Korunk egyik hatékony klímakatasztrófa-előidézője a polgári repülés. Évről évre emberek egyre nagyobb tömege röpdös a világban keresztül kasul csak azért, mert olcsón megteheti. 2019-ben már négy és fél milliárd utazás történt repülőgéppel, az így megtett utaskilométerek száma 10 év alatt csaknem megduplázódott.
A téli időszak elteltével a levegőben nagy mennyiségben jelenik meg a virágpor (pollen). Ehhez az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott, tehát a pollenek önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma nagyrészt annak a következménye, hogy a légszennyezéssel „sikerült” a virágport is számunkra ártalmassá tennünk.
Már több mint egy éve annak, hogy a sajtó megszellőztette: a kormány dolgozik az erős dízelmotorral gyártott hibrid személygépkocsik kizárásán a zöldrendszámos körből. Ősszel pedig az volt a hír, hogy a Fővárosi Önkormányzat megvonhatja a tölthető hibridek ingyen parkolási jogát. Vannak mérések, melyek szerint a használatban a hibridek általában inkább robbanómotorosként bocsátanak ki széndioxidot, semmint villanyautóként.
Az Európai Unió Bírósága Magyarországot elmarasztaló ítélete közjogilag kötelező erővel állapította meg a légszennyezettség csökkentésére vonatkozó uniós jogi kötelezettség megsértését. Pontosan mik azok az uniós jogi kötelezettségek, amelyek megsértése idáig vezetett?
Az illegális háztartási hulladékégetés súlyos egészségkárosító kockázatot jelent a települések lakói számára Kelet- és Közép-Európában. Ezt állapította meg egy új nemzetközi kutatás, aminek során magyar és román kutatók közösen vizsgálták, hogy milyen mértékben járul hozzá a települések levegőjében lebegő részecskeszennyezéshez (szálló por, PM10) a lakossági hulladékégetés Magyarországon és Romániában. A kutatók az általuk vizsgált települések mindegyikén – Budapesten és Bukarestben csakúgy, mint kisebb vidéki településeken – ki tudták mutatni a kizárólag a szilárd hulladékfajták égetéséből származó ártalmas vegyületeket. Méréseik szerint a hulladékégetés hozzájárulása a PM10 koncentrációjához akár öt százalék is lehet.
Lehet, hogy Fürjes Balázs államtitkár létére nem ismeri a Magyarország Kormánya által az 1486/2014 (VIII. 28.) kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát? Például azt a passzust a 70. lapon, hogy “A fővárosban a közlekedés-biztonsági intézkedések szélesebb tárháza (pl. a gyaloglás és kerékpározás előnyben részesítése, közösségi terek újraosztása, egyéni gépjárműforgalom sebességcsökkentése, átmenő gépjárműforgalom korlátozása, rövid távolságú utazások ösztönzése stb.) alkalmazható, de a közlekedési létesítményfejlesztés általában drágább, mint más nagyvárosban.”
Még nem kapott túl nagy hírverést, de elkészült Budapest klímastratégiájának (hivatalosan Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv, nemzetközileg elfogadott rövidítéssel: SECAP) egyeztetési változata, amihez február 19-ig bárki javaslatot tehet. A Klímastratégia legfőbb célja annak bemutatása, hogy miképpen csökkentheti Budapest 2030-ra 40 százalékkal a területén képződő szén-dioxid kibocsátását. E célnak megfelelően a klímastratégia bemutatja a 2015-ös év kibocsátását, majd felvázolja azokat az intézkedéseket, projekteket, amelyek lehetővé teszik ennek a csökkentését.
