Nyolc éve hozta meg a kormány az 1330/2011. (X. 12.) határozatot a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról. Jó oka volt rá, hiszen már akkor folyamatban volt az Európai Bizottság (EB) kötelességszegési eljárása Magyarország ellen. Jól számított a kormány, az EB még évekig nem fordult az Európai Bírósághoz a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK irányelvben foglaltak rendszeres megszegése miatt. Nem is nagyon törte magát azért, hogy érdemi intézkedések történjenek a levegőszennyezés ellen. Jutott ugyan a költségvetésből pár tíz millió forint az említett intézkedési programra, amiből indultak kampányok, történtek kutatások, létrejött a http://pm10.kormany.hu és a http://www.futsokosankampany.hu honlap, de érdemi intézkedésre már nem tellett. Így aztán az Európai Bizottság más tagállamokkal együtt tavaly Magyarországot is az Európai Bíróság elé citálta a PM10 magas koncentrációja miatt.
Jutott viszont pénz ügyvédre, aki a Lengyelország által az Európai Parlament és az Európai Tanács ellen indított perben képviselte a felperes mellett beavatkozó Magyarországot. A per célja az volt, hogy a bíróság semmisítse meg az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló 2016/2284 EK irányelvet, vagy ha nem is az egészet, de legalább néhány pontját, így enyhítve Lengyelország 2020-tól kezdődően érvényes légszennyezés-csökkentési kötelezettségeit. 2019. március 13-án ez a per másodfokon is elbukott.
Pedig Lengyelország érvei változatosak voltak. Hivatkozott az irányelv előkészítésének hiányosságaira, arra, hogy a teljesítés túlzott erőfeszítéseket követelne tőlük, és hogy a mezőgazdaságban az ammóniakibocsátás csökkentése gazdasági nehézségeket okoz. Még azt is felhozták, hogy a levegőszennyezés jelentős része Ukrajnából érkezik Lengyelországba, amire a lengyel kormánynak nincs befolyása. Egyik érv sem bizonyult megalapozottnak, így aztán csak-csak az irányelvben foglaltak szerint kell csökkenteniük a levegőszennyezést, és persze mi sem húzhatjuk ki magunkat a kötelezettség alól.
Lengyelország érvei közül a „külföldről érkezik” rendre előkerül Magyarországon is, akár az ország levegőjének, akár Budapestének a minőségéről van szó. Akik ezzel érvelnek a tétlenség ellen, azok elegánsan eltekintenek attól a ténytől, hogy a külföldi és a hazai szennyezés összeadódik. Tehát ha csökkentjük a hazai kibocsátást, mindenképpen tisztább lesz a levegő, és kevesebb a megbetegedés is, függetlenül attól, hogy mit fúj ide a szél. Annál is inkább, mert minél közelebb van a szennyezés forrása, annál nagyobb a koncentrációja, és így annál veszélyesebb az emberek egészségére. Az autók kipufogógáza károsabb a forgalmas út mentén sétálóra, mint arra, aki 100 méterrel arrébb egy gyalogos utcában mendegél, és a kéményből áradó füst is ártalmasabb a szomszédokra, mint azokra, akik a település másik oldalán laknak.
vamá
Fotó: Horváth Zsolt
