A Levegő Munkacsoport blogja

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese és képviselőjelöltje nemrég sajtótájékoztatót tartott a párt „zöld programjának” egy lényeges eleméről. Közölte, a Demokratikus Koalíció (DK) követeli: a kormány csökkentse az üzemanyagok jövedéki adóját. Más szóval, a DK olcsó üzemanyaggal kívánja elősegíteni, hogy Magyarországon megálljon a közlekedésben az üvegházhatású gázkibocsátás növekedése… Történt mindez pár héttel azután, hogy az Európai Bizottság bejelentette, a közúti közlekedésben széndioxid-kibocsátási kvóta bevezetésével javasolja emelni az üzemanyagok árát annak érdekében, hogy az emberek kevesebbet autózzanak, ezáltal csökkentve a közlekedési széndioxid-kibocsátást.

Miért szennyezzük a levegőt, ha tudjuk, hogy ártalmas a környezetünkre, az egészségünkre? Fogós kérdés, amelyre sokféle válasz van.

De lépjünk vissza egyet: vajon tényleg tisztában vagyunk a légszennyezés okaival és hatásaival?

Bár a Levegő Munkacsoport tapasztalatai azt mutatják, hogy például az illegális szemétégetés sokszor ismerethiányra vezethető vissza, az emberek általában tudják, hogy a közlekedés, a fűtés, a szemétégetés szennyezi a levegőt. Ennek ellenére sokan mégsem érzik ezt igazán súlyos, őket közelről érintő problémának. Valahogy elfogadják, hogy ez normális, a „dolgok velejárója”, illetve sokszor azt gondolják, hogy az igazán súlyos légszennyezés másokat érint.

Bár egyre népszerűbbek a városi terepjárók (más néven: utcai terepjárók, angol rövidítésükkel: SUV-ok), a társadalomnak számos tekintetben hátrányosak. Ilyen például a magasabb üzemanyag-fogyasztás és ennek következtében jelentősebb széndioxid-kibocsátás, a nagyobb helyigény, valamint a fokozott balesetveszély.

Több mint egy évtizede tétlen a mindenkori magyar kormány a roncsimport ügyében. Azóta, amióta az Európai Bíróság ítéletei miatt kénytelenek voltunk megváltoztatni a regisztrációs adó kivetését úgy, hogy minél öregebb egy autó, annál kevesebbe kerüljön a hazai forgalomba állítása. Ezért ömlenek az országba a lestrapált, kétes hatékonyságú részecskeszűrős, gyönge nitrogénoxid-közömbösítő rendszerrel szerelt személygépkocsik. Hiába a Magyar Gépkocsiimportőrök Egyesületének javaslata, hiába, hogy van uniós jogszabály, mely lehetővé tenné a roncsimport fékezését, és hiába hirdette meg a kormány a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében: „Nem leszünk Európa roncstemetője, a szennyező autók behozatalát szigorúan korlátozzuk.”

Újra megnyíltak a kávézók, a szellős kerthelyiségek, a kiülős teraszok! Mindnyájan jól járnánk, ha ezt az autójukban hűsölő, mobiljuk gombjait nyomogató vagy csak úgy elücsörgő honfitársaink is észrevennék. Le kellene végre szokni a motorjáratásról a várakozás alatt.

Magyar kutatók kimutatták: fák lombozata elősegíti a légköri por kiülepedését és így hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez.

Adjunk vissza évi 325 ezer forintot 8 millió szegényebb magyarnak!

A közlekedés külső költségei Magyarországon – a kormány hivatalos dokumentuma szerint – a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékának felelnek meg (ez évente mintegy 3000 milliárd forintot jelent). Más számítások szerint ezek a költségek elérhetik a GDP 13 százalékát. Azonban még a kisebbik érték is óriási összeg.

Rendszeresen szervez távkonferenciákat a Magyar CIVINET különféle közlekedési témákban. A május 26-i alkalom hívószava az okosváros volt. Az okosváros a smart city tükörfordításaként nyert polgárjogot hazánkban. Eredetileg a különféle digitális eszközökkel – érzékelők, adattovábbítók, adatbázisok, közüzemi hálózatokat, közlekedést felügyelő számítógépes programok stb. – fölszerelt települést értették alatta, de mára a jelentése áttolódott a város működtetésére. Budapestnek is van okosváros keretstratégiája, melynek az egyik alapvetése, hogy „A város csak akkor lehet sikeres, ha jövőjének alakítása az emberekkel együttműködve történik, legyenek azok helyi lakosok vagy ide látogatók.”

Forgalomfigyelés régen és ma

Korunk egyik hatékony klímakatasztrófa-előidézője a polgári repülés. Évről évre emberek egyre nagyobb tömege röpdös a világban keresztül kasul csak azért, mert olcsón megteheti. 2019-ben már négy és fél milliárd utazás történt repülőgéppel, az így megtett utaskilométerek száma 10 év alatt csaknem megduplázódott.