Napjainkban a személygépkocsik egyre több helyet követelnek maguknak, ezzel rontva a városi élet minőségét. A megoldáshoz hozzájárulhat a sétálhatóság megteremtése.
Fontos a közterületek minősége
Az angol szakirodalomban walkability szóval kifejezett fogalom egy olyan városfejlesztési eszközre vonatkozik, melynek lényege, hogy a városi területeket „vissza kell adni az embereknek”. A városrészek sétálhatósága mérhető: annak a mértéke, hogy mennyire könnyű, kényelmes, biztonságos és kívánatos sétálni egy adott helyen, mennyire érhetőek gyalogosan a legfontosabb, naponta használt létesítmények. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa nagyvárosaiban végzett kutatások szerint ha a városok sétálhatósága nő, az emberek többet gyalogolnak, ez pedig – a kerékpározáshoz hasonlóan – jelentős egészségügyi és gazdasági hasznokkal jár.
A sétálható közterületek nem csak a gyalogosoknak kedveznek, hanem az összes aktív közlekedési módnak: például a kerékpározásnak, a rollerezésnek, a gördeszkázásnak. Mivel az aktív közlekedés általában több időt igényel a gépjárműves közlekedésnél, fontos, hogy az utazással töltött idő pozitív élmény legyen, ehhez pedig jelentősen hozzájárul az érintett közterületek minősége (sétálhatósága).
A sétálhatóság kifejezetten fontos az iskolába közlekedés esetében. A gyermekek önálló iskolába járása kedvező befolyással van függetlenségükre, önbecsülésükre, szociális készségeikre. Az iskolába aktívan közlekedő diákok általában összességében is aktívabbak, így szív- és érrendszerük egészségesebb, valamint az átlagnál kevésbé elhízottak. Kutatások szerint statisztikailag szignifikáns az összefüggés a városi épített környezett sétálhatósága és a gyermekek fizikai aktivitása között.
Az iskolába való önálló közlekedés gyakorlati támogatása jelenleg főként a biztonsági szempontra összpontosít, valójában nincs figyelembe véve az épített környezet minősége, illetve a sétálhatóság központi szerepe a közlekedési mód kiválasztásában. Így tehát ritkán kerül napirendre a tágabb perspektíva — egy mindenki számára kellemes közlekedés biztosítása, mely növelné a fiatalabb gyermekeknek a szülőkkel együttes iskolába gyaloglásának arányát is (az autóval közlekedéssel szemben). Ismerve az emberek manapság jellemző alacsony aktivitási szintjét, mely hozzájárul az egyre jelentősebb közegészségügyi problémákhoz (mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízottság), az aktív közlekedés hatásos támogatása kulcsfontosságú.
Séta öt budapesti iskolába
2015-ben a Levegő Munkacsoport egyik gyakornoka, Tadej Žaucer öt budapesti általános iskolába diákjainak közlekedésének jellemzőit, illetve az iskolák körzetének sétálhatóságát vizsgálta, és eredményeit egy tanulmányban tette közzé. Megállapításai a mai napig érvényesek. A vizsgált iskolák négy budapesti kerületben helyezkednek el (1. ábra). Kiválasztásukkor fontos szempont volt, hogy az iskolák körzete, mely lényegében meghatározza a diákok iskolába utazását, különböző városi környezeteket fedjen le. Van köztük egy hagyományos belvárosi, egy vegyes használatú városnegyedbeli, két 1960-70-es években épült lakótelepi és egy külvárosi.
Bocskai István Általános Iskola, Kelenföld
Az általános iskola környezete meglehetősen változatos, egyaránt jellemző a városi jelleg, főként a nagyobb utak mentén (Bartók Béla út, Bocskai út, Karolina út stb.), és a csendesebb, külvárosi jelleg. A körzet általában nyitott, átlátható; a gépjárműforgalom a nagyobb utakon jelentős, de a körzet többi része viszonylag csendes, bár ott meg a járdák nagyon keskenyek a parkoló autók miatt. A Bocskai úton a járdák tágasak és jól karbantartottak, az átkelők biztonságosak, bár bizonyos helyeken a zöld jelzés rövid és a forgalom közvetlenül a jelzés vége után indul, kevés időt hagyva az átkelésre.
Az öt elemzett iskola közül a Bocskai iskolai körzete a legnagyobb, átnyúlik a Budaörsi út túloldalára, ahonnan a tanulóknak gyalog viszonylag hosszú utat kell megtenniük (akár 1000-1600 méter). Nekik nemcsak az út hossza jelent akadályt, hanem megfelelő gyalogos és kerékpáros infrastruktúra hiányában a Budaörsi úti átkelés is. Számukra szinte lehetetlen az aktív közlekedés, így feltehetőleg tömegközlekedéssel vagy személygépkocsival jutnak el az iskolába. A megfigyelés alapján a diákok csupán 37%-a utazott egyedül, és az autóval való közlekedés aránya ennél az iskolánál a legnagyobb. A tömegközlekedést is alkalmazó diákok számát ebben az esetben nem lehetett meghatározni.
2-3. ábra: Jól karbantartott járdák és biztonságos átkelők
4. ábra: A Bocskai István Általános Iskola körzete
Keveháza utcai Bethlen Gábor István Általános Iskola, Kelenföld
A Keveháza utcai iskola egy nagy lakótelep közelében, három kis utca és egy zöld gyalogos terület között helyezkedik el. Az ide vezető útvonalak nagyrészt átlátható sétálóutcákat vagy alacsony forgalmú zsákutcákat érintenek, problémát egyedül a gondozatlan növényzet és a rosszul kialakított parkolók jelenthetnek. Pár forgalmasabb út kivételével a körzeten belüli gyalogosátkelők biztonságosak. A járdák a nagyobb utakon jól karbantartottak, de a kisebb utcákon helyenként borzalmas állapotban vannak.
Az iskola diákjainak nagy része a közeli lakótelepen lakik, körülbelül 400 méterre az iskolától, a legnagyobb távolságot a Tétényi út túloldalán lakó diákok teszik meg (800-1000 méter). Meglepő, hogy a rövid távolságok ellenére a diákok csupán 44%-a jár iskolába önállóan — ez összehasonlítható a Bocskai és zuglói iskolákkal, ám sokkal kisebb arány a hasonló jellegű körzettel rendelkező csepeli iskoláénál. Az autóval közlekedők aránya magasabb a csepeli, viszont alacsonyabb a Bocskai úti és a zuglói iskolákénál. Ez feltehetőleg két ellentétes hatású tényező, a különleges tantervből adódó nagyobb vonzáskörzet és a jó gyalogos infrastruktúra eredménye.
5-6. ábra: Gyönyörű gyalogos zónák és rossz állapotú járdák a kisebb utcákon
7. ábra: A Bethlen Gábor Általános Iskola körzete
Hild József Általános Iskola, Belváros
A Hild József Iskola az V. kerületben, Budapest egyik történelmi városrészében helyezkedik el. A háromemeletes épület nem különálló, egy nagyobb tömb része, így csak két utca határolja és közülük csak az egyikre nyílik bejárat. Az iskola környéke kedvez a gyalogos közlekedésnek, sok az egyirányú és sétálóutca, a közterületek kifejezetten jól karbantartottak, a gyalogosátkelők többsége átlátható és biztonságos. A gyalogos közlekedés egyetlen akadálya a nagy (és gyors) forgalmú József Attila utca.
Az öt iskoláé közül a Hild körzete a legkisebb, a diákok többsége kevesebb mint 400 méterre lakik, a legnagyobb távolság pedig körülbelül 800 méter. A kis távolságoknak és jó gyalogos infrastruktúrának köszönhetően a diákok többsége gyalog, 62%-uk önállóan jár iskolába. A kerékpárral vagy rollerrel közlekedők aránya nagyon alacsony, feltehetőleg a rövid távolság és a kerékpáros infrastruktúra hiánya miatt.
8-9. ábra: Gyalogos utcák és biztonságos átkelők
10. ábra: A Hild József Általános Iskola körzete
Karácsony Sándor Általános Iskola, Csepel
A csepeli Karácsony Sándor Iskola egy nagy lakótelepen belül helyezkedik el, bejárata az épületek közötti sétálóutcára nyílik. A lakótelep és környéke jól kiépített: sok a kizárólag gyalogosoknak szánt terület, a járdák a kisebb utcák kivételével jól karbantartottak, az utcák és parkolók átláthatóak, a gyalogosátkelők biztonságosak. Az iskola körzetének a H7-es hév vonalától keletre fekvő része nagyrészt sétálóutcákból áll, így az innen iskolába gyalogoló diákoknak még átkelőket sem kell érinteniük. A H7-es vonal nyugati oldala nem tartozik a lakótelephez, nagyrészt önálló házakból áll, de az ezeket körülvevő forgalmasabb utakon is viszonylag lassan haladnak a gépkocsik, így a diákok biztonságosan közlekedhetnek innen is.
A csepeli iskola körzete a belvárosi iskoláéhoz hasonlóan viszonylag kicsi, a diákok többsége kevesebb mint 400 métert, a H7 vonal túloldaláról érkezők pedig legfeljebb 800 métert tesznek meg. Érdekes módon a megfigyelés napján a Karácsony Sándor Iskola összes diákja gyalog érkezett iskolába, és 79%-uk kíséret nélkül közlekedett. Ennek több oka is lehet: a rövid és biztonságos útvonal, az iskola autóval való megközelítésének nehézsége, valamint a családok társadalmi-gazdasági helyzete.
11-12. ábra: Kellemes sétálóutcák és biztonságos átkelés a forgalmas utakon
13. ábra: A Karácsony Sándor Általános Iskola körzete
Arany János Általános Iskola, Zugló
A zuglói Arany János Iskola körzete, mely viszonylag nagy a másik négy iskoláéhoz képest, három különböző jellegű részre bontható. Az iskola közvetlen környéke egy nagyon csendes, viszonylag ritkán lakott terület, a Róna utcán túli terület vegyes használatú, sűrűbben lakott és kevésbé jól karbantartott, a vasútvonalon túli oldal pedig nem igazán lakóterület, így onnan valószínűleg kevés diák jár iskolába. A körzetre összességében jellemző az alacsony forgalom és a széles, zöld utcák. A többi iskolai körzethez képest az Arany János Iskoláé kevésbé kedvez a gyalogos közlekedésnek: a járdák általában szűkek és rosszul karbantartottak, a növényzet és a parkoló autók gyakran rontják a látási viszonyokat, továbbá kevés a megjelölt gyalogos átkelőhely.
Az Arany János Iskola diákjai 400-800 méterre laknak az iskolától, ám az önállóan közlekedők aránya itt jóval alacsonyabb az iskoláktól összehasonlítható távolságokra lakó belvárosi és csepeli diákokénál. Bár a diákok körülbelül háromnegyede gyalogol, az autóval érkezők aránya Zuglóban a második legnagyobb, feltehetőleg az autós megközelítés könnyedsége miatt.
14-15. ábra: vegyes használatú területek és zöld utcák
16. ábra: A zuglói Arany János Általános Iskola körzete
A sétálhatóság nagyobb önállóságot is jelent
Összességében, az általános iskolás gyermekek önálló, aktív közlekedése Budapesten viszonylag jó, bár iskoláról iskolára változik. A megfigyelések alapján a gyermekek közlekedését leginkább befolyásoló tényezők az útvonalukat átszegő utcák forgalmassága és a közterületek általános állapota az iskolai körzetekben, különösen az iskolák közvetlen közelében. Az alacsonyabb forgalmú és sétálhatóbb körzetű, valamint gépjárművel nehezebben megközelíthető iskolák (Bocskai és Hild) esetében jelentősen magasabb volt az önállóan, aktívan közlekedő diákok aránya. Ebből következik, hogy az önálló, aktív közlekedés serkentéséhez a közterületeket, főként az iskolák közelében, gyalogosbarát módon kell átalakítani. A kerékpáros infrastruktúra, kifejezetten a diákoknak szánt biciklitárolók biztosítása szintén hozzájárulna az aktív közlekedéséhez.
Iarina Ciceu
a Levegő Munkacsoport önkéntese
A cikk eredetileg a Very Important Planet oldalán jelent meg.
