A Levegő Munkacsoport blogja

Sok százmillió forintot költöttek már a világban kísérletezésre a városi kilométerarányos közúthasználati díjjal. Vizsgálták a műszaki lehetőségeket és az autósok viselkedésére gyakorolt hatását. Mégis, hiába mutatták azt az eredmények, hogy a technika működik. Hiába derült ki az is, hogy az autóhasználatra is jó hatással lehet – csökkenti –, ha a gépjárművel a városi utakat használók használatarányosan járulnak hozzá az útfenntartáshoz és megfizetik az általuk okozott környezetszennyezés költségeit. A politikusok mindenütt gyávának bizonyultak. Igaz, legalább kísérleteztek, nem úgy, mint Budapesten, ahol 2009-ben készült egy megvalósíthatósági tanulmány a behajtási díjra, aztán 2014-ben még egy, de egy árva fillért nem költöttek kísérletre, társadalmi vitára, az útdíj előnyeinek és hátrányainak összevetésére, a társadalmi hatások elemzésére.

A sertéshús áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az országgyűlés (a csökkenés 2016-ban lép életbe). A Levegő Munkacsoