A Levegő Munkacsoport blogja

Még ha sikerül is teljesíteni az előző írásomban már említett 2030-as célokat, Európa nem fog megfelelni a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5°C-os követelménynek. A jogalkotási folyamat napirendjén lévő célok nem elég ambiciózusak.

Európa mindig is az egyik vezető ereje volt az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemnek. Példamutató klímapolitikát alakított ki, nagy szerepet vállalt a Párizsi Megállapodás létrehozásában. E mögött az áll, hogy az európai polgárok hisznek a tudománynak és kevésbé hagyják magukat hamis információkkal félrevezetni.

Van egy angol sorozat, az Igenis miniszter úr! , ami azt mutatja be szatírikus eszközökkel, hogyan vezeti az orránál fogva a tisztviselői kar a választott politikai tisztségviselőket. Ebben jeleskednek magyarországi tisztviselők is, legalábbis ezt tapasztaltam negyed évszázada a Fővárosi Közgyűlésben. Két jellemző tapasztalatról is beszámolhatók. Az egyik a dobozos üdítős és sörös dobozok betétdíjával kapcsolatos. Próbáltam elérni, hogy a Főpolgármesteri Hivatal illetékes ügyosztálya csináljon erre egy javaslatot. Addig-addig piszkáltam őket, míg az orrom alá dugtak egy állásfoglalást a Környezetvédelmi Minisztériumból, miszerint önkormányzatnak erre nincs törvényi felhatalmazása. Arra pedig már igazán nem kérhettem őket, hogy a szükséges tövénymódosításra is dolgozzanak ki javaslatot, ugye? Nem hiszem, hogy rajtuk múlott volna, hogy mára mégis lett betétdíja sörös doboznak.

Vendégposzt

Előrehozott karácsonyi ajándék az autóiparnak az Európai Bizottság legújabb javaslata a személyautók és a furgonok levegőszennyezésének szabályozására 2030-ig. A kötelező nulla-emissziós autóeladási cél kivételét a javaslatból és az ambiciózusnak nem nevezhető 3%-os éves előrehaladási ütemet az autógyártók lobbija hozta össze az utolsó pillanatban. Šefčovič alelnök és a csomagot kidolgozó biztosok, Cañete, Bulc és Bieńkowska korábban egyetértettek egy bizalomra és döntően a nulla kibocsátású gépkocsik eladási célját túlteljesítő autógyártóknak járó jóváírásra és a nem teljesítők szankcionálására épülő rendszerben. A csomag már éppen készen lehetett, mikor a beavatkozás az utolsó pillanatban felhígította azt.

Budapest közlekedésével kapcsolatban állított össze kérdőívet a Levegő Munkacsoport a 2017. évi Autómentes nap alkalmából. A szervezet munkatársai a gépjármű-forgalom elől lezárt Andrássy úton kérték meg az arra sétálókat, válaszoljanak arra, milyen változásokat szeretnének.

A csehországi Ostravában tartotta első megbeszélését a tisztább levegőért küzdő három civil szervezet, a Levegő Munkacsoport, a cseh Čisté nebe (Tiszta Égbolt) és a lengyel Warszawski Alarm Smogowy (Varsói Szmogriadó). A Visegrádi Alap által támogatott projekt keretében tartott rendezvény előadásaiból az alábbiakban a lengyelekét ismertetjük, ami – úgy véljük – komoly tanulságokkal szolgálhat számunkra is. 

A rezsicsökkentés korlátozta, sőt csökkentette a közszolgáltatók bevételét, miközben újabb anyagi terheket raktak rájuk. A szolgáltatók anyagi helyzete katasztrofális mértékben romlott, és ebben a helyzetben keveset költenek az infrastruktúra karbantartására, felújítására. Márpedig ingyen ebéd nincs, ahogy a közmondás is tartja. Ha elhanyagolják a felújításokat, később pótolni kell őket, de addig is romló szolgáltatási színvonallal, magasabb üzemeltetési költségekkel kell számolni. A közszolgáltatási infrastruktúra elhanyagolásával most megtakarítunk valamennyi pénzt, de előbb vagy utóbb ezt a pénzt kamatostul kell majd megfizessük. Ezek voltak a főbb megállapításai a 2017. szeptember 17-én Budapesten tartott City Hungary Fórumnak

„Az aktuális tervek szerint a már jelenleg is felvonóval rendelkező két megálló (Árpád híd, Kőbánya-Kispest) mellett a rekonstrukciót követően további tíz megállót fognak lifttel felszerelni.” Ez olvasható abban a válaszban, amelyet Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára adott augusztus 15-én Vágó Sebestyén országgyűlési képviselő kérdésére az M3 metróvonal akadálymentesítéséről.

Finom fogalmazás. Nem állítja a válasz, hogy az említett két állomás akadálymentes, csak azt, hogy „felvonóval rendelkezik” (Kérdés persze, hogy egy állomás hogyan rendelkezik bármivel is, de hagyjuk a magyartalanságokat.) Finomság ide, finomság oda, azért a szöveg azt sugallja, hogy az Árpád hídnál minden rendben van. Nos, kísérjük el útján azt a külföldit, aki repülővel jön Pilisborosjenőn lakó barátját meglátogatni egy jó nehéz bőrönddel. A 200E busszal eljut a KÖKI-hez, ott liften fölmegy egy emeletet, átmegy a folyosón a metróhoz, lemegy egy másik lifttel egy emeletet, és beszáll. A metró elviszi az Árpád hídhoz.

Alaposan körülnéz, nagy nehezen megtalálja a válaszban említett liftek egyikét, aminél még magyarul sincs kiírva, hova visz.

Egyetlen kanadai nyárfa se maradjon már 2025-ben a Fővárosi Önkormányzat által igazgatott közterületen – erről döntött a Fővárosi Közgyűlés 2017. augusztus 30-i ülésén. A vonatkozó előterjesztés szerint „ezt a fafajtát a szocializmusban telepítették nagy számban, gyors növekedési képességei miatt”.

2016. december 5-én baleset történt az M2 metróvonal Pillangó utcai megállójánál. Két metrószerelvény ütközött össze, indokként pedig a pályára hullott nedves faleveleket és a fagyos időjárást nevezték meg. A baleset után 30 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be, melyet a BKK-tól kapott tájékoztatás alapján egészen addig fenntartanak, amíg a baleset hatósági vizsgálatának eredményei rendelkezésre nem állnak. Itt álljunk csak meg egy pillanatra! Az eltelt 253 nap nem volt elég arra, hogy megállapítsák, miért következett be a baleset. Talán arra várnak a szakemberek, hogy újra fagyjon és levelek hulljanak a sínekre, mert csak így tudják rekonstruálni a történteket?

A két megálló között az eredeti menetrend szerint 2:10 perc alatt közlekedtek a szerelvények. Saját méréseink alapján munkanapokon 2:58 és 4:05 perc közötti menetidőket mértünk.