Irigylésre méltóan ambiciózus éghajlatvédelmi terv elfogadására készül a párizsi városvezetés, amelynek olvastán felmerül a kérdés, hogy Budapest mit tesz az éghajlatvédelemért és hogyan készül az éghajlatváltozásra. De most lássuk a francia főváros terveit.
Az uniós pénzek eltorzították a hazai gazdasági, társadalmi életet – ezt mutatták be a Budapest Kör* 2018. január 22-i rendezvényének előadói. Kovách Imre szociológus egyenesen azt állította, hogy a – gyakran korrupt módszerekkel osztogatott – uniós pénzekre számít a kormányon lévő pártok holdudvara csakúgy, mint a húsosfazéktól távolabb állók, s ez sajátos stabilitást ad ennek az elosztási rendszernek, hiszen mindenki függővé válik az osztogatóktól. 2007 óta az elosztható uniós pénzek lehívása és a GDP alakulása között szoros összefüggés mutatható ki, „ha nincs projekt, nincs GDP-növekedés” – mondta. Ez önmagában is torzulás egy ideális piacgazdasági működéshez képest.
Gondolatok az ETE Energetikai Tudományos Tanács
2018. január 31-i konferenciájáról
A konferencia „Az EU villamosenergia-ellátás biztonságának és az áramárak alakulásának kérdései” címmel került megrendezésre reprezentatív előadói gárdával és közönséggel. Bár a rendezvényt „tudományos” eseményként hirdették meg, valójában a fosszilis és nukleáris ipar klubdélutánja volt. Az ipar képviselői érzékletes, esetenként drámai módon mutatták be a villamosenergia-piac feszültségeit, mint a közjót veszélyeztető jelenségeket, és okként az időjárásfüggő termelés terjedését és a villamosenergia-piac liberalizációját nevezték meg.
Tíz fok fölötti hőmérsékletet és ragyogó napsütést élvezhettek a kirándulni vágyók karácsonykor. Hó nem volt sehol, de ezt már megszoktuk. A gyerekek a meséskönyvek képein találkoznak a Fehér Karácsonnyal, a nagyobbak Móricz Zsigmond vagy Fekete István regényeiben. A téli jégzajlás a Dunán ma már ritkaságszámba megy, míg az aszályok és áradások tipikussá váltak. Szárnyal a légkondicionáló berendezések piaca az egyre hosszabb ideig tartó kánikulák miatt. Mi is érzékeljük az éghajlatváltozást.
Egy átfogó nemzetközi felmérésben korábbi tanulmányok alapján értékelték, milyen hatása van a légszennyezésnek a különféle közlekedési módok használóira. A kutatás eredményei szerint az egyes szennyező anyagok (elsősorban a szálló por, korom, szén-monoxid, nitrogén-dioxid) eltérő koncentrációban érik el a más-más módon közlekedőket. Sok esetben az autósok a legveszélyeztetebbek, de például az ülepedő port leginkább a kerékpárosok lélegezték be.
Az éghajlatvédelemben emissziónak nevezzük az üvegházhatású gázok (ühg-k) kibocsátását a levegőbe. A negatív emisszió pedig ennek az ellentétje: a korábban kibocsátott ühg-k kivonása a levegőből.
Sokféle megoldás terjed a világban a közösségi autóhasználatra, egyiknek ez, másiknak az az előnye, mindegyik más és más célra optimális. Ha azt akarjuk, hogy az emberek, cégek saját gépkocsi vásárlása helyett az alkalmankénti autóbérlést, vagyis a közautózást válasszák Budapesten, mindegyik formára szükség lesz.
Még ha sikerül is teljesíteni az előző írásomban már említett 2030-as célokat, Európa nem fog megfelelni a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5°C-os követelménynek. A jogalkotási folyamat napirendjén lévő célok nem elég ambiciózusak.
Európa mindig is az egyik vezető ereje volt az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemnek. Példamutató klímapolitikát alakított ki, nagy szerepet vállalt a Párizsi Megállapodás létrehozásában. E mögött az áll, hogy az európai polgárok hisznek a tudománynak és kevésbé hagyják magukat hamis információkkal félrevezetni.
Van egy angol sorozat, az Igenis miniszter úr! , ami azt mutatja be szatírikus eszközökkel, hogyan vezeti az orránál fogva a tisztviselői kar a választott politikai tisztségviselőket. Ebben jeleskednek magyarországi tisztviselők is, legalábbis ezt tapasztaltam negyed évszázada a Fővárosi Közgyűlésben. Két jellemző tapasztalatról is beszámolhatók. Az egyik a dobozos üdítős és sörös dobozok betétdíjával kapcsolatos. Próbáltam elérni, hogy a Főpolgármesteri Hivatal illetékes ügyosztálya csináljon erre egy javaslatot. Addig-addig piszkáltam őket, míg az orrom alá dugtak egy állásfoglalást a Környezetvédelmi Minisztériumból, miszerint önkormányzatnak erre nincs törvényi felhatalmazása. Arra pedig már igazán nem kérhettem őket, hogy a szükséges tövénymódosításra is dolgozzanak ki javaslatot, ugye? Nem hiszem, hogy rajtuk múlott volna, hogy mára mégis lett betétdíja sörös doboznak.
