Lehet, hogy Fürjes Balázs államtitkár létére nem ismeri a Magyarország Kormánya által az 1486/2014 (VIII. 28.) kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát? Például azt a passzust a 70. lapon, hogy "A fővárosban a közlekedés-biztonsági intézkedések szélesebb tárháza (pl. a gyaloglás és kerékpározás előnyben részesítése, közösségi terek újraosztása, egyéni gépjárműforgalom sebességcsökkentése, átmenő gépjárműforgalom korlátozása, rövid távolságú utazások ösztönzése stb.) alkalmazható, de a közlekedési létesítményfejlesztés általában drágább, mint más nagyvárosban."?
Már évek óta szorgalmazza a Levegő Munkacsoport, hogy a tűzijátékok és petárdák helyett a környezetet kevésbé károsító módon ünnepeljünk. A szervezet egyik partnere a légszennyezés csökkentésében a Deutsche Umwelthilfe nevű német környezet- és fogyasztóvédelmi szervezet, amely nemrég újabb kampányt indított a pirotechnikai eszközök használatának visszaszorítására.
Számos kutatás szerint jelentős az összefüggés a koronavírus és a levegő minősége között. Ez az összefüggés kettős: egyrészt a légszennyezés jelentősen súlyosbíthatja a vírusfertőzés következményeit, másrészt pedig a légszennyező részecskék továbbíthatják a vírust. A koronavírus és légszennyezés közötti kapcsolatot vizsgáló tanulmányok szerint a légszennyezettségnek jobban kitett személyeknél a halálos kimenetelű esetek aránya nagyobb, mint azoknál, akik tiszta levegőjű környezetben élnek.
A szilárd tüzelés Magyarországon a kisebb mérettartományba eső szállópor, az úgynevezett PM2.5 83 százalékát juttatja a levegőbe. Ez a légszennyező anyag tehető felelőssé Európában évi több mint 400 ezer, Magyarországon évente 13 ezer ember korai haláláért. 2000 milliárd forint kára származik belőle a magyar államnak a többlet egészségügyi ellátás, a kimaradt munkaidő és a korai halálozások okán.
2021-2027-es uniós költségvetési tárgyalások során a minap többek között arról is döntés született Brüsszelben, hogy a földgázt, mint energiahordozót kivételként kezelik, azaz meghatározott célokra engedélyeznek földgáz alapú beruházásokat amellett is, hogy 2050-re éghajlat-semlegességet céloz meg a közösség.
Az Európai Tanács német elnöksége és az Európai Parlament politikai megállapodást kötött két strukturális alapról, amelyek együttesen több mint 240 milliárd euró uniós beruházást jelentenek a 2021–2027 közötti időszakban. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap a következő többéves pénzügyi keret részét képezi, a most elfogadott rendelettervezet egyszerűsíti a két alap szabályait, és meghatározza támogatásuk körét a következő hét évre. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból minden tagállam finanszírozni tudja a digitális és a zöld átállást, a Kohéziós Alapból pedig a kevésbé jól teljesítő gazdaságú országok (amelyek az EU bruttó nemzeti jövedelme egy főre jutó átlagának 90%-ával rendelkeznek) a minőségi foglalkoztatáshoz, a minőségi oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javítására, valamint a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítására fordíthatnak jelentős összeget. Mindkét alap hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedésekhez, összhangban az EU 2050-ig megcélzott éghajlat-semlegességi céljával.
Évek óta zajlik egy tervezési folyamat, amelynek célja a Budapest egyik legszebb helyének, a Duna belvárosi partjának közösségi térré formálása. A Levegő Munkacsoport már évekkel ezelőtt részt vett megbeszéléseken, amelyeken mindig azt képviselte, hogy a pesti alsó rakpartot teljes egészében és örökre adják át a gyalogosoknak, kerékpárosoknak.
Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban felvetette annak a lehetőségét, hogy a közúti közlekedést vonják be az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. A felvetés komoly bírálatokat váltott ki a témával foglalkozó környezetvédő szervezetek részéről. Ugyanakkor Németországban 2021-től bevezetik a rendszert.
A német kormány 2019-ben egy átfogó éghajlatvédelmi csomagot fogadott el, melynek egyik törvényjavaslata volt egy nemzeti kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozása, illetve bevezetése 2021-től a közlekedésre és az épületekre. Még ugyanannak az évnek a végén a törvényt el is fogadta a parlament (Gesetz über einen nationalen Zertifikatehandel für Brennstoffemissionen, rövidebben Brennstoffemissionshandelsgesetz, rövidítve BEHG).
Németországban 2000 óta minden önkormányzatnak külön kell számláznia egy úgynevezett csapadékdíjat (Niederschlagswassergebühr) mindenütt, ahol a csapadékvíz elvezetésének költségaránya meghaladja a szennyvízelvezetés teljes költségének 15 százalékát.
Többszöri meghívás ellenére a kormány egyetlen képviselője sem vett részt a Levegő Munkacsoport „Nemzeti Energia- és Klímatervek 2021–2030 – A megvalósítás útján” című, az Európai Bizottság LIFE programja által támogatott nemzetközi távkonferenciáján. Ez annál is inkább sajnálatos, mert a kormány az elmúlt időszakban számos olyan nyilatkozatot tett az éghajlatvédelem témájában, amelyek további magyarázatot igényelnek.
A magyar kormány 2019 decemberében kijelentette, hogy egyetért az EU akkori klímavédelmi céljaival, „de reálisan megvalósítható tervekre van szükség, hogy ne a szegények fizessenek, hanem a nagy szennyező országok és cégek.”
