Újra megnyíltak a kávézók, a szellős kerthelyiségek, a kiülős teraszok! Mindnyájan jól járnánk, ha ezt az autójukban hűsölő, mobiljuk gombjait nyomogató vagy csak úgy elücsörgő honfitársaink is észrevennék. Le kellene végre szokni a motorjáratásról a várakozás alatt.
Magyar kutatók kimutatták: fák lombozata elősegíti a légköri por kiülepedését és így hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez.
A közlekedés külső költségei Magyarországon – a kormány hivatalos dokumentuma szerint – a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékának felelnek meg (ez évente mintegy 3000 milliárd forintot jelent). Más számítások szerint ezek a költségek elérhetik a GDP 13 százalékát. Azonban még a kisebbik érték is óriási összeg.
Rendszeresen szervez távkonferenciákat a Magyar CIVINET különféle közlekedési témákban. A május 26-i alkalom hívószava az okosváros volt. Az okosváros a smart city tükörfordításaként nyert polgárjogot hazánkban. Eredetileg a különféle digitális eszközökkel – érzékelők, adattovábbítók, adatbázisok, közüzemi hálózatokat, közlekedést felügyelő számítógépes programok stb. – fölszerelt települést értették alatta, de mára a jelentése áttolódott a város működtetésére. Budapestnek is van okosváros keretstratégiája, melynek az egyik alapvetése, hogy „A város csak akkor lehet sikeres, ha jövőjének alakítása az emberekkel együttműködve történik, legyenek azok helyi lakosok vagy ide látogatók.”
Forgalomfigyelés régen és ma
Korunk egyik hatékony klímakatasztrófa-előidézője a polgári repülés. Évről évre emberek egyre nagyobb tömege röpdös a világban keresztül kasul csak azért, mert olcsón megteheti. 2019-ben már négy és fél milliárd utazás történt repülőgéppel, az így megtett utaskilométerek száma 10 év alatt csaknem megduplázódott.
A téli időszak elteltével a levegőben nagy mennyiségben jelenik meg a virágpor (pollen). Ehhez az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott, tehát a pollenek önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma nagyrészt annak a következménye, hogy a légszennyezéssel „sikerült” a virágport is számunkra ártalmassá tennünk.
Már több mint egy éve annak, hogy a sajtó megszellőztette: a kormány dolgozik az erős dízelmotorral gyártott hibrid személygépkocsik kizárásán a zöldrendszámos körből. Ősszel pedig az volt a hír, hogy a Fővárosi Önkormányzat megvonhatja a tölthető hibridek ingyen parkolási jogát. Vannak mérések, melyek szerint a használatban a hibridek általában inkább robbanómotorosként bocsátanak ki széndioxidot, semmint villanyautóként.
Az Európai Unió Bírósága Magyarországot elmarasztaló ítélete közjogilag kötelező erővel állapította meg a légszennyezettség csökkentésére vonatkozó uniós jogi kötelezettség megsértését. Pontosan mik azok az uniós jogi kötelezettségek, amelyek megsértése idáig vezetett?
Az illegális háztartási hulladékégetés súlyos egészségkárosító kockázatot jelent a települések lakói számára Kelet- és Közép-Európában. Ezt állapította meg egy új nemzetközi kutatás, aminek során magyar és román kutatók közösen vizsgálták, hogy milyen mértékben járul hozzá a települések levegőjében lebegő részecskeszennyezéshez (szálló por, PM10) a lakossági hulladékégetés Magyarországon és Romániában. A kutatók az általuk vizsgált települések mindegyikén – Budapesten és Bukarestben csakúgy, mint kisebb vidéki településeken – ki tudták mutatni a kizárólag a szilárd hulladékfajták égetéséből származó ártalmas vegyületeket. Méréseik szerint a hulladékégetés hozzájárulása a PM10 koncentrációjához akár öt százalék is lehet.
Lehet, hogy Fürjes Balázs államtitkár létére nem ismeri a Magyarország Kormánya által az 1486/2014 (VIII. 28.) kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát? Például azt a passzust a 70. lapon, hogy “A fővárosban a közlekedés-biztonsági intézkedések szélesebb tárháza (pl. a gyaloglás és kerékpározás előnyben részesítése, közösségi terek újraosztása, egyéni gépjárműforgalom sebességcsökkentése, átmenő gépjárműforgalom korlátozása, rövid távolságú utazások ösztönzése stb.) alkalmazható, de a közlekedési létesítményfejlesztés általában drágább, mint más nagyvárosban.”
