A fűtési szezon végével indul a nyílt téri égetés. Márciusban országszerte kigyullad a határ, a katasztrófavédelem statisztikái szerint ilyenkor van a legtöbb szabadtéri tűzeset. A tüzek 99 százalékban emberi gondatlanság miatt keletkeznek, a természetben keletkező és anyagi károk mellett hatalmas légszennyezést okozva. Így történt a 2012. április 29-én Bugacon lángra kapott hatalmas tűz esetén is, amikor a déli szél pont Budapest irányába fújta a füstöt. A 160 kilométer távolságban égő tűz néhány óra alatt a szmogriadó riasztási küszöbértéke fölé emelte a budapesti Gilice téri mérőállomáson a 10 mikron alatti részecskék (PM10) órás átlagkoncentrációját. (Ez az állomás méri a városi háttérszennyezettséget.)
A PM10 szennyezettség alakulása Budapest Gilice téren a bugaci erdőtűz következtében
A témában az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tartott nemrég konferenciát. A szabadtéri tűzesetek száma 2016. évig folyamatosan csökkent, de tavaly – bár négy hónapig tűzgyújtási tilalom volt érvényben – jelentősen megemelkedett. Ez betudható a kedvezőtlen aszályos, meleg időjárási viszonyoknak, de az is szerepet játszhat, hogy a lakosság toleranciaküszöbét kezdi meghaladni az illegális hulladékégetés, és egyre többen hívják a tűzoltókat segítségül. Az utóbbi évek átszervezéseinek nehézségeivel küzdő hatósági rendszer számára nem könnyű az új kihívások kezelése. A katasztrófavédelemnek nehéz lenne egyedül megbirkózni a feladattal, együtt kell működniük az erdészeti hatóságokkal, az erdőgazdálkodókkal, nemzeti parkokkal, meteorológiai szolgálattal és a honvédséggel.
Az erdőtérképek tűzveszélyesség szerint is csoportosítják az erdőtagokat, nem mindegy egy kiterjedt erdőtűznél, hová koncentrálják az oltást végző egységeket. Feltérképezték azokat a vízvételi helyeket – az országban 612 – ahonnan a honvédség helikoptere levegőből történő oltáshoz is tud vizet venni. A füsttől és a tereptárgyaktól sokszor nem lehet pontosan látni a tűz terjedését, helyét, ezért már napi gyakorlatban drónokat alkalmaznak a tüzek felderítéséhez. Ez tavaly nagy segítséget jelentett az augusztusban Hortobágyon két napig tomboló tűzben. De nem csak a drónok segítik a tüzek felderítését, az EU Copernicus programja keretében akár 12 órán belül rendkívül részletes műholdas felvételek is rendelkezésre állnak.
A tüzek gyakoriságát növelheti az öregedő társadalom és az elnéptelenedő vidék, mert a gondozott kertekben ritkább a tűz, mint a felhagyott gazosodó területeken. Ha a költségek irányából vizsgáljuk a tüzeket, jól látszik a sorrend. A lakossági kommunikáció, szemléletformálás, oktatás a legolcsóbb, majd egyre dráguló sorrendben az erdőművelés, utak építése, tűzoltás, anyagi károk összege, de a legnagyobb az ökológiai kár forintban kifejezett mértéke. Száz év is beletelik, mire a bugaci borókás megújul, több száz éves borókapéldányok lettek a tűz martalékává.
A konferencián elhangzott, sokkal nagyobb számban végeztek hatósági ellenőrzéseket is, akár tűzesetekhez kapcsolódóan, akár megelőzés célzattal. Ez reménykeltő, mert az ellenőrzésnél is folyik aktív tűzvédelmi szemléletformálás.
A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája két tűzesetet személyesen is észlelt az elmúlt év során. Novemberben Egerben jártunk, amikor egy távoli fekete füstöt eregető tűzre lettünk figyelmesek. A katasztrófavédelem értesítése után néhány perc múlva már a helyszínre is vonultak a tűzoltók, akik megkeresésünk nyomán tájékoztattak, hogy egy hűtőszekrényt gyújtott fel egy illető, ezért az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóságnál is eljárást kezdeményeztek vele szemben. A másik tűzzel április elején találkoztunk, Mikófalva határában a nádas égett hatalmas lángokkal (video). A katasztrófavédelem telefonhívásunk nyomán itt is úrrá lett a tűzön.
Lenkei Péter
a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője
