HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (5) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (5) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (8) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (4) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (21) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (8) üzemanyagadó (7) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Tavaszi meleg – karácsonykor

2018.01.21. 09:43 Levegő Munkacsoport


Megoldás-e Párizs?

lontayblog1.png

A kép forrása: https://pixabay.com/hu/f%C3%B6ld-globe-v%C3%ADz-t%C5%B1z-l%C3%A1ng-m%C3%A1rka-1023859/

Érzékeljük az éghajlatváltozást

Tíz fok fölötti hőmérsékletet és ragyogó napsütést élvezhettek a kirándulni vágyók karácsonykor. Hó nem volt sehol, de ezt már megszoktuk. A gyerekek a meséskönyvek képein találkoznak a Fehér Karácsonnyal, a nagyobbak Móricz Zsigmond vagy Fekete István regényeiben. A téli jégzajlás a Dunán ma már ritkaságszámba megy, míg az aszályok és áradások tipikussá váltak. Szárnyal a légkondicionáló berendezések piaca az egyre hosszabb ideig tartó kánikulák miatt. Mi is érzékeljük az éghajlatváltozást.

A világ más részein hőhullámok, természeti katasztrófák, új fertőző betegségek, a gleccserek és jégmezők olvadása jelzik az éghajlatváltozást. Ez egyre több ember megbetegedését, halálát okozza: egyre gyakoribbak és erőteljesebbek a természeti csapások, terjednek a fertőző betegségek, és a hőség önmagában is 27-féle módon támadja az emberi szervezetet (1. ábra).

 

flowroot13848-7-8-3.png

1. ábra: A hipertermiáról röviden

Az éghajlatváltozás és általában a környezetszennyezés miatt rohamosan növekszenek a gazdasági károk (2. ábra), illetve a vagyonvesztés.

 lontayblog2.png

2. ábra: Gazdasági veszteségek alakulása a világban a természeti csapások következtében 1980 és 2015 között (milliárd dollár)
Forrás: Munich Re

Az egyéni megfigyeléseket és a médiában megjelenő híradásokat a tudományos megfigyelések is megerősítik. 2014 és 2015 az ismert időjárás-történelem két legmelegebb éve volt, 2017-ben pedig újabb rekordot dönt az emberi üvegházgáz-kibocsátás (4. ábra).

lontayblog3.png

3. ábra: Globális szárazföldi és óceán-hőmérsékleti anomáliák 1880 és 2014 között
Forrás: http://geoawesomeness.com/2014-was-earths-warmest-year-ever-recorded/

Az emberi élőhelyek károsodása újfajta népvándorlást gerjeszt. A fejlődő szegény országok érzékenyebbek az éghajlatváltozásra, de a problémák a klímamigránsok mozgásán keresztül a gazdagabb országokat sem fogják kímélni. Egy friss elemzés szerint az Európába irányuló migráció 2100-ra eléri az évi egymillió főt, és ezt békés eszközökkel lehetetlen lesz fékezni. „Barca vagy barzakh” (Barcelona vagy a halál) – tartják az afrikai családok, akik Európába küldik a fiúgyermekeket, hogy a hazautalt pénzből megéljenek.

lontayblog4.png

4. ábra: Migránsok Melillánál a marokkói-spanyol határon
Forrás: http://www.businessinsider.com/photo-of-moroccan-immigrants-in-melilla-spain-2014-10

Párizs nem állítja meg az éghajlatváltozást

A Párizsi Megállapodást az éghajlatvédelem nagy sikereként értékeltük, bár ahogy Faragó Tibor megfogalmazta „a tárgyaló felek jelentősen eltérő álláspontjai, érdekkülönbségei miatt az elfogadott kompromisszumokkal a Megállapodásban foglalt összes lényegesebb témában csak az általános célokat, az együttműködés kereteit sikerült rögzíteni.” (Magyar Energetika, 2016/1, 8-12. o.) Ezzel együtt elterjedt az a vélemény, hogy a fenntartható fejlődés fő akadálya az éghajlatváltozás, és azt Párizs majd többé-kevésbé megoldja.

Itt kell hátrébb lépnünk és tisztáznunk néhány dolgot.

Az első az, hogy a párizsi cél – a századvégi hőmérséklet-emelkedés korlátozása 2, de lehetőség szerint 1,5°C-ra – teljesíthetőségével kapcsolatban egyre több aggály merül fel. Az elvi, fizikai lehetőség még fennáll, de ennek eléréséhez olyan drasztikus emisszió-csökkentésre lenne szükség, melyet a Föld országai egyelőre nem akarnak végrehajtani. A témával kapcsolatos alapvető tudnivalókat jól összefoglalja a Föld Barátai által kezdeményezett, 2017 októberében publikált tanulmány (magyar nyelvű összefoglalója itt található).

Azt kell megértsük, hogy az éghajlatváltozás nem probléma, hanem tünet. A nem-fenntartható fejlődés – élén a növekvő fogyasztással – tünete. Ilyen tünet a biológiai sokféleség romlása, a talajpusztulás, az édesvíz készletek kimerülése, a környezet elszennyeződése vagy az ökológiai rendszerek sérülése is. A tünetek kezelése csak annyiban hoz eredményt, amennyiben hatással van a tünetet okozó betegségre.

Végtelen növekedés a véges földi rendszerben?

Az ember hatása a Földre a népesség és a fajlagos, egy főre vetített átlagos hatás szorzataként határozható meg. Például az üvegház hatást okozó emberi (ún. antropogén) befolyás az emberek számának és az egy emberre eső átlagos üvegház-gáz mennyiségének szorzatával számítható.

A népesség folyamatosan növekszik (4. ábra). Hátborzongató élmény a Worldometers valós idejű számlálójának nézegetése. Nyolcmilliárd embert a Föld csak úgy tudna eltartani, ha drasztikusan csökkentenénk az anyagi javak fogyasztását. Ha ezt nem tesszük meg, egyensúlyi állapot csak a népesség csökkentésével érhető el. Mégis kevés szó esik erről, mert a téma rendkívül kényes, vallási, kulturális, politikai szempontokat érint. Biztosan a jó irányba tett lépés lenne a nők felemelése, hogy ők határozhassák meg, hogy saját személyes lehetőségeikre is tekintettel hány gyereket akarjanak szülni.

 

lontayblog5.png

5. ábra: A Föld népességének alakulása az elmúlt 1800 évben (forrás: Worldometers)

A fajlagos hatás a fogyasztás mennyiségétől, a javakat és szolgáltatásokat előállító technológiák erőforrás-igényétől és a fogyasztói viselkedéstől függ. Döntő az anyagi fogyasztás mértéke.

Ma a világ népességének nagyobbik része szegény. Ők gazdagok szeretnének lenni, a gazdagok pedig még gazdagabbak. A leggazdagabbak pedig oligarchává akarnak válni. A szegények élete a fennmaradásért folyó harcról szól, és sajnos elterjedt közöttük a hit, hogy az öregkori túlélés legbiztosabb garanciája a sok gyerek. Az ebből következő nagy népszaporulat tovább rontja a túlélési esélyeiket. A szegények között tehát a nagy probléma a túlnépesedés.

A középosztályban és onnan felfelé pedig a nagy probléma a felesleges fogyasztás, a túlfogyasztás. Most, karácsony táján különösen könnyű az eszetlen fogyasztásra példákat találni. Fel kell csak menni bármelyik nagy áruforgalmazó honlapra, hogy lássunk napelemes integető királynőt, sivatagi hószaunát, 3D-s palacsintasütőt (amelyik a kiscicánk vagy a nagymama képére nyomtatott palacsintát csinál), vagy – ez újdonság! – kutyamobilt. (Némi oktatás után a kutyus fel tudja hívni a gazdit, akit a kutyafej-magasságban elhelyezett képernyőről kommunikálni tud vele, ld. az 5. ábrát)

lontayblog6.png

6. ábra: Kutyamobil hirdetés
Forrás: https://iheartdogs.com/new-device-lets-your-pet-call-you/

A fölösleges fogyasztás ugyanúgy igénybe veszi a természeti erőforrásokat, mint a szükséges. Ásványi anyagokból, energiából, mezőgazdasági termékekből csinál szemetet. Erőforrások merülnek ki, munkások milliói halnak vagy nyomorodnak meg, hogy a szükségtelen, idióta termékekhez előteremtsék a nyersanyagokat.

A fölösleges fogyasztás semmiféle igazolható célt nem szolgál. A tehetős emberek karácsonyi ajándékai az első este még jópofák, másnap már rakosgatják őket ide-oda, néhány hét múlva pedig a legtöbbjük megy a szemétbe. A gazdag családokban kiosztott ajándékok 1%-a marad használatban fél év után.

