A Levegő Munkacsoport blogja

Gondolatok az integrált közterülethasználatról (2. rész)

Molnár László Árpád

Időben egybeeső, vegyes közterülethasználat

A korábbi rutin – szigorúan elkülönített gyalogos, kerékpáros és autós felületek vagy éppen monofunkciós gyalogos utcák – helyett azonos útfelülethasználat, amely a gyalogost, a kerékpárost, az autóst tanítja kooperativitásra és mobilitás szintű – majd ebből talán kinőve – társadalmi szintű együttműködésre. Az útfelület kiemelt szegély nélküli, magassági szempontból homogén, igényes térburkolattal ellátott, korlátozott sebességű és gyalogos elsőbbségű, teret biztosítva találkozási helyeknek is. A parkolás korlátozottan, szigorúan kijelölt helyeken lehetséges. A városélményt itt a közterületminőség, az együttműködés, az együtt mozgás, a mobilitási szabadságélmény adja. A közterülettel való hatékony gazdálkodást a több funkció egyidejű befogadása jelenti, továbbá a homogén útfelület megnyitja az utat az időben elkülönített, esemény jellegű közterülethasználat befogadására is.

Közterület Ulm városközpontjában

Gondolatok az integrált közterülethasználatról (1. rész)

Molnár László Árpád

A helyes arányok megtalálása

A piactér mint közterület anno a városok közéletének egyik legfontosabb terepe volt. A korok, a kereskedelem és a technológiák változásait követve aztán a közterületek, főterek szerepe, arculata is folyton-folyvást változott, mígnem az ezredforduló felé közeledve a kereskedelem mind inkább az építményekbe húzódott vissza, a közterület pedig az autó szorításába került. A legutóbbi évtizedekben a fényes plázák rafinált világa bevonzotta a közterületek szerepét is, a találkozási helyek egybeolvadtak a vásárlóterekkel a városok hagyományos közterületei pedig „jó hely” helyett a mobilitás tereivé váltak.

Ez a tér Papetee (Francia Polinézia) központjában nappal parkolóként működik

A vágy veszélyes fegyver, és ha nem tanuljuk meg kezelni, kíméletlenül ellenünk fordul. Vágyaink végigkísérik egész életünket: az első játékautótól a LEGO-készleten át a tengerparti utazásig megannyi teljesítendő, elérendő célt tűzünk ki, melyben a társadalmi elvárások és szokások is erősen befolyásolnak.

Az elmúlt időszakban több érv is elhangozott az autóforgalom Lánchídról kitiltása ellen (például itt). Az Ezen érvek lényege, hogy az autósok jelentős kerülőutat kénytelenek majd megtenni, így összességében növekszik a megtett kilométerek száma, több lesz a torlódás, és tovább romlik a levegő minősége. Nem utolsósorban pedig sok időt is elveszítenek az autóval közlekedők.

A megújult Lánchídon kizárólag a gyalogosok, két- és háromkerekűek, buszok, taxik, valamint a megkülönböztető jelzést használó járművek közlekedését szabad engedélyezni.

A főváros közlekedését érintő minden intézkedésnél elengedhetetlen (kellene, hogy legyen) a klímaválság következményeinek enyhítése, továbbá az, hogy arányosan hozzá kell járulnunk az éghajlatváltozást okozó kibocsátások csökkentéséhez.

Több helyen is emelkedtek a parkolási díjak Budapesten az elmúlt időszakban, és elemezve ennek hatását, kiváló adalékot kaphatunk a régóta folyó vitához, miszerint csökkentik-e a parkolási problémákat a magasabb parkolási díjak.

A Budapest, VIII. kerületi Mária utca 2023 áprilisában

Az Európai Bizottság október végén nyilvánosságra hozta a levegőminőségről szóló uniós irányelv módosításának tervezetét. A tervek szerint 2030-ra a jelenleginél szigorúbb határértékeket kell betartani, és hatékonyabb lesz a szabályok végrehajtása is. Az viszont kérdéses, hogy pontosan mikor lesz hatékonyan számonkérhető az új előírásoknak való megfelelés.

VENDÉGPOSZT

Az írásom címében említett három fogalom egy cikkben való említése talán elsőre furcsának hat, de a tájhasználat és a termőföld révén összekapcsolódnak. Magyarország, úgy tűnik, Janus-arcú viselkedést követ a biodiverzitás védelmével kapcsolatban, hiszen míg a nemzetközi egyezmények keretében a többi EU tagállammal közösen erős vállalásaink vannak, addig helyi szinten folyamatosan ezekkel ellentétes lépéseket tesz.

 Öreg erdő Romániában
(Daniel Rosengren, FZS)

VENDÉGPOSZT

Közkincseink egyik különösen értékes darabja a tiszta városi levegő, amelyet gyakran olyan magától értetődőnek veszünk, hogy sajnos el is felejtjük személyesen magunkénak érezni védelmének fontosságát. Itt is látványosan érvényesül az ismert példázat, a közlegelők tragédiája. Különösen szomorúvá teszi a tényt, hogy ebből a kincsből valóban mindenki igényei szerint részesülhetne, nem fogy el a szó szoros értelmében, viszont ha nem vigyázunk rá, akkor bizony közösen vállvetve foszthatjuk meg tőle mind önmagunkat, mind egymást.

Zöld homlokzatokkal az élhetőbb városi környezetért
(fotó: Szegő Judit, Levegő Munkacsoport)

Klímavédelmi szempontból 2022 eddig legfontosabb magyarországi logisztikai bejelentése az volt, hogy a Metrans vasúti árufuvarozó és partnere, a Win Capital munkába állított egy konténerszállító villanykamiont. A városi áruszállításban már zajlik pár éve Magyarországon is a villamosítás, de a távolsági áruszállítás dekarbonizációja nagyobb falatnak látszik. Kétségtelenül a legjobb a Metrans és a Win Capital megoldása, villanyvonattal elvinni a konténereket a lehető legközelebb, és az utolsó kilométereken bevetni egy villanykamiont. Csakhogy a piacnak is megvan a maga racionalitása, és az áruk legnagyobb része sosem kerül sínre a kiindulópont és a célállomás között.

A feladat tehát – minél több áru vasútra terelése és a nagy távolságú szállítási igények mérséklése mellett – a távolsági országúti áruszállítás dekarbonizációja legjobb eszközének megtalálása. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) szakértői szerint már meg is lehet. Szerintük