Két gond van a szállodahajókkal. Az egyik, hogy nincs nekik kiépítve a villamos energiaellátás a kikötőkben, ezért iszonyúan szennyező dízelgenerátorokat használnak. A másik, hogy az utasaik nem maradnak veszteg a hajón, hanem buszokkal vitetik magukat ide-oda a városban és vidéken egyaránt. Ezért aztán az alsó rakpart a kikötők mellett buszpályaudvarként is funkcionál. Pár hónapja fölmerült egy ötlet, miszerint a szállodahajókkal érkező turisták központjává alakítanák át a Bálnát, legalábbis ezt mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Újabb hírek szerint már kötött is ki szállodahajó a Nehru part alatt.
Első blikkre világmegváltó az ötlet: kicsit toljuk lejjebb a hajókat, hogy azok és az utasaikat szállítgató buszok kipufogógáza és zaja ne a belvárosi lakosok életét keserítse meg, hanem másokét. Mondjuk a Szabadság híd és a Petőfi híd között kiépített sétányon sétálgatókét és a Nehru part látogatóiét. A Nehru Part viszont egyike a már ritkaságszámba menő, jó minőségű fővárosi Duna-parti zöldterületeknek. Ezért rendkívül népszerű a helyi lakosok, diákok és turisták körében is: játszóterei, sportpályái és füves területei állandóan tele vannak ott rekreációt kereső emberekkel.
Biztosak lehetünk benne, hogy ha a hajók generátorainak füstje eléri a Duna parti házak felső emeleteit (amint azt számos lakossági panasz jelezte), akkor a Bálna melletti sétányt és a Nehru partot biztosan be fogja teríteni. A Közraktár utcán lakók pedig az amúgy is túlságosan nagy levegő- és zajszennyezés mellé megkapják a napi több tucat autóbusz bűzét és zaját is. Miközben arra lenne szükség, hogy Budapesten mindenhol csökkenjen a közlekedési eredetű környezetszennyezés.
Vannak a problémákra kézenfekvő megoldások, amelyeket a Levegő Munkacsoport is már többször megfogalmazott.
Nem feltétlenül máshol kiköttetni kell a szállodahajókat, hanem kiépíteni a parton az elektromos hálózatot, amiből energiához juthatnak, amíg Budapesten vesztegelnek. Annál is inkább, mert előbb-utóbb maguk a hajók is átalakulnak, a dízelhajtásukat felváltja az akkumulátorral táplált villanyhajtás. Az akkumulátorok feltöltéséhez pedig szintén szükség lesz a kikötői elektromos szolgáltatásra. Az utóbbi pár hónapban (is) sok tízmilliárd forint ment el a turizmus támogatására, és a versenytorzító pénzszórás még sokáig nem áll le. Tulajdonképpen érthetetlen, miért nem jutott ebből pár milliárdocska a rakparti elektromos energiaszolgáltatás kiépítésére. Annál is inkább, mert ennek meg kell térülnie, hiszen a felhasználók fizetnek majd az áramért.
Ami a buszokat illeti, egy rövid átmeneti időszakra csak Euro VI-os vagy annál jobb buszok parkolását szabad engedélyezni legalább a Kiskörúton belül, néhány év múlva pedig teljesen át kell állítani a városnéző buszozást villanybuszokra. A turistabuszok okozta környezeti ártalmak csökkentéséről 2009-ben készült tanulmányt is érdemes lenne leporolni, és ha évtizedes késéssel is, megszívlelni a benne foglaltakat.
Végül pedig jó volna, ha a fővárosi, valamint az ötödik és a kilencedik kerületi önkormányzat rendszeresen megrendelne levegőminőség- és zajmérést az érintett rakpartok mentén. A lakókat pedig ösztönözhetnék arra, hogy olcsó házi levegőminőség-mérő eszközök telepítésével (például ilyenével vagy ilyenével) is tegyék láthatóvá, milyen ajándékot hoznak a turisták a budapestieknek.
Budapesti részlet a luftdaten.info európai térképén 2020. augusztus 29-én, délután háromkor. A hatszögek jelzik a már telepített házi levegőminőség-mérő eszközöket
Bár jó, hogy külföldiek ismerkednek országunkkal, kultúránkkal, és nem utolsósorban pénzt hoznak az országnak, de el kell érni, hogy ezért ne budapestiek ezrei fizessenek egészségükkel, életkörülményeik romlásával, ingatlanjaik értékcsökkenésével.
Vargha Márton
a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse
