HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (7) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (5) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) dezinformáció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (7) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (45) éghajlatvédelem (43) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) energiahatékonyság (1) energiaszegénység (2) építészet (5) épületek (2) épületek felújítása (10) épületfelújítás (12) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (2) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (19) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi adóreform (1) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (5) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) Lyukóvölgy (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) meleg víz (1) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (3) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (3) park (4) parkolás (17) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) Rákosrendező (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (6) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) Terézváros (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (20) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (2) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (9) üzemanyagadó (8) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (9) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Viharos fakivágás

2014.08.14. 14:01 Levegő Munkacsoport

 

viharos fakivagas 2013 005.JPG

Tengernyi irodalma van annak, hogy egy város élhetőségéhez  nélkülözhetetlenek a fák. Az új fasorok telepítéséhez készülő tervek azonban gyakran az íróasztalban porosodnak. Budapesten rengeteg köz- és magánterület van, ahová fákat, fasorokat lehetne és kellene ültetni. A városi mikroklíma és arculat javítása mellett a városvezetés, a döntéshozók iránti bizalmat is erősítené egy több éves, jelentős faültetési program.

A XI. kerületi Bartók Béla út felújításánál nem sikerült megakadályozni például, hogy egy iskola homlokzata elől kiirtsák az árnyékot adó nagy fákat, ami a tanév idején is jelentkező hőhullámok miatt hasonló következményekkel jár, mintha a tanórák előtt egy-egy üveg sört vagy altatót osztanának a tanulóknak.  A Városliget fasort úgy „újította fel” a Fővárosi Önkormányzat, hogy a fák pótlását be se vette a projekt költségvetésébe. (A Levegő Munkacsoport a Szerencsejáték Zrt. segítségével pótolta a fákat.) A Baross Gábor tér felújítása során a Bethlen Gábor utca torkolatánál az új facsemetéket nem kötötték ki megfelelően, ezért bármikor kidőlhetnek, mint az a Hernád utcában történt egy vihar során egy évvel korábban.

Mindennapos történet, hogy egy fáról kiderül „hirtelen”, hogy életveszélyes, ha útban van az építtetőknek. Máskülönben akár egy évtizeden át csúfoskodhatnak kiszáradva kertekben és közterületeken, vihar idején nem ritkán súlyos károkat okozva.

Érthető módon nagy sajtóvisszhangot kap, ha elszánt zöldek odaláncolják magukat egy-egy fához, mint történt például a Jókai téren (sikerrel) vagy a Széchenyi téren (félsikerrel). Kilencszer(!) rendeztek demonstrációt a helyi lakosok és zöld szervezetek az egyébként védett fasorként nyilvántartott Nagymező utcai platánok megvédésére (sikerrel).

Probléma az is, hogy gyakran nem ellenőrzik, nem kérik számon a minőséget az elvégzett munkáknál. Ha pótolnak is néhány fát az elaggott fasorokban, ottmarad egy-egy kiszáradt fa, üres fahely. Kíváncsiak lennénk, ki veszi át az ilyen munkát. Az sem ritka, hogy ismételten rosszul megválasztott, városi levegőt nem tűrő fafajt ültetnek.  De még ott is, ahol a természeti körülmények ideálisak, a faültetést sajnos 6-8 éven át figyelemmel kellene kísérni, mert mindig elszáradhat, megsérülhet egy-egy fa. Elszomorító, ha még emléktáblát is elhelyeznek, de a fák állapotának követését elmulasztják.

Baja 14 aug fasor tabla.jpg

A fenti hiányosságok miatt nincs mit csodálkozni azon, hogy a lakosság akkor is bizalmatlan már, ha történetesen nem kivágnak fákat, hanem karbantartás keretében nyesik az ágakat.

Hiteltelenné váltak a fejlesztések során kiadott fakivágási engedélyek is, amelyekben az áll, hogy mi módon pótolják majd a kivágott fákat. Mindmáig elmélet maradt néhai Dr. Radó Dezső javaslata, hogy a pótlás olyan mértékű legyen, hogy ellensúlyozni tudja a kifejlett lombkoronájú fák kivágásával az adott terület mikroklímájában okozott kárt.

Azok az önkormányzati vezetők, akik annyira el vannak foglalva a köz szolgálatával, hogy nem jut idejük olvasásra, saját érzékszerveikkel is tapasztalhatnák a fák jótékony hűsítő, légtisztító hatását, esztétikai értékét. Mi lenne, ha végre elgondolkodnának azon, hogy választókerületükben a fák számának folyamatos növelése, megfelelő ápolása nemcsak viszi a pénzt, de remek PR-eseményeket is lehet köréjük szervezni?

B.E.

komment

Városklíma-vizsgálatokkal a jobb közérzetünkért

2014.08.11. 11:01 Levegő Munkacsoport

Előző posztunkban írtunk a városi hőszigetekről. Ennek az egyre súlyosabbá váló problémának az enyhítését segíthetik elő a városklíma-vizsgálatok. Ilyen vizsgálatokat a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és Tájföldrajzi Tanszéke saját fejlesztésű berendezésével végez.

A Tanszék Szegeden városi humánbiológiai vizsgálatokat végzett saját fejlesztésű és a piacról beszerezhető egységekből innovatívan összeállított berendezéssel. A képeken látható állomás nagyon pontos és speciális méréseket tesz lehetővé. Egyrészt szempont, hogy az emberi hőháztartást befolyásoló minden lényeges paramétert (léghőmérséklet, légnedvesség, szélsebesség, valamint az emberi testet érő hőhatású sugárzási komponensek) egyszerre mérni lehessen, másrészt viszonylag könnyen áthelyezhető legyen a műszer.

0.png

A városi humán bioklimatológiai  vizsgálatok során alkalmazott műszerek:

3.png

A meteorológiai mérőállomások szenzorai és azok működési magasságai:

4.png

A léghőmérséklet, a relatív nedvesség és a szélsebesség mérését az állomások tetején található Vaisala WXT520-as rendszer végzi, míg az emberi szervezetet érő, rövid- és hosszúhullámú sugárzási komponensek mérése Kipp & Zonen gyártmányú nettó sugárzásmérőket használnak (mindegyik 2 piranométert és 2 pirgeométert foglal magában). (A két állomás annyiban tér el, hogy a később megrendelt műszeregyüttes már nem CNR-1, hanem az újabb CNR-2 sugárzásmérőt tartalmazza). A műszerek beszerzését és összeszerelését a MetTech Bt. végezte el a kutatócsoport igényei alapján.

2_1.png

A nagyon professzionális városi humán bioklimatológiai mérések során a sugárzási fluxusokat a tér 6 irányából (a 4 égtáj felől, valamint az alsó és felső hemiszféra felől) mérik. Ezt vastagabb bukszával rendelkező kutatócsoportok 3 nettó sugárzásmérővel oldják meg műszerenként. Ennek megvan az az előnye, hogy a műszer a mérőpontra való kihelyezést követően semmilyen emberi beavatkozást nem igényel a mérés során, ugyanakkor a sok sugárzásmérő már szinte mozdíthatatlanná teszi a műszeregyüttest, az nem alkalmazható mobil mérésekhez. Szegeden, egyrészt költséghatékonysági okokból kifolyólag, másrészt a műszerek mobilizálhatóságát szem előtt tartva, mind a két állomás 1-1 nettó sugárzásmérővel van felszerelve, melyeket 3 percenként elforgatnak, s így kevesebb, mint 10 perc alatt kimérhető valamennyi fontos sugárzási komponens. Ez folyamatos terepi felügyeletet és emberi beavatkozást igényel, s az adatok feldolgozása is sokkal több egyéni munkával járt. Cserébe viszont a műszer könnyen áthelyezhető és lényegesen olcsóbb. (Dr. Kántor Noémi adatközlése alapján)

Beliczay Erzsébet

komment

Többet ésszel, mint árammal!

2014.08.06. 14:06 Levegő Munkacsoport

1_1.png

Megoldások a városi komfortérzet növelésére

A klíma- és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének eszköze című projekt zárókonferenciáján arról volt szó, miként lehet a jó komfortérzetet mindannyiunk érdekében biztosítani a település klímatudatos kialakításával. A konferencián elhangzottak megerősítették mindazt, amiért a Levegő Munkacsoport immár harmadik évtizede vív szélmalomharcot a városlakók életkörülményeinek javítása, az éghajlatváltozás veszélyeinek elhárítása érdekében. 

A klíma- és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének eszköze című, uniós támogatással megvalósított nemzetközi projekt záróeseményére az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) székházában került sor Budapesten. Az előadók a téma magyarországi vonatkozásairól számoltak be.

Magyarország középső és keleti térségei különösen ki vannak téve az éghajlatváltozás következtében kialakuló szélsőséges időjárásnak. Érzékeny területekazonban – a lakosság anyagi helyzetétől, korösszetételétől, egészségügyi állapotától függően is – az egész országban vannak. Ezért minden önkormányzat felelőssége a klíma- és energiatudatos településfejlesztés. A hőszigetek, viharok, özönvízszerű esőzések, szárazság káros hatásainak mérséklése olyan sokszereplős feladat, amelyben minden érintett akkor tud eredményesen részt venni, ha megfelelő szemlélettel és ismeretekkel rendelkezik.Nagy-Britanniában részletes útmutatók állnak az önkormányzatok rendelkezésére e területen is. Magyarul is hozzáférhető az EU támogatásával 2011-ben megjelent kézikönyv a klímabarát városokról. Néhány jó példa az önkormányzati gyakorlatból: kerékpáros- és gyalogosbarát városrészek kialakítása, forgalomcsillapítás, fasorok ültetése, a zöldterületek folyamatos nyilvántartása, monitorozása, megfelelő fenntartása, a csapadékvíz hasznosítása, megújuló energiatermelés, a távfűtés korszerűsítése, a helyi ellátás megszervezése, a vásárlóerő helyben tartása, környezeti nevelés, az UV-B sugárzás monitoringja.

A hazai önkormányzatok tájékozottsága nagyon egyenetlen. Azonban nem ez az egyetlen oka annak, hogy a lehetőségek töredékét veszik figyelembe, és valósítják meg tevékenységük során. Az önkormányzatoknak rengeteg szerteágazó és – különösen finanszírozási szempontból – egymással versengő feladatot kell elvégezniük. Ilyen körülmények között az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás, elsősorban a zöldterületek növelése, jó karban tartása háttérbe szorul. Ma is időszerű  az Állami Számvevőszék 2009. évi jelentése az önkormányzati zöldterületekről. A vonatkozó nemzeti stratégiák szakszerűen, részletesen leírják a feladatokat, okokat stb., azonban nem kötelező jogszabályok. Nem feladata a stratégiák készítőinek, hogy átvizsgálják a kapcsolódó szerteágazó jogszabályokat, és javasolják a jogharmonizációt az éghajlatváltozáshoz való jobb alkalmazkodás érdekében.

A jelenlegi építési szabályozás vagy az önkormányzati törvény nem követeli meg, hogy az önkormányzatok fokozatosan, számon kérhető lépésekben biztosítsák az egészség szempontjából meghatározóan fontos zöldterületi minimumokat. Igaz, a szükséges forrásmechanizmusok is hiányoznak. (Budapest VII. kerületében 0,49 négyzetméter nyilvános zöldterület jut egy főre, mégsincs program ennek a hiánynak a fokozatos felszámolására.) Ajánlásokon kívül nincs más kényszerítő eszköz a rendezési tervek klímatudatos átalakítására, az átszellőző folyosók védelmére, a hatékonyabb, klímabarát helyi energiarendszerek kialakítására.  A tapasztalatok cseréjére és az együttes lobbizáshoz az ambiciózusabb önkormányzatok különféle szövetségeket hoztak létre. A konferencián a Klímabarát Települések Szövetsége és az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége képviselői számoltak be jó példákról, felkínált továbbképzésekről és közösen megoldandó problémákról. 

A városklímával kapcsolatos hazai kutatások, képzések színvonalasak európai összehasonlításban, azonban az egyes szakterületek közötti párbeszéd, együttműködés nem hatékony. A konferencián egyetértés volt abban, hogy nagyon fontos lenne a közigazgatás felső és önkormányzati szintjein a döntés-előkészítők és döntéshozók képzése, valamint az alapismeretek eljuttatása a lakossághoz is.

Vita folyik arról, hogy a természeti értékeket mennyire célszerű pénzben kifejezni (az ökológiai szolgáltatások, hasznok pénzbeli értéke), illetve a zöldfelületekkel, zöldterületekkel kapcsolatos teendőket a műszaki közművekhez sorolni. A közgazdaságtan jól ismeri a pozitív és negatív társadalmi költségek (externáliák) fogalmát, amelyeket a piaci árakba kell beépíteni, hogy valós árakat kapjunk.

A torz árakkal magyarázható a városok túlzott terjeszkedése. Az elmúlt évtizedekben a volt mezőgazdasági területeket olcsón lehetett megvásárolni, nagy volt a túlkínálat. Az állam nem avatkozott be a torz piaci mechanizmusokba a földvédelmi járulékok megfelelő szintre emelésével, a belső kerületekben pedig a zöldterületek növelésével. Nem fékezte a terjeszkedést. Ugyanakkor például a főváros belső kerületeiben az építési szabályok csak telkenként írtak elő – sokszor még az új létesítmény komfortjának biztosításához képest is túl kicsiny – zöldterületet, nem törődve azzal, hogy a zöldterület-hiányos területek egészségtelenek, nem megfelelő az ott tartózkodók komfortérzete, és hosszabb távon csökken az ingatlanok piaci értéke. Az éghajlatváltozás – sürgős beavatkozások nélkül – ezt a helyzetet tovább súlyosbítja.

Napjainkban is tart a vita az uniós pénzekből felújított közterek hasznosságáról. Nyilvánvaló, hogy minden településen kulturált közterületeket érdemelnek az ott élők és oda látogatók. Ugyanakkor – jogos – bírálat illeti a túlzott arányú leburkolást, a nyári hőségben elviselhetetlen mikroklímát, az építész-tájtervező és egyéb szakmák harmonikus együttműködését hiányát. A következő posztunkban majd bemutatunk egy humánbiológiai vizsgálatokhoz alkalmazott szegedi berendezést, amelynek használata segít abban, hogy ne csak megújuljanak, de egész évben komfortosak is legyenek köztereink, játszótereink.

A klímabarát beavatkozások előnyeit gyakran pontosan ki lehet fejezni pénzben. Kiszámítható, hogy mennyibe kerül egy osztott (a csapadékot külön szállító) csatornarendszer kiépítése és üzemeltetése, mekkora a vízáteresztő burkolatok, zöld tetők, puffertárolóként is szolgáló kisebb tavak létrehozásának, a csapadékvíz helyben hasznosításának a beruházási és karbantartási költségei. Ha ezeket összevetjük a hasznokkal, hosszabb távon szinte mindig a klímabarát megoldás bizonyul kedvezőbbnek.

Itt is megemlítjük, hogy újabb területek közművesítésénél és nagyobb rekonstrukcióknál (mint amilyen például a Nagykörút felújítása volt) érdemes lenne végre idehaza is közműalagútban gondolkodni. Ez esetben könnyebb lenne az utcákat fasorral beültetni, olcsóbb lenne a vezetékhálózatot javítani, cserélni.  

Egyre pontosabbak az adatsorok, több ismeret gyűlt össze arról, hogyan lehet az éghajlatváltozás következményeit enyhíteni, és a kedvezőtlen időjárás ellenére növelni a komfortérzetet. Az OMSZ, a Magyar Urbanisztikai Társaság, az ELTE, a Szegedi, a Debreceni Egyetem és még számos intézmény szakembereinek hozzáértése, különféle kiadványok, háttéranyagok állnak a klímatudatosan fejleszteni szándékozók rendelkezésére.  A lakosság joggal várná el az önkormányzatoktól, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a mikroklíma javítására. Sok esetben a klímabarát beavatkozások elmaradása a megfelelő hozzáértés következménye, hiszen ezek a beruházások általában nem kerülnek többe, mint a korszerűtlen, pazarló megoldások, a társadalmi hasznuk viszont jelentős.

Beliczay Erzsébet

komment

Szanatórium porlasztóból – na és útdíjból?

2014.07.31. 22:42 Levegő Munkacsoport

Csonka László, a múlt század húszas éveiben határozta el, hogy gyógyszállót építtet Magyarország legmagasabb pontján, a Kékestetőn. Fenyőerdőt is telepített hozzá. *

0002.jpg

Az intézményt 1949-ben, miután Csonka Lászlóék helyrehozták, eltüntették róla a háborús nyomokat, államosították. Manapság többek között a közlekedési eredetű levegőszennyezés asztmás, tüdőtágulásos áldozatai szellőztethetik benne a tüdejüket, ha kapnak beutalót, és ha beleférnek a keretbe. Sajnos az épület aggasztóan pusztul. Legutóbb az erkélyek fölötti vakolatot verték le, mert hullott, már csak a csupasz betont látja, aki kint ülve föltekint. Néhány éve még animátor gondoskodott arról, hogy az ide beutaltak sokat járják az erdőt, és kevesebbet gubbasszanak a szobában. Ma már a rehabilitáción itt lévőknek maguknak kell megszervezniük a kirándulásokat. Siralmas az ellátás is. A fenyőerdő is fogy, sorra vágják ki a fákat, miközben sok-sok éve láthatóan egyetlen újat sem ültettek.

komment

Címkék: útdíj szanatórium Mátra Kékestető Karburátor Csonka János Közút

Autómentes kirándulások

2014.07.28. 19:52 Levegő Munkacsoport

Egy ismert belga politikus nyilatkozta néhány éve, hogy milyen jó emlékek kötik az autópályák önkiszolgáló éttermeihez. Kiskorában ugyanis mindig megálltak út közben egy kávéra a szüleivel, és ilyenkor nyugodtan beszélgethetett az édesapjával, amire máskor nem volt lehetősége.

Engem a jó úti élmények a vonathoz kötnek. Kiskoromban a nagycsaládos kedvezménynek köszönhetően – és mert nem volt autónk – mindenhová vonattal utaztunk.

Vonat.jpgEsetünkben ez a Balatont és Észak-Magyarországot, a nagyszüleinket jelentette. Gyerekként minden vonatút élmény volt! Izgatottan figyelni, hogy mikor tűnik fel először a Balaton zöldeskék vize, vagy az ablakhoz nyomott orral bámulni a szántókat, hátha egyszer csak megpillantjuk az őzeket. A fejedelmi reggelikről, uzsonnákról nem is beszélve, amit a vonaton kaptunk.

Tágabb családunkban ma kétféle álláspont van az utazással kapcsolatban. Az egyik szerint autó nélkül borzalmas kínlódás eljutni bárhová Magyarországon, elviselhetetlen az átszállások közötti várakozási idő, és az, hogy másoktól függ az ember. Vagyis autó nélkül nem érdemes kimozdulni otthonról.

A másik szerint mindenhová el lehet jutni tömegközlekedéssel és gyalog, csak jobban meg kell szervezni az utazást és rá kell szánni az időt. Ha az ország másik végébe szeretnénk ellátogatni, és körülnézni, több naposra kell tervezni a kirándulást. A hosszabb útért cserébe életre szóló élményekkel gazdagodhatunk.

Vonat2.jpg

Így jutottunk el mi az elmúlt években kicsi gyerekekkel többek között az Őrségbe, a Pilisbe, a Börzsönybe, a Zselicbe és tértünk vissza felejthetetlen élményekkel. A vonatutakat továbbra is nagyon szeretem, de volt részem kellemes buszos kirándulásban is.. Ha a gyerekek nagyobbak lesznek, a kerékpáros túrák is szóba jöhetnek majd. Most lelkesen tervezem a következő utunkat, ezúttal a Balaton-felvidékre – hiszen itthon vonattal, busszal és gyalogszerrel is gyönyörű helyekre juthatunk el.

Segítség az élménygazdag kirándulások tervezéséhez:

http://www.mav-start.hu

http://www.volan.hu/

http://www.bphajojarat.hu/

http://www.balatonihajozas.hu/

http://www.kisvasut.hu/

 

 (Madarassy Judit)

komment

Címkék: balaton nyári programok MÁV Vonattal balatonra

A tulajdon nemcsak jogokkal, de felelősséggel is jár

2014.07.25. 06:51 Levegő Munkacsoport

A Kodály köröndön álló palota tetőszerkezete, padlásfödéme, sőt kisebb részben a második és harmadik emelet közötti födéme is leégett július 15-én. Az óriási erővel felvonuló tűzoltóságnak csak azt sikerült elérni, hogy a tűz nem terjedt tovább a környező házakra. A helyreállítás milliárdokba fog kerülni, és ehhez járul még a tűzoltás, rendőri készültség, ideiglenes elszállásolás és seregnyi más költség is. Az érintetteknek okozott lelki megrázkódtatást és egyéb nem anyagi károkat pedig meg se lehet becsülni.  

Korond 2014 juli 07.jpg

Nemzetközi összehasonlításban a tűzvédelem évtizedek óta jó színvonalú idehaza, köszönhetően annak, hogy a tűzrendészek elsősorban a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. E súlyos tűzesettel kapcsolatban azonban sokakban felmerül, hogy az üres ingatlanokat ki felügyeli. Nem időzített bombák-e ilyen vagy olyan okokból? Hogyan lehetséges, hogy egy 2400 négyzetméteres, fokozottan tűzveszélyes tetőtér és az alatta levő, fafödémes emelet tűzvédelem nélkül maradhatott?

Vannak országok, ahol a tulajdonosi felelősséget igen szigorú törvényekkel kényszerítik ki. Komolyabb szabálytalanság, gondatlanság esetén elkobozzák a tulajdont. Nálunk viszont sokan hajlamosak az ellenőrzéseket, az előírások betartatását felesleges vegzálásnak tekinteni. Nemegyszer a hatóságok is indokolatlanul elnézőek. A Levegő Munkacsoport például az ajkai vörösiszap-katasztrófa veszélyét több évvel a tragédia előtt jelezte a hatóságoknak. Az Üllői úti volt katonai főiskola bontásánál a szórt (tehát látható) azbeszt jelenlétére is a szervezet hívta fel a hatóságok figyelmét. Ebben az esetben utólag sem vizsgálták meg, hogyan készíthették el a bontási terveket, és adhatták ki az engedélyeket anélkül, hogy az azbeszt meglétével foglalkoztak volna.

A gazdasági válság és szabályozási anomáliák következtében rengeteg üres ingatlan van a településeken. Tanuljanak a hatóságok és az ingatlantulajdonosok a káresetekből, és előzzék meg rendszeres felülvizsgálattal, a karbantartási kötelezettségek számonkérésével a hasonló baleseteket.

komment

Címkék: tűzvész leégett hatóságok VI. kerület Kodály körönd

Közösségi kertek

2014.07.23. 21:26 Levegő Munkacsoport

 

A múlt század elején, nem kis részben a háborúk okozta élelmiszerhiány enyhítésére közösségi kerteket hoztak létre egy-egy sűrűbben beépített lakóterület környezetében. Mostanában világszerte újabb lendületet kapott a közösségi kert mozgalom. Kisebb-nagyobb, 20-30 négyzetméteres minikerttől a pár száz négyzetméteres, parcellákra osztott, városi tulajdonú telkeken veteményezhetnek a környéken lakók. A termelés mellett fontos szerepe e kerteknek a közösség összetartása és a zöld szemléletre nevelés. Az utóbbi időben nálunk is egyre újabb közösségi kertek szerveződnek vidéken és a fővárosban egyaránt. Egyes városokban a városi kertészkedés korábbi hagyománya él tovább. Szombathelyen például e kerteket 61 éve még a tanács bocsátotta a lakók rendelkezésére. Jelenleg 900 bérlő gondozza a lakótelepek szomszédságában fekvő apró telkeket, formális összegű bérleti díjért. Itt mindenkinek saját területe van, de ezek nincsenek kerítéssel elválasztva.

Több civil szervezet felkarolta a közösségi kertek ügyét. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül mutatunk be példákat, és biztatjuk olvasóinkat e jó gyakorlat folytatására.

Budapesten a nyolcadik kerület szívében a Futureal adott egy területet a helyi lakosoknak közösségi kert céljára. 2014. május végén nyitott a GrundKert 2.0 a Bókay utcában.

 

Képernyőfotó 2014-07-23 - 21.31.11.png

 

komment

Címkék: városi kertek Közösségi kert Önellátó kert GrundKert

Észak-Amerikában a cégek és a városok is versenyt futnak a biciklisták kegyeiért

2014.07.18. 13:43 Levegő Munkacsoport

bike-lane.jpg

Az észak-amerikai munkáltatók és kiskereskedelmi szereplők között egyre fontosabb szerepet játszik a kerékpár biztonságos parkolása, illetve a zuhanyzók, öltözők és egyéb kényelmi lehetőségek létrehozása a biciklivel közlekedők elcsábításában. Az úgynevezett milleniumi nemzedék körében különlegesen fontos a biciklisbarát szempont a munkahelyválasztásnál és a bevásárlásnál egyaránt. Hiszen autóval nehéz parkolóhelyet találni, a fenntartási költségei magasak, miközben a városi környezetben kézenfekvőnek tűnik a kerékpározás, nemcsak takarékossági, de egészségmegőrzési szempontból is.

Ugyanezen példát látszanak követni a városok is, méghozzá a biciklisávok számának növelésével. Így próbálják meg elérni, hogy a fiatalok és az őket foglalkoztató vállalatok választása rájuk essen telep- illetve lakóhelyváltoztatás során. 2011 óta a városi kerékpárosok számának növekedésének hatására megduplázódott az autós forgalomtól elkülönítve kialakított bicikliutak száma. Egyes kerékpáros érdekvédelmi szervezetek  pedig hasonló növekedésre számítanak 2016-ra.

Az Egyesült Államokban egyébként 2000 és 2012 között 60 (!) százalékkal nőtt a városban kerékpárral közlekedők száma. Az Egyesült Államok Népszámlási Hivatalának (U.S. Census) 2014. májusi jelentés szerint ez százalékosan nagyobb növekedés, mint bármely más közlekedési eszköz esetében.

Jó látni, hogy egyre többen találják vonzónak – a (városi) közlekedés sajátosan autósközpontú felépítése ellenére – a kerékpáros közlekedést az Egyesült Államokban is, illetve hogy a kerékpárosok növekvő száma sikeresen húzza magával a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését a privát és a közszférában egyaránt.

Magyarországon főleg Budapesten nő az elkülönített biciklisávok száma. Jól látszik, hogy a növekvő keresletet lehetetlen figyelmen kívül hagyni: üdvözlendő a belváros további kerékpárosbarát fejlesztését célzó, 2013 novemberében bejelentett BKK projekt, vagy az ezzel szoros összefüggésben álló, a tesztüzemét mostanában indító Bubi közösségi kerékpár-szolgáltatás.

Vargha Benjámin

Az amerikai adatok forrása : TreeHuggerBloomberg

komment

Pakshoz a kabátot?

2014.07.17. 13:05 Levegő Munkacsoport

2014.01.08-mrconservative-52cd8cd958286.jpg

forrás: mrconservative.com

Semmi nem kényszerítette 2009-ben az országgyűlést, hogy hirtelen határozzon a Paks II. bővítés előkészítéséről. A mostani döntéshozóknak pedig egészen a húszas évek közepéig lett volna idejük arra, hogy körülnézzenek a világban, és mérlegeljék az alternatívákat. Alkalmas lenne a következő tíz év arra is, hogy meginduljon egy erős ipari-termelői háttér kiépítése. Ezt követően kellene vizsgálni Paks II. támogatóinak legfőbb érvét, a hazai energia iránti hatalmas keresletet.

Harmadik évtizede megelégszünk avval, hogy olcsó munkabérre, betanított munkásokra épülő és energiaigényes termelést  alakítsunk ki külföldi tulajdonú vállalatokkal. Ehhez jön az olcsó áram mítosza, és máris bebetonoztuk újabb hatvan évre félgyarmati státuszunkat. Paks I. építése idején a hazai beszállítói arány még 70 százalékos volt, tegyük hozzá, megfelelő minőségben. Jelenleg a szakértők 30 százalékra becsülik a beszállítói esélyeket, és ezt szeretnék 40 százalékra feltornászni a következő időszakban. Ehhez azonban létre kellene hozni egy olyan erős középosztályt, amelybe értelemszerűen beletartoznak a magas munkakultúrájú, jól képzett szakmunkások és az őket foglalkoztató erős hazai kkv-k. Márpedig amíg a bérek alacsonyan tartásával próbálunk a versenyben talpon maradni, illetve a költségvetést magas bérterhekkel egyensúlyozni, ne várjuk, hogy a vállalkozó kedvű szakmunkások, diplomások idehaza maradnak, és kialakul egy nyugat-európai mintájú középosztály.

Elgondolkoztató az az érv is, hogy a 21 éves törlesztés miatt magasabb áramárra 39 év hawaii jön, mai áron kilowattóránként 9 forintért. Anakronisztikus a gyorsuló technológiai fejlődés tükrében 60 évre kalkulálni technológiát, termelési módot. Elég, ha arra gondolunk, hogy a XIX. század végén egy (német) szakmunkás 4 óra, ma pedig 4-5 perc alatt kereste meg 1 kWh áram árát.

Az is kérdés, hogy ha az EU olyan stabil országai, mint például Ausztria, Németország a decentralizált, egyenként kisebb kapacitású, ezért flexibilisebb áramtermelő rendszereket, berendezéseket fejlesztik, miért érdemes nekünk egy merev monstrumot választani. Hiányoljuk az összehasonlító elemzést arról, hogy mit hozna a konyhára a hatalmas orosz adósság felvállalása helyett egy kisebb lépésekben megvalósítható, forrásként a hazai lakosság, kisbefektetők megtakarításait is garanciával becsatornázó és folyamatosan a mindenkori legjobb technológiákat alkalmazó energiatermelési rendszer kiépítése.

A bejegyzéshez a Levegő Munkacsoport Facebook oldalán szólhatnak hozzá:

http://www.facebook.com/levego

Beliczay Erzsébet

komment

Kommunikációs csőd a Kelenföldi pályaudvaron

2014.07.16. 01:17 Levegő Munkacsoport

Előbb a biztonsági berendezés állt le Kelenföld és Tárnok között pénteken, július negyedikén délután fél háromkor az ilyenkor különösen sok utast szállító 30a vonalon, aztán Nagytéténynél is megszűnt a váltóállítás. Azok, akinek ez a dolguk, öt óra körülre már kijavították a hibákat, és lassanként a forgalom is helyreállt. Egy-két órás késéssel elindultak a vonatok a kánikulában a Balatonra vágyó utasokkal. Előfordul az ilyesmi, és a szakemberek tudták a dolgukat.

Nem úgy azok, akik a kommunikációért, az utasok tájékoztatásáért felelnek.

mav.png

komment

Címkék: MÁV Kelenföld Utastájékoztatás

süti beállítások módosítása