A fölösleges fogyasztás és a csak az egyéni élvezeteket hajszoló életmód mögött ugyanaz a felelőtlen embertípus áll. Ők a világ problémái, őket a Homo Sapiens fennmaradása a legkevésbé sem érdekli. Ezek miatt az emberek miatt szokták feltenni a kérdést a fenntarthatósági munkások, hogy érdemes ezekért harcolni? (Donella Meadows használta a „fenntarthatósági munkások” kifejezést a fenntartható fejlődésért harcoló tudósokra, gondolkodókra, aktivistákra.) Mások azonban úgy vélik, hogy természetesen van egyéni felelősség, de ezek az érzéketlen emberek is termékei a jelenlegi rendszernek.

Mi hajtja a növekedést?

Ma már elegendő tudományos ismeret áll rendelkezésre az anyagi növekedés tarthatatlanságáról. Ennek ellenére a gazdaságban ma a növekedés parancs. Az anyagi növekedés ugyanis az emberek egy szűk csoportjának rövid távon előnyöket biztosít. Ez a csoport nagy befolyással rendelkezik, elérte, hogy a gazdasági teljesítmény mindennél fontosabb indikátora a GDP lett függetlenül attól, hogy a GDP és az életminőség között nincs közvetlen összefüggés. Több ország mutat fel gyors GDP-növekedést, miközben az emberek többsége nélkülözi a biztonságot, az egészséget és az önmegvalósítás lehetőségét. Sokszor azt állítják, hogy a GDP növelésével lehet kezelni a szegénységet, de ez egyszerűen nem igaz. Az UNCTAD tanulmánya szerint a szegénység nem gazdasági növekedéssel, hanem a társadalmon belüli egyenlőtlenség mérséklésével számolható fel.

Érdemes elolvasni az Oxfam tanulmányát is, mely kimutatja: a Föld lakosságának szegényebb felének (3,5 milliárd ember) fogyasztása a világ üvegházhatású gázkibocsátásának mindössze 10%-áért felelős, miközben főleg ők élnek az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett területeken. Ugyanakkor a kibocsátás mintegy 50%-áért az emberiség leggazdagabb 10%-a a felelős. A társadalmon belüli egyenlőtlenségeket a neoliberális gazdaságpolitika tovább fokozta, márpedig nincs fenntartható fejlődés fenntartható társadalom nélkül.

Az anyagi növekedés egy véges rendszerben – a Föld ilyen – törvényszerűen összeomláshoz vezet. Először feszültségek keletkeznek, tünetek jelentkeznek, majd megkezdődik a hanyatlás. A változásokhoz akkor lehet alkalmazkodni, ha azok nem nagyon gyorsak. Kérdés, hogy milyen lesz az előttünk álló hanyatlás dinamikája. Egy biztos: minél későbben kezdjük el az alkalmazkodást, annál kisebb az esélye annak, hogy sikerülni fog.

A fenntartható fejlődés oximoron

A fenntartható fejlődés fogalmát széles körben használjuk, és általában értjük is, hogy mit jelent. Pedig a fenntartható fejlődés – amennyiben fejlődésen az anyagi növekedést értjük – oximoron, vagyis két egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalom összekapcsolása.

Komoly gondolkodók azon a véleményen vannak, hogy az összeomlás ma már elkerülhetetlen. Érdemes meghallgatni Dennis Meadows mostanában készült nyilatkozatait (például itt). Ha az ember 50 évvel ezelőtt elindult volna a fenntartható úton, ma reális esélye lenne annak, hogy a Homo Sapiens a belátható időben nagy megrázkódtatások nélkül élni tud ezen a bolygón. Ötven évvel ezelőtt azonban az ember inkább a mértéktelen növekedést választotta, hogy rövid távon előnyökre tegyen szert, elhanyagolva a faj hosszabb távú érdekeit.

A környezettudatos viselkedés

Az egyének vagy a gazdasági szereplők környezettudatos, „zöld” viselkedése, mint a zöld beszerzés, a szelektív hulladékgyűjtés vagy a vállalatok ún. felelős magatartása, mind enyhítik az antropogén hatást a Földre. De az alapvető problémát – a mértéktelen anyagi fogyasztást – nem oldják meg. Az emberi hatás elsősorban a fogyasztás mértékétől függ, és csak kis mértékben csökken a zöld viselkedéssel. A tudatos, de tehetős ember szelektíven gyűjti a szemetet, energiatakarékos készülékeket és autót használ, de nagy házban lakik és évente kétszer elmegy a Kanári-szigetekre vagy Új-Zélandra.

A közgazdaságtan az ember fizikai hatásának mérséklésére bevezette a negatív növekedés és a szétkapcsolás koncepcióját. Az utóbbi azt jelenti, hogy a GDP növekedését az anyagi erőforrások használatának növekedése nélkül oldanánk meg. Sajnos egyik koncepció megvalósítására sincs esély, ezek az elképzelések mítoszok.

A mítoszok között stabil helye van a technológia mítoszának is, vagyis annak, hogy a problémákat majd technológiai megoldásokkal kezelni lehet. A történelem nem erre tanít bennünket. A technológiai újdonságok elvileg növelhetik az erőforrás-használat hatékonyságát, csökkentve ezzel az erőforrások iránti igényt. A visszapattanó hatás miatt azonban ebben az esetben (is) hajlamos az ember arra, hogy növelje fogyasztását. (Ha például a gyártók csökkentik az autók fajlagos fogyasztását, az emberek nagyobb autókat vesznek, illetve nagyobb távolságokra utaznak velük.) Még ha nem így lenne is, a hatásfok javítása legfeljebb eltolja az erőforrások kimerülésének időpontját, de nem old meg semmilyen strukturális problémát. A másik gond a technológiákkal, hogy azokat általában az emberek szűk csoportja ellenőrzi, akik nem a közjó érdekében, hanem egyéni gazdasági vagy hatalmi célok szolgálatában működtetik.

Az egyén felelőssége

Az ember versenytársait legyőzve elterjedt a bolygón. Az emberi társadalom növekedése akkor sem állt meg, amikor az ember már legyőzte versenytársait. Ez a növekedés az élettér károsodását idézi elő. Két út maradt az ember számára: nagyobb időhorizonton gondolkodva mérsékeli hatását a Földre, biztosítva ezzel a későbbi nemzedékek életfeltételeit, vagy igyekszik rövid távon a legnagyobb nyereségre szert tenni. Ma ez utóbbinak vagyunk tanúi. Az „ember” viselkedése sok-sok egyén viselkedésén múlik, és úgy tűnik, hogy az emberi jellemnek a rossz elemei kerülnek ma az előtérbe, mint az önzés, a mohóság és a kíméletlenség. Nem azok az elemek, melyek a törzsfejlődés során sikeressé tették ezt a fajt, mint például az együttműködés képessége vagy az utódok iránti felelősség. Ma a más emberek, a természet és a későbbi nemzedékek iránti szolidaritásnál előbbre van az anyagi mohóság. Nem éri meg efféle kérdésekkel foglalkozni, mert a ráfordított idő nem hozza meg a profitot – mondják sokan, pedig nekik is vannak gyerekeik.

A reziliencia segíthet

Sem az éghajlatváltozás, sem a fenntartható fejlődés más területein „nem jön ki a matematika”, ha a véges földi rendszerben az ember által generált fizikai hatások tovább növekednek. Hanyatlás jön elkerülhetetlenül, melynek következtében az egyéneket és a társadalom csoportjait csapások érik. Konstruktív viselkedéssel és reziliencia kifejlesztésével lehet a túlélési esélyeket javítani.

A reziliencia azon jellemzőket foglalja magában, amelyek elősegítik a veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást, enyhítik a stressz negatív hatásait és lehetővé teszik a változásokkal szembeni adaptív megküzdést. A reziliencia aktív magatartás, szemben a rezisztenciával (ellenálló képességgel). A rezisztens egyed elvisel bizonyos hatásokat, míg a reziliens nem csak elviseli a hatásokat, de megerősödve kerül ki belőlük.

A reziliens egyed képzett, van tűrőképessége, tud alkalmazkodni és tud cselekedni. Cselekvéséhez rendelkezésre állnak anyagi erőforrások is.

A reziliens országnak ütőképes gazdasága van, vállalatai innovációra képesek, közügyei átláthatóak és korrupciómentesek. Védelmi képességei megfelelőek. Rendelkezésére állnak kidolgozott adaptációs tervek.

A társadalmi egyenlőtlenségekkel terhelt, innovációra alkalmatlan gazdaságú, nem demokratikus politikai berendezkedésű, korrupt közéletű országok esélyei rosszak a túlélésre egy hanyatló időszakban.

Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

 

komment

Címkék: éghajlatváltozás hőség fenntartható fejlődés

süti beállítások módosítása