A Levegő Munkacsoport blogja

Régóta vita tárgya a villanyautók üvegházgáz-kibocsátása. A járműgyártás és az áram előállítása során is keletkezik széndioxid, korom. Saját mérésem és számításaim, valamint a rendelkezésre álló szakirodalom alapján igyekszem bemutatni a témát.

A súlyosan környezetszennyező tevékenységek, beruházások és a korrupció között igen szoros a kapcsolat. Erre a következtetésre jutott a Levegő Munkacsoport közel 30 éves működése alatt. Számos esetünk volt, amikor az érintettek eljöttek hozzánk, és konkrétan elmondták, ki kit és miként korrumpált. Sajnos azonban szinte soha nem vállalták, hogy tanúskodnak vagy olyan dokumentumokat adnak át, amelyekkel az ügyészséghez vagy a rendőrséghez fordulhatunk. Szintén gyakran előfordult, hogy bár senki nem mondta meg nekünk, hogy az adott esetben korrupció áll fenn, viszont a szóban forgó beruházás nyilvánvalóan nem szolgálta a közösség, az ország érdekeit, így a megvalósítására egyetlen ésszerű magyarázat maradt… Az említett esetekben jobb híján környezetvédelmi vagy építési szabálytalanságokra hivatkozva igyekeztünk fellépni a környezetkárosító tevékenység ellen.

A fűtési szezon végével indul a nyílt téri égetés. Márciusban országszerte kigyullad a határ, a katasztrófavédelem statisztikái szerint ilyenkor van a legtöbb szabadtéri tűzeset. A tüzek 99 százalékban emberi gondatlanság miatt keletkeznek, a természetben keletkező és anyagi károk mellett hatalmas légszennyezést okozva. Így történt a 2012. április 29-én Bugacon lángra kapott hatalmas tűz esetén is, amikor a déli szél pont Budapest irányába fújta a füstöt. A 160 kilométer távolságban égő tűz néhány óra alatt a szmogriadó riasztási küszöbértéke fölé emelte a budapesti Gilice téri mérőállomáson a 10 mikron alatti részecskék (PM10) órás átlagkoncentrációját. (Ez az állomás méri a városi háttérszennyezettséget.)

Örvendetes, hogy a világ sok más városához hasonlóan már Budapesten is működnek közautó-szolgáltatások. Ahhoz azonban, hogy még több ember igényeit kielégítsék, a Mol Limo és a GreenGo által képviselt kötetlen parkolású, vagyis állomás nélküli közautó-rendszerek mellett szükség van állomáshoz kötött rendszerekre is. Ehhez a hatóságok tevékenyebb közreműködésére lenne szükség, kezdve a megfelelő szabályozással.

A kép forrása: Index.hu

A Semmelweis utcai fakivágás érthető módon okozott dühkitörést a városlakók körében. Ilyen belvárosi pozícióban már igen ritka kincs egy fásított utca. Ezeknek a fáknak egy része biztosan veszélyes volt, már csak azért is, mert az ostorfáinkról rendre derül ki, hogy idős korban törékenyekké válnak. Ágas-bogas rendszerű kócos lombkoronájuk akkor tud szépen fejlődni, ha van hozzá tér, mint Szegeden vagy Szabadkán, ahol előszeretettel ültettek belőlük a századelőn nagyvonalú fasorokat a sétatereken. Mondhatnám a Stefániát is, ha ott utóbb nem betonozták volna őket éppen úgy körbe, ahogy a Semmelweis utcában. Ez utóbbiban egyáltalán nem voltak ideálisak a feltételek a növekedésükhöz, a szűk utcába ez a fafaj nem való. Hibás volt az a koncepció, amelyik ide telepítette őket.

Egyre-másra jelennek meg tanulmányok, amelyek szerzői a villanymobilitás fenntarthatóságát, az üvegházhatású gázkibocsátásra tett hatását vizsgálják. Az Európai Klímaalapítvány (European Climate Foundation, ECF; és a francia Alapítvány a Természetért és az Emberért (Fondation pour la Nature et l’Homme, FNH) nemrég megjelent közös elemzésének egyik fontos eredménye, hogy a villanyautók még az előállításuk során kibocsátott üvegházhatású gázokat figyelembe véve is, kevésbé járulnak hozzá a globális fölmelegedéshez, mint a robbanómotorosok. A tanulmányt nemrég az Európai Parlamentben mutatták be. A rendezvényen részt vett a Levegő Munkacsoport képviselője is.

Irigylésre méltóan ambiciózus éghajlatvédelmi terv elfogadására készül a párizsi városvezetés, amelynek olvastán felmerül a kérdés, hogy Budapest mit tesz az éghajlatvédelemért és hogyan készül az éghajlatváltozásra. De most lássuk a francia főváros terveit.

Az uniós pénzek eltorzították a hazai gazdasági, társadalmi életet – ezt mutatták be a Budapest Kör* 2018. január 22-i rendezvényének előadói. Kovách Imre szociológus egyenesen azt állította, hogy a – gyakran korrupt módszerekkel osztogatott – uniós pénzekre számít a kormányon lévő pártok holdudvara csakúgy, mint a húsosfazéktól távolabb állók, s ez sajátos stabilitást ad ennek az elosztási rendszernek, hiszen mindenki függővé válik az osztogatóktól. 2007 óta az elosztható uniós pénzek lehívása és a GDP alakulása között szoros összefüggés mutatható ki, „ha nincs projekt, nincs GDP-növekedés” – mondta. Ez önmagában is torzulás egy ideális piacgazdasági működéshez képest.

Gondolatok az ETE Energetikai Tudományos Tanács
2018. január 31-i konferenciájáról

A konferencia „Az EU villamosenergia-ellátás biztonságának és az áramárak alakulásának kérdései” címmel került megrendezésre reprezentatív előadói gárdával és közönséggel. Bár a rendezvényt „tudományos” eseményként hirdették meg, valójában a fosszilis és nukleáris ipar klubdélutánja volt. Az ipar képviselői érzékletes, esetenként drámai módon mutatták be a villamosenergia-piac feszültségeit, mint a közjót veszélyeztető jelenségeket, és okként az időjárásfüggő termelés terjedését és a villamosenergia-piac liberalizációját nevezték meg.

Megoldás-e Párizs?

A kép forrása: https://pixabay.com/hu/f%C3%B6ld-globe-v%C3%ADz-t%C5%B1z-l%C3%A1ng-m%C3%A1rka-1023859/

Érzékeljük az éghajlatváltozást

Tíz fok fölötti hőmérsékletet és ragyogó napsütést élvezhettek a kirándulni vágyók karácsonykor. Hó nem volt sehol, de ezt már megszoktuk. A gyerekek a meséskönyvek képein találkoznak a Fehér Karácsonnyal, a nagyobbak Móricz Zsigmond vagy Fekete István regényeiben. A téli jégzajlás a Dunán ma már ritkaságszámba megy, míg az aszályok és áradások tipikussá váltak. Szárnyal a légkondicionáló berendezések piaca az egyre hosszabb ideig tartó kánikulák miatt. Mi is érzékeljük az éghajlatváltozást.