Az Európai Unióban átlagosan a GDP egy százalékát teszik ki a közlekedési dugók okozta veszteségek (az Európai Bizottság adatai szerint). Mivel ez egy átlag, a városokban minden bizonnyal jóval magasabb ez az érték, de tételezzük fel, hogy Budapesten csak ekkora az arány. Fővárosunk termeli az ország GDP-jének 40 százalékát. 2015-ben Magyarország GDP-je közel 34 000 milliárd forint volt, ennek 40 százaléka 13 600 milliárd, ez utóbbi egy százaléka pedig 130 milliárd forint. Ha tehát egy jól bevezetett dugódíjjal sikerülne megszüntetni a dugók túlnyomó részét, akkor évente mintegy 100 milliárd forintot takaríthatnánk meg.
Magyarországon a légszennyezés egészségügyi kárai az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint a GDP 19 százalékát teszik ki, vagyis évente mintegy 6 500 milliárd forintot. Ha ezt lakosságarányosan vesszük Budapestre vonatkozóan, akkor mintegy 1300 milliárd forint jön ki. A dugódíj bevezetésének hatására javulna a levegő minősége, és ha feltételezzük, hogy így a légszennyezés okozta károk 10 százalékkal csökkennek, akkor évente további 130 milliárd forint veszteséget kerülhetünk el.
Ugyanakkor a dugódíj megfizetése nem veszteség a város részére, hiszen az így befolyó évi 20-30 milliárd forintos összeget a köz javára kell felhasználni. (Ez nyilvánvalóan meg fog történni, hiszen a bevezetés társadalmi elfogadottságát – egyebek mellett – így lehet biztosítani.)
Összegezve, egy jól bevezetett dugódíj évente több mint 200 milliárd forinttal (fejenként mintegy 120 000 forinttal) gazdagítaná a budapestieket.
Lukács András
