A szilárd tüzelés Magyarországon a kisebb mérettartományba eső szállópor, az úgynevezett PM2.5 83 százalékát juttatja a levegőbe. Ez a légszennyező anyag tehető felelőssé Európában évi több mint 400 ezer, Magyarországon évente 13 ezer ember korai haláláért. 2000 milliárd forint kára származik belőle a magyar államnak a többlet egészségügyi ellátás, a kimaradt munkaidő és a korai halálozások okán.
Műanyagégetés füstje. Fotó: Levegő Munkacsoport
Elavult berendezések
Hazánkban a szilárd tüzelés gyakran elavult tüzelőberendezésekben, rossz anyagokkal, hibás módszerekkel történik. A legjobb esetben száraz fával fűtenek, ami szintén szennyezi a levegőt, azonban nem ritka, hogy nedves fát vagy szenet (általában az égetéskor rendkívül szennyező lignitet) használnak. Sokan azt sem tudják, hogy akár a meglévő lehetőségeikkel (helyes fűtési módszerekkel, viszonylag könnyen kivitelezhető energiahatékonysági, energiatakarékossági eljárásokkal) miként csökkenthetik a károsanyag-kibocsátásukat, amivel ráadásul gyakran még pénzt is megtakaríthatnak.
Nagyon sokan égetnek bontott ablakkeretet, bálás ruhát, műanyagot és egyéb hulladékot, aminek a következtében szó szerint halálos mérgek kerülnek nagy mennyiségben a levegőbe.
Ez illegális, és alkalmanként 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, súlyosabb esetben pedig akár büntetőeljárást is vonhat maga után.
Egy 2017-es, országos reprezentatív közvélemény-kutatás szerint (amelyet a Kantar Hoffmann piackutató cég készített a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat részére) az illegális égetések 30 százalékában kizárólag az ismeret hiánya az ok ezek elkövetésére, és önmagában „csak” 15 százalékban a szegénység, 54 százalékban pedig a két tényező együttesen van jelen. Mindez azt jelenti, hogy már szemléletformálással is jelentősen csökkenthető lenne az illegális égetésből származó légszennyezés.
Amennyiben tehát szilárd tüzelésű kályháról beszélünk egy háztartásban, akkor a legtöbb esetben számítanunk kell arra, hogy nem kizárólag az előírásoknak megfelelő minőségű fűtőanyag kerül a tűzre, és ezáltal sok ember egészsége, esetenként élete kerül veszélybe. Egy új kutatás azt is kimutatta, hogy még Budapest belső kerületeiben is, ahol az épületeket szinte kivétel nélkül földgázzal vagy távhővel fűtik, télen a PM2,5-szennyezés mintegy 50 százaléka a szilárd tüzelésből ered.
Szociális tűzifaprogram
A szociális tűzifaprogramra ma Magyarországon nincs minőségi követelmény, így gyakran osztanak nedves fát is. Sőt, sokszor szociális alapon osztanak lignitet, ami a lakossági szilárd tüzelésre engedélyezett legrosszabb minőségű anyag, és súlyosan egészségkárosító, ha háztartási kályhában égetik el.
Füstbe ment. Fotó: Levegő Munkacsoport
A tűzifa esetében – amellett, hogy jelenleg nem biztosított a minőségellenőrzés, valamint hogy a tűzifa mellett számos egyéb anyagot is elégetnek a szilárd tüzelésű kályhákban – gondot jelent a fafelhasználás fenntarthatósága is. Az Európai Unió támogatja, hogy biomassza alkalmazásával történjen az energiaellátás, de csak akkor, ha az fenntartható gazdálkodásból származik.
Ennek megvalósítása érdekében és a szén-dioxid-nyelő kapacitása miatt is Magyarországon jelenleg tervezik az erdők bővítését, faültetvények létrehozását, de nem áll rendelkezésre olyan adat, amely alátámasztaná, hogy képesek lennénk a szükséges biomassza mennyiséget fenntarthatóan megtermelni.
A Központi Statisztikai Hivatal adatsorából látszik, hogy 7 millió köbméter fát termel ki Magyarország évente, amibe a iparban felhasznált fák is beleértendők. Ám a Nemzeti Energia- és Klímatervben évi 13 millió köbméter biomassza elégetésével számol Magyarország. Ezt (még ha a fán kívül minden egyéb szóba jöhető biomasszát is beleszámolunk) csak import segítségével lehetne megvalósítani. Így kérdéses az is, hogy a behozott biomassza milyen mértékben felel meg a fenntarthatósági követelményeknek.
A gázkazánok minősége
Ugyanakkor gázkazánok minősége, energiahatékonysága – akár csak azért, mert ellenőrzött és újabb technológia – meghaladja a Magyarországon használt szilárd tüzelésű kályhák túlnyomó részének minőségét és hatékonyságát, a kibocsátott szennyezőanyagok tekintetében pedig töredéke azoknak, hiszen főleg szén-dioxidot és – a széntüzelésnél jóval kevesebb – nitrogén-oxidokat bocsát ki. Bár a földgáz fosszilis energia, és elégetésekor évmilliók alatt felhalmozott szenet juttatunk a légkörbe, ami károsítja az éghajlatot, de a nem fenntartható gazdaságból származó fa is árt az éghajlatnak, miközben a fatüzelés esetén egyéb légszennyezés is történik.
Ahol nincs más lehetőség a rászorulók fűtési gondjainak megoldására, ott természetesen fontos és támogatandó a szociális tűzifaprogram – megfelelő minőségi garanciákkal. A valódi megoldás az épületek korszerűsítése és a megújuló energiák használata, azonban ennek megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, így addig is a lehető legtisztább elérhető energiaforrás használata támogatandó.
Szegő Judit
környezetkutató
a Levegő Munkacsoport projektvezetője
