Az illegális háztartási hulladékégetés súlyos egészségkárosító kockázatot jelent a települések lakói számára Kelet- és Közép-Európában. Ezt állapította meg egy új nemzetközi kutatás, aminek során magyar és román kutatók közösen vizsgálták, hogy milyen mértékben járul hozzá a települések levegőjében lebegő részecskeszennyezéshez (szálló por, PM10) a lakossági hulladékégetés Magyarországon és Romániában. A kutatók az általuk vizsgált települések mindegyikén – Budapesten és Bukarestben csakúgy, mint kisebb vidéki településeken – ki tudták mutatni a kizárólag a szilárd hulladékfajták égetéséből származó ártalmas vegyületeket. Méréseik szerint a hulladékégetés hozzájárulása a PM10 koncentrációjához akár öt százalék is lehet.
A lakossági hulladékégetés komoly problémát jelent a világ számos régiójában, beleértve Kelet- és Közép-Európát is. Sokan és rendszeresen égetnek el különféle háztartási hulladékot (többféle műanyagot, kezelt fát, ruhaneműket) otthoni tüzelőberendezésben vagy a szabadban. Pedig ez a tevékenység törvénybe ütköző és súlyosan egészségkárosító. Az illegális hulladékégetésről a Levegő Munkacsoport Tanácsadó Irodájába évente több ezer panasz érkezik olyan állampolgároktól, akik nap mint nap lélegzik be az ebből származó toxikus füstöt.
Magyar és román kutatók elemezték, hogy milyen mértékben járul hozzá a részecskeszennyezéshez (PM10-koncentrációhoz) az illegális háztartási hulladékégetés Magyarországon és Romániában. Öt-öt magyarországi és romániai településen mérték a különböző hulladéktípusok elégetése során felszabaduló speciális nyomjelző vegyületeket a települések levegőjében lebegő részecskékben (szálló por, PM10) 2018/19 és 2019/20 telén és 2019 nyarán. (Ld. az 1. ábrát. A román fővárosban két ponton történt a mintavétel.) Az alábbiakban a még kéziratban lévő tanulmányuk* főbb eredményeit ismertetjük.
1.ábra: A mintavételi pontok földrajzi elhelyezkedése
A PM10 mintákat az összes mintavételi állomáson kvarcszűrőre gyűjtötték nagy térfogatú mintavevő segítségével. A mintákból meghatározott PM10-koncentráció értékeit az 1. táblázat mutatja.
1. táblázat: A mintavételek dátuma, az analizált minták száma
és az analizált minták PM10-koncentrációja
|
Helyszín |
Mintavételi időszak |
Elemzett minták száma |
PM10-koncentráció tartománya mikrogram/köbméter |
|
Budapest |
2019.01.21–02.10. |
10 |
44–74 |
|
2019.01–07.07. |
7 |
18,2–30,0 |
|
|
2020.01.07–01.29. |
21 |
14,1–76,2 |
|
|
K-puszta |
2019.01.21–02.10. |
10 |
35,9–49,9 |
|
2019.07.08–07.14. |
7 |
7,5–13,5 |
|
|
2020.01.07–01.27. |
21 |
18,3–63,2 |
|
|
Miskolc |
2019.01.14–02.03. |
10 |
48,2–84,1 |
|
2019.06.24–06.30. |
7 |
17,3–31,6 |
|
|
2020.01.07–01.27. |
21 |
22,2–83,1 |
|
|
Putnok |
2019.01.14–02.03. |
10 |
66,2–114,5 |
|
2019.06.24–06.30. |
7 |
11,6–26,1 |
|
|
2020.01.07–01.27. |
21 |
32,8–115,2 |
|
|
Veszprém |
2019.01.28–02.17. |
10 |
23,5–45,0 |
|
2019.07.08–07.14. |
7 |
6,8–12,1 |
|
|
2020.01.07–01.27. |
21 |
18,5–63,6 |
|
|
Bukarest-R |
2019.01.22-02.11. |
10 |
39,8–64,5 |
|
2019.06.19-06.25. |
7 |
25,7–35,9 |
|
|
2020.02.06-02.26. |
19 |
13,2–62,5 |
|
|
Bukarest-M |
- |
- |
- |
|
- |
- |
- |
|
|
2020.02.06-02.26. |
21 |
5,9–67,9 |
|
|
Kolozsvár |
2019.01.26-02.15. |
10 |
38,0–70,3 |
|
2019.06.19-06.25. |
7 |
10,8–23,8 |
|
|
2020.01.10-02.03. |
21 |
11,2–95,0 |
|
|
Déva |
2019.01.30-02.19. |
10 |
56,2–94,0 |
|
2019.07.02-07.08. |
6 |
11,8–58,4 |
|
|
2020.01.08-01.28. |
21 |
37,5–120,9 |
|
|
Foksány |
2019.02.19-03.11. |
10 |
39,4–82,2 |
|
2019.06.19-06.25. |
7 |
22,9–31,8 |
|
|
2020.01.09-01.29. |
20 |
19,6–101,7 |
A PM10 egészségügyi határértéke a napi átlagot tekintve 50 mikrogramm/köbméter. Ahogy a táblázat is mutatja, a fűtési időszak alatt a koncentráció legalább egyszer meghaladta az egészségügyi határértéket minden mintavételi ponton, illetve a több településen az átlag is a határérték felett volt.
A kutatók egy, a speciális nyomjelző vegyületek kimutatására szolgáló analitikai módszert alkalmazva keresték a PM10 mintákban a hulladékok égetésének bizonyítékát. Például a széles körben használt PET hulladékok (palackok, poliészter tartalmú textíliák) égetésének bizonyítéka (nyomjelző vegyülete) a hőbomlása során felszabaduló 2BEVT (2-(benzoil-oxi)-etil-vinil-tereftalát) vegyület volt, ami semmilyen más forrásból nem kerülhetett a levegőbe, csak az ilyen típusú hulladékok elégetése során.
Az eredmények azt mutatták, hogy Magyarországon arányaiban nagyobb mennyiségű PET-tartalmú hulladékot égetnek az ország északkeleti részén, ahol a szegénység is nagyobb, mint az ország többi vizsgált régiójában. A lignit égetésére jellemző nyomjelző vegyületeket is legnagyobb arányban Putnokon mutatták ki. A lignittel való fűtés közismerten gyakori ebben a régióban, ahol a legolcsóbb ez a tüzelőfajta. De a műanyaghulladékok égetésének bizonyítékait Budapesten vett PM10 minták mindegyikében is megtalálták. Romániában a hulladékégetés hozzájárulása Déván és Foksányon volt a legmagasabb, itt a PET-et tartalmazó hulladékokat hasonló arányban égethetik el, mint Magyarország szennyezettebb északkeleti régiójában. A nyári időszakban a hulladékégetés nyomai csak elvétve voltak megtalálhatók.
Különféle bútorlapok és polisztirolt tartalmazó háztartási hulladékok, pl. reklámújságok elégetésének bizonyítékát a sztirol trimer (SSS), nyomjelző vegyület jelenlétén keresztül mutatták ki. A nagyobb városokban jellemzően nagyobb SSS koncentrációkat mértek, ahol a használt bútorokhoz lényegesen könnyebben és nagyobb tömegben lehet hozzáférni. Magyarországon kivétel nélkül minden PM10 mintában kimutatható volt ennek a vegyületek a jelenléte. A bevonattal ellátott farostlemezek jellemző összetevője a melamin-formaldehid gyanta, amiből az égetés során melamin szabadul fel. Ezt a vegyületet is kimutatták szinte minden PM10 mintában, sőt kisebb koncentrációban nyáron is megtalálható volt.
A hulladékok égetésének univerzálisnak tekintett nyomjelző vegyületét, a135TPB-t (1,3,5-trifenilbenzol) is szinte minden, a fűtési időszakból származó PM10 mintában megtalálták, legnagyobb koncentrációban Bukaresten és Kolozsvárott.
Összegezve a kutatók megállapították, hogy a szilárd hulladékok otthoni égetése sajnálatos módon elterjedt tevékenység valamennyi vizsgált településen, hiszen a különböző hulladékok égetésének egyértelmű bizonyítékait, speciális nyomjelző vegyületeit a fűtési időszakban minden vizsgált mintában megtalálták. Az egyes települések legfeljebb az elégetett hulladékok típusa és mennyisége alapján különböznek egymástól, nagyvárosokban a bútorlapok égetése elterjedtebb, szegényebb régiókban pedig a műanyagok és ruhaneműk égetése a jellemzőbb.
Az elégetett hulladékok mennyiségét a kutatók a tűzifa felhasználáshoz képest becsülték, egyrészt mert utóbbiról statisztikai kimutatások állnak a rendelkezésre, másrészt a hulladékok égetése rendszerint tűzifával együtt történik. Azt találták, hogy a hulladékégetésből származó levegőszennyezés mértéke a fatüzelésből származó összes kibocsátás akár néhány százalékát is kiteheti. A hulladékok illegális égetése azonban a lakosság számára ennél arányaiban lényegesen súlyosabb egészségkárosító kockázatot jelent, ugyanis a kutatók korábbi tanulmányukban (LINK) kimutatták, hogy az illegális hulladékégetésből a tűzifa égetéséhez képest sokkal nagyobb mennyiségű egészségre ártalmas anyag szabadul fel.
Wende Rebeka
környezetmérnök
Az összefoglalót jóváhagyta Gelencsér András, az MTA levelező tagja, a kutatás vezetője
* Contribution of illegal household waste burning on the PM10 concentration in Hungary and Romania.Szerzők: András Hoffer, Ádám Tóth, Beatrix Jancsek-Turóczi, Aida Meiramova, Gyula Kiss, Erika Andrea Levei, Luminita Marmureanu, Attila Machon, András Gelencsér (MTA-PE Air Chemistry Research Group, Veszprém; Institute of Environmental Sciences, University of Pannonia, Veszprém; Research Institute for Analytical Instrumentation Subsidiary, National Institute for R&D for Optoelectronics, Cluj-Napoca; Remote Sensing Department, National Institute of R&D for Optoelectronics, Ilfov; Air Quality Reference Centre, Hungarian Meteorological Service, Budapest)
A kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=M61XjcCUvJ8&t=513s
