a Dunán ma már ritkaságszámba megy, míg az aszályok és áradások tipikussá váltak. Szárnyal a légkondicionáló berendezések piaca az egyre hosszabb ideig tartó kánikulák miatt. Mi is érzékeljük az éghajlatváltozást.

Egy átfogó nemzetközi felmérésben korábbi tanulmányok alapján értékelték, milyen hatása van a légszennyezésnek a különféle közlekedési módok használóira. A kutatás eredményei szerint az egyes szennyező anyagok (elsősorban a szálló por, korom, szén-monoxid, nitrogén-dioxid) eltérő koncentrációban érik el a más-más módon közlekedőket. Sok esetben az autósok a legveszélyeztetebbek, de például az ülepedő port leginkább a kerékpárosok lélegezték be.

A politikai tétlenség miatt kerültek napirendre a negatív emissziók

Az éghajlatvédelemben emissziónak nevezzük az üvegházhatású gázok (ühg-k) kibocsátását a levegőbe. A negatív emisszió pedig ennek az ellentétje: a korábban kibocsátott ühg-k kivonása a levegőből.

Sokféle megoldás terjed a világban a közösségi autóhasználatra, egyiknek ez, másiknak az az előnye, mindegyik más és más célra optimális. Ha azt akarjuk, hogy az emberek, cégek saját gépkocsi vásárlása helyett az alkalmankénti autóbérlést, vagyis a közautózást válasszák Budapesten, mindegyik formára szükség lesz.

Még ha sikerül is teljesíteni az előző írásomban már említett 2030-as célokat, Európa nem fog megfelelni a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5°C-os követelménynek. A jogalkotási folyamat napirendjén lévő célok nem elég ambiciózusak.

Európa mindig is az egyik vezető ereje volt az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemnek. Példamutató klímapolitikát alakított ki, nagy szerepet vállalt a Párizsi Megállapodás létrehozásában. E mögött az áll, hogy az európai polgárok hisznek a tudománynak és kevésbé hagyják magukat hamis információkkal félrevezetni.