HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (5) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (4) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (21) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (8) üzemanyagadó (7) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Villanyautózás és energiatermelés Franciaországban 2030-ban

2018.02.26. 21:50 Levegő Munkacsoport

Egyre-másra jelennek meg tanulmányok, amelyek szerzői a villanymobilitás fenntarthatóságát, az üvegházhatású gázkibocsátásra tett hatását vizsgálják. Az Európai Klímaalapítvány (European Climate Foundation, ECF; és a francia Alapítvány a Természetért és az Emberért (Fondation pour la Nature et l’Homme, FNH) nemrég megjelent közös elemzésének egyik fontos eredménye, hogy a villanyautók még az előállításuk során kibocsátott üvegházhatású gázokat figyelembe véve is, kevésbé járulnak hozzá a globális fölmelegedéshez, mint a robbanómotorosok. A tanulmányt nemrég az Európai Parlamentben mutatták be. A rendezvényen részt vett a Levegő Munkacsoport képviselője is.

oabra.png

Nehéz úgy belelapozni egy újságba, magazinba, átfutni egy honlapot, hogy ne ütköznénk valamilyen, az energiatermelés megújításával vagy a villanyautózással kapcsolatos hírbe, elemző írásba. Ebben az információáradatban nehéz eldönteni, kinek lehet igaza, kinek higgyünk. Azoknak-e, akik optimisták, és látják a lehetőségét a teljes éghajlati katasztrófa elkerülésének, vagy azoknak, akik a fennállót védik, és azt mondják, hogy a napelem, a szélturbina, a villanyautózás nem old meg semmit. Az ECF és az FNH tanulmánya egyértelműen az optimista szcenárió mellett teszi le a voksot. Vagyis szerzői arra következtetésre jutottak, hogy a megújuló energiatermelés és a villanymobilitás erősítheti egymást, és ha a francia politika komolyan veszi őket, azzal Franciaország jócskán hozzájárulhat az Energia Unió céljainak eléréséhez.

Három forgatókönyvet vizsgáltak a kutatók: „ambiciózus energiatermelés-váltás”, „erőltetett átmenet a megújuló energiára” és „megtartjuk, amink van”. A három forgatókönyv szerinti energiamixet mutatjuk be az 1. ábrán, és a környezetre gyakorolt hatásukat veti össze a 2. ábra.

2015-ben fogadtak el törvényt Franciaországban az energiaátmenetről a zöld növekedésre, ennek megvalósulását tételezi föl az első forgatókönyv. A törvény céljainak teljesítése erősen függ attól, hogy mennyire sikerül dekarbonizálni a közlekedést, különösen a közúti közlekedést. Azt már látjuk, hogy ez a dekarbonizáció előbb-utóbb lezajlik az egész világon. Első lépésben az akkumulátoros, második lépésben várhatóan a tüzelőanyagcellás gépkocsik lépnek be tömegesen a piacra, majd szorítják ki onnan fokozatosan a fosszilis üzemanyaggal hajtott modelleket. Ami kérdéses, az a gépkocsiállomány átalakulásának sebessége.

1_abra.png

1. ábra: Az energiamix és a villanyautók számának alakulása a három forgatókönyvnél

Márciusban várható a párizsi városi tanács döntése arról, elfogadják-e a javaslatot arra, hogy 2024-től a dízel és 2030-tól minden robbanómotoros gépkocsit tiltsanak ki a város útjairól. 2017 júliusában a francia kormány kinyilvánította, hogy 2040-től betiltja az új robbanómotoros autók árusítását. Úgy látszik tehát, hogy a francia közlekedési és ipari szakpolitika a gyors átállás támogatásában érdekelt. Ennek értelmes voltát támasztja alá a tanulmány elemzése az akkumulátoros villanyautók, a hibridek és a robbanómotoros autók hatásáról a természetre és az éghajlatra a teljes élettartamuk alatt. Vizsgálták a szerzők az előnyeit és a veszélyeit egy 2030-ig lezajló átalakulásnak is.

2030-ig drasztikus változást terveznek Franciaországban. Bezárják a szén- és az olajerőműveket, bezárnak atomerőműveket, csökkentik az energiafogyasztást és decentralizálják a villanytermelést. A tervezett folyamat sikerét, túlteljesítését és kudarcát jelképező három forgatókönyvet elemezve a tanulmány az energiamix és akkumulátorok fejlesztésének, újrahasznosításának jelentőségét mutatja be. Számolnak a szerzők az autókba szerelt akkumulátorok révén az energiaellátásában megnyíló lehetőséggel, vagyis azzal, hogy a bennük tárolt energiát vissza is lehet táplálni a hálózatba, ha szükség van rá. Ezt a lehetőséget akkor is hasznosítani lehet, amikor az akkumulátorok teljesítménye már túlságosan lecsökkent ahhoz, hogy érdemes legyen velük közlekedni. A kiszerelt akkumulátorokból átmeneti tárolókat lehet építeni.

Az akkumulátoros villanyautók termelése felfuttatásának fenntarthatósága azonban erőst függ a környezetre gyakorolt hatástól a nyersanyagok kinyerésétől a megsemmisítésükig. Négy ponton van szükség a beavatkozásra: a bányászatban, a gyártási eljárásokban, az akkumulátorfejlesztésben és az újrafelhasználási lehetőségek kihasználásában.

2_abra.png

2. ábra: Környezeti hatásindikátorok összevetése a három forgatókönyvre

Franciaországban a 94 százalékban a fosszilis energiahordozóktól függő közlekedés bocsátja ki az üvegházhatású gázok (ühg) 30 százalékát. Ezért minden eszközre szükség van, amivel csökkenteni lehet a közlekedés fosszilis energiafelhasználását. Mérsékelni kell a fogyasztást, javítani a tömegközlekedés részarányát a személyszállításban, és minél gyorsabban meg kell valósítani a megújuló energiát használó villamosítást. A tanulmány azzal számol, hogy egy akkumulátoros villanyautó 75 százalékban még a használatba vétele előtt, 25 százalékban pedig a használat közben hat a környezetre. Az utóbbi 25 százalékos hatás függ a felhasznált villany előállításának módjától, ahogy az az 1. ábrán látható. Mindent összevetve a szerzők arra jutottak, hogy a 2016-os adatokkal számolva Franciaországban egy kis villanyautó üvegházhatású gázkibocsátása mintegy 10 tonna széndioxid-egyenérték (CO2e), míg egy benzinesé 32 tonna CO2e, a teljes élettartamra vetítve. Az első forgatókönyv mellett egy tíz évig használt kis villanyautó ühg-kibocsátása valamivel nagyobb, 10,4 tonna CO2e-re becsülhető. A második forgatókönyv, az erőltetett átmenet mellett a megújuló energiára 6 t CO2e-re is csökkenthető a kis villanyautó által okozott ühg-terhelés. Ezt a jelentős csökkentést az akkumulátorhoz használt anyag és ezáltal a súlyának a jelentős csökkentésével, valamint az újrafelhasználás jelentős növelésével lehet elérni.

Nemcsak az ühg-k, de a levegőt szennyező anyagok kibocsátása is számít, amikor a környezetre gyakorolt hatást vesszük számba. Mint ahogy az a 2. ábrán látható, a közlekedés erőltetett villamosítása ezen a téren is jelentős extra előnyökkel járhat.

Nemcsak a francia politikán áll vagy bukik azonban a francia autóállomány elektrifikációja. Kína hatalmas tempót diktálva állítja át az autóiparát a villanyautók gyártására. Az európai és köztük a francia autógyártásnak – tekintve a dízelautók iránti kereslet máris érezhető visszaesését is – nagy kihívás a Kínában várhatóan 2019-től bevezetésre kerülő villanyautókvóta. Ha nem tudják fölvenni a tempót, nemcsak a kínai piacról szorulhatnak ki, de Európában is hátrányba kerülhetnek a kínai villanyautó-gyártókkal szemben. A napelemtáblák piacán már láthattuk, mekkora kihívás, ha felfut a kínai gyártás, és az olcsóbb termékek megjelennek az Európai Unió – vagy éppen az Amerikai Egyesült Államok – piacán. Elég nagy szégyen lenne, ha a kínai villanyautók európai térnyerését az európai autóipar termékválasztékának gyors korszerűsítésével nem, csak protekcionista beavatkozásokkal lehetne megakadályozni. Ez a kihívás, pontosabban egy adekvát válasza rá a francia autóiparnak akár még a második forgatókönyvnél is kedvezőbben alakíthatja 2030-ra Franciaországban a közlekedés dekarbonizációját.

vamá

komment

Címkék: energia elektromos autó villanyautó megújulók szén-dioxid Franciaország

süti beállítások módosítása