Fotó Patrick Futterknecht előadásából
Mivel a városi tér egyre szűkösebbé válik, a városok Európa-szerte újragondolják az autók szerepét. Bécsben a parkolásgazdálkodás már nem csupán technikai kérdés, hanem a közterület visszaszerzésének, a zsúfoltság enyhítésének és általában is a mindennapi élet javításának egyik módja. Bécsi szakértők egy nemrégiben Budapesten tartott konferencián mutatták meg, hogyan lehet ezt a célt elérni.
A panel résztvevői Jobbról balra: Sipos László, Potzner Zoltán, Roman Riedel, Fuchs Szandra, Patrick Futterknecht, Lukács András.
© WH International Services/Kovács Enikő
A közterület újraosztása
Roman Riedel és Patrick Futterknecht a Bécsi Önkormányzattól inspiráló áttekintést adtak a bécsi parkolásgazdálkodási modellről, amely az egyik legnagyobb Európában.
Közös, határozott üzenetet közvetítettek: az autó szerepét a városokban újra kell gondolni: „Az autó nem lehet a város fő közlekedési eszköze.” Valójában az autókat gyakran inkább akadályoknak, mint megoldásoknak érezzük. Túl sok helyet foglalnak el, és számos egyéb problémát okoznak (zaj, légszennyezés, balesetek, stressz, fáradtság, mozgáshiány stb.).
„A hely szűkös és értékes árucikk a városokban” – mondta Roman Riedel. Az olyan sűrűn beépített városokban, mint Bécsben, az autók nem alkalmasak fő közlekedési eszköznek, mert túl sok helyet foglalnak el, miközben viszonylag kevés embert szállítanak. Az ingyenes parkolás ráadásul hozzájárul a közlekedési torlódásokhoz, mivel arra ösztönzi a sofőröket, hogy gyakrabban használják autójukat, és felesleges kilométereket tegyenek meg parkolóhelyet keresve, ami káros a környezetre és a gazdaságra.
Roman Riedel hangsúlyozta, hogy a személygépkocsival való közlekedést továbbra is lehetővé kell tenni azok számára, akiknek erre szükségük van, mint például a mozgáskorlátozottak, a szokatlan munkaidőben dolgozók vagy a kiszállítások, de ezt jobban meg kell szervezni és a városi környezethez kell igazítani. Itt válik alapvető fontosságúvá a parkolásgazdálkodás.
Bécs fokozatosan átalakítja a parkoló autók által elfoglalt közterületet olyan magasabb értékű felhasználási módok javára, mint a tömegközlekedés, a gyalogos és kerékpáros közlekedés, valamint a fák ültetése. A parkolási reformoknak köszönhetően a parkolóhelyek telítettsége 1993 és 2024 között jelentősen csökkent Bécsben.
A fizetős parkolás bevezetése, illetve kiterjesztése előtti és utáni állapot Bécs kerületeiben
(A 100% feletti adatok azt mutatják, hogy szabálytalanul is parkolnak.)
A parkolási reformok sorozata más intézkedésekkel együtt a személygépkocsi-forgalom jelentős csökkenését eredményezte.
Új parkolási szabályok
Patrick Futterknecht kifejtette, hogy 1993 óta Bécsben fokozatosan bevezették a parkolásgazdálkodást városi szinten. 2022-ben az egész várost lefedték rövid távú parkolási zónákkal, ahol a parkolási díj a nem helyi lakosok számára egységesen 2,6 EUR/óra és csak két órán keresztül parkolhatnak hétfőtől péntekig reggel 9 és este 10 óra között, míg a helyi lakosok évi 120 euróért időkorlát nélkül parkolhatnak. A lakossági parkolás tekintetében digitális matricarendszer van érvényben, amely 2023 októberétől felváltotta a fizikai matricákat.
Azok a munkavállalók, akik reggel 5:30 előtt kezdenek dolgozni, éjfél után fejezik be a munkát, vagy valamilyen más okból nem tudják tömegközlekedéssel megközelíteni a munkahelyüket, „Parkchipet” igényelhetnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy a munkahelyük közelében parkoljanak (ár: 60 EUR/év, a Parkchipek száma: 486). A vállalatok a székhelyük szerinti kerületben és a munkavégzés helye szerinti kerületben is igényelhetnek kivételes engedélyeket (például telephelyen kívüli ügyfélszolgálat). Mindkét esetben az engedély 120 euróba kerül az első járműre, és 249 euróba minden további járműre, és a székhely kerületén kívül 4,1 eurós napi, illetve 20,5 eurós heti díjat is kell fizetni. A céges gépkocsikra 18 845, illetve 42 222 speciális engedélyt biztosítanak a vállalat telephelyének kerületében, illetve a telephelyen kívüli munkahely kerületében. Ezenkívül 9 063 speciális engedélyt adtak ki olyan gépkocsikra, amelyek a vállalatnál és a telephelyen kívüli munkahelyen is parkolnak.
A parkolási zónák kiterjesztése rendkívül hatékonynak bizonyult a parkolási telítettség csökkentésében. Amikor egy kerületben bevezették a parkolási díjakat, a parkolási telítettség jellemzően 90% feletti értékről 70-90% körüli értékre csökkent, míg a szomszédos kerületekben, ahol a parkolás ingyenes maradt, a parkolási telítettség néhány százalékkal nőtt. Ez a növekedés aztán a parkolási zónák további bővítésére késztetett, amíg a parkolási díjakat az egész városban alkalmazták.
Különbségek Bécs és Budapest között
A legnagyobb különbség a bécsi és a budapesti parkolási szabályok között az, hogy míg Bécsben a parkolási díjak az egész városra vonatkoznak, addig Budapesten csak a belvárosra, azaz Budapest területének mintegy 15%-ára. Így míg a bécsi parkolási rendszer az egész város területén hatékonyan visszatartja a gépkocsihasználatot – különösen a nem bécsi lakosok esetében –, addig a budapesti parkolási díjak csak a belvárosban tartják vissza a gépkocsihasználatot. A külső városrészi parkolási díjak hiánya a fő oka annak, hogy naponta több mint 300 000 autó hajt be Budapestre az agglomerációból, és ezek az autók teszik ki csúcsidőben a budapesti autóforgalom felét. Bécsben a nem bécsi autók parkolása 70%-kal csökkent azokban a külső kerületekben, ahol 2022-ben bevezették a parkolási díjat.
Bécsben a magasabb díjak és azok egész városra kiterjedő alkalmazása miatt a bevételek természetesen magasabbak. A nem lakossági parkolási díjakból származó bevétel az osztrák fővárosban mintegy 125 millió euró, míg Budapesten mintegy 40 millió euró. Tekintettel arra, hogy Bécsben körülbelül háromszor annyi parkolóhely van, ahol parkolási díjat kell fizetni, mint Budapesten, és a parkolási díj Bécsben 2,5-szer magasabb, mint a budapesti átlagos parkolási díj, nagyobb különbségre lehetett számítani. A viszonylag alacsony bécsi bevétel azt tükrözi, hogy az egész városra kiterjedő parkolási díjak sikeresen visszatartják a külső kerületekben való parkolást.
Néhány jellemző tekintetében azonban Budapest jobban teljesít. Bécsben a lakossági parkolási engedélyek az egész kerületben érvényesek, ami nagymértékben ösztönzi a kerületen belüli autóhasználatot. Budapesten a parkolási engedélyek jellemzően csak az adott parkolási zónában érvényesek, ami sokkal kisebb, mint a kerület (kivéve a kis belső kerületeket, ahol az engedélyek az egész kerületben érvényesek). Emellett Budapesten a parkolási díjak háromszor magasabbak a belvárosban, mint a külső parkolási zónákban, ami a parkolóhelyek szűkösségét tükrözi, és hatékonyabban visszatartja az autóhasználatot a belvárosban, ahol az autóhasználat a legproblémásabb. Ez a megközelítés a legtöbb európai városban jellemző, például Amszterdamban a parkolási díjak óránként 1,34 és 7,76 euró között mozognak. Bécs a jövőben követheti ezt a példát, mert az előadók szerint az ottani díjrendszer ilyen szempontból előnytelen.
A környezetbarát közlekedés ösztönzése
A bécsi parkolási szabályozás jelentősen csökkentette a szabálytalanul parkoló járművek számát, különösen az esti órákban, mivel a legális parkolóhelyeken könnyebbé vált a parkolás. A forgalom is gördülékenyebben folyik, és az emberek kevesebb időt töltenek parkoláskereséssel. Ez arra is ösztönzi az embereket, hogy a tömegközlekedést vagy a parkolóházakat használják. A 21. kerületben (Floridsdorf) például a korábban autók által elfoglalt területeket gyalogos zónákká alakították át fákkal, utcabútorokkal és járdákkal. A város az életminőség, a nyugalom és az éghajlati ellenállóképesség szempontjából is nyer.
Parkolási logisztika
A siker az erős logisztikán is múlik. A bécsi parkolásfelügyeleti szolgálat (MA67) 650 tisztviselőt foglalkoztat, akik hat állomáson dolgoznak, és több mint 560 járőrzónát fednek le. Hetente körülbelül egymillió ellenőrzést végeznek. A tisztviselők elektromos kerékpárokat, autókat és egy digitális térképalkalmazást használnak, amely naprakész jogi és földrajzi adatokat szolgáltat számukra. Eközben az ügyfélszolgálati csapat naponta mintegy 500 telefonhívást és 4000 írásbeli megkeresést kezel, és ezek többségét gyorsan megoldja.
A bécsi tapasztalatok végül is egy dolgot világossá tesznek: a parkoláskezelés több, mint technikai kérdés. Ha átgondoltan tervezik meg, a városi átalakulás hatékony eszközévé válik, amely támogatja az igazságosabb mobilitást, visszaszerzi a közterületeket, alkalmazkodik az éghajlati igényekhez, és összességében javítja a városlakók mindennapi életét.
Az ebben a cikkben megosztott meglátások egy 2025. április 8-án Budapesten tartott konferencián hangzottak el. A rendezvényt a Levegő Munkacsoport, a Magyar Parkolási Szövetség (Hungaropark) és a Közlekedéstudományi Egyesület Városi Közlekedési Szakosztálya szervezte, Bécs Város Nemzetközi Irodáinak Budapesti Képviselete és a Tiszta Városok Kampány támogatásával. A panelbeszélgetés résztvevői voltak: Roman Riedel, Bécs Város Mobilitási Stratégiák Osztályának referense, Városfejlesztés és Várostervezés magisztrátusának munkatársa; Patrick Futterknecht, Bécs Város Önkormányzata Költségvetési, Kontrolling, IFM és Kommunikációs Osztályának vezetője, a Parkolási Felügyeleti Magisztrátus munkatársa; Sipos László, a Hungaropark felügyelő bizottságának tagja; Potzner Zoltán, a Budapest Közút forgalomtechnikai koordinátora. A beszélgetést Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke moderálta Fuchs Szandra Titanilla, Bécs Város Nemzetközi Irodái Budapesti Képviselete vezetője segítségével.
Jade Devillepoix
a Levegő Munkacsoport gyakornoka
Tóth Csaba
a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa
