Sajátos módot talált a kormány az üzemanyagárak további emelkedésének a megakadályozására: 480 forintos maximális áron befagyasztva a benzin és a gázolaj árát, a világpiaci árak emelkedését a hazai forgalmazókra hárította. Ennél azonban sokkal nagyobb baj, hogy ezzel az intézkedésével épp azokat a problémákat súlyosbítja, amelyeket állítólag el szeretne kerülni.
Ha alacsonyabb az üzemanyag ára, akkor növekszik a fogyasztása ami miatt még inkább fokozódik a kitettségünk a világpiaci áringadozásnak, még nagyobb lesz az energiafüggőségünk más országoktól, és még több pénzünk fog kiáramlani az országból.
Hallhattuk azt is, hogy azért van szükség az üzemanyagárak csökkentésére, mert „a magyar emberek egészen egyszerűen bele fognak rokkanni a mérhetetlen drágulásba”.
Az üzemanyagár mérséklése azonban leginkább a jómódúakat támogatja:
a lakosság leggazdagabb 10 százaléka ugyanis nyolcszor annyit költ autózásra, mint a legszegényebb 10 százaléka, vagyis ennyiszer több támogatást kap az árak alacsonyabban tartásával.
A költségeket nem fedező ár félrevezeti a társadalom minden szereplőjét, az egyént, a vállalkozásokat és a kormányzatot is, és így folyamatosan hibás döntésekhez vezet (egyebek mellett hosszabb távon feleslegessé váló beruházásokhoz, valamint a települések szétterüléséhez). Továbbá tisztességtelenül hátrányba hozza a környezetkímélőbb közlekedési módokat (például a kerékpározást).
Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarországon a személy- és tehergépkocsik használata háromszor akkora költséget okoz a társadalomnak, mint amennyit az üzemeltetőik a közlekedéssel kapcsolatos adókon, díjakon keresztül megfizetnek. Az ebből származó bevételek ugyan többé-kevésbé fedezik a közlekedési infrastruktúra megépítésének, üzemeltetésének, fenntartásának költségeit, azonban messze nem nyújtanak fedezetet a közúti közlekedés által okozott környezeti és egészségi károk költségeire, amelyek így az egész társadalomra hárulnak. Ha viszont egy termék vagy szolgáltatás ára alacsonyabb, mint a költségei, akkor kielégíthetetlen túlkereslet keletkezik (ezt már régóta mutatják az állandósuló dugók és a parkolási mizéria), és végső soron teljes összeomláshoz is vezethet (aminek előjeleit láthatjuk a klímaválság egyre erőteljesebb tüneteiben is).
Az üzemanyagár-befagyasztást egyebek mellett azzal indokolták, hogy az „hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez”.
A legnagyobb inflációt azonban épp a – többek között a közlekedés által okozott – környezetszennyezés okozza.
Aligha létezik ugyanis bármi, ami jobban növeli a költségeket és csökkenti a termelést, és ezzel fokozza az inflációt, mint ha tömegesen betegszenek, illetve halnak meg az emberek. (Ezt most mindennél szemléletesebben példázza a koronavírus-járvány.) Mégpedig csak a légszennyezés miatt Magyarországon évente mintegy 13.000 ezer ember veszti idő előtt az életét és egymillió megbetegedés történik. Az éghajlatváltozás okozta inflációra pedig intő példa Szíria esete, ahol a négy éven keresztül tartó szárazság az ország virágzó mezőgazdasági területeinek 60 százalékát sivataggá változtatta, és ennek nyomán az élelmiszerárak az egekbe ugrottak.
A Bering-tenger közepén fekvő Szent Máté-szigeten az amerikai katonaság 1944-ben egy rádiónavigációs állomást létesített és a személyzet számára biztonsági élelmiszer tartalékként 29 rénszarvast telepített. A világháború végén az emberek elhagyták a szigetet, és mivel bőségesen állt rendelkezésre a rénszarvasok kedvenc eledelét jelentő zuzmó, állományuk exponenciálisan szaporodott és 1963-ra elérte a hatezret. A zuzmó viszont ekkorra csaknem elfogyott és a következő kemény tél során a csorda elpusztult. Ha nem kívánunk a sorsukra jutni, akkor alkalmaznunk kell azt a hatékony eszközt, ami a rénszarvasoknak nem állt a rendelkezésükre: az árak alakítását.
Ha megfelelő adókkal és díjakkal helyre tennénk az árakat és így időben jelzést adnánk, hogy „eddig és ne tovább”, akkor talán még lenne esélyünk a fennmaradásra.
Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
A cikk eredetileg a portfolio.hu-n jelent meg.
Címlapkép: Getty Images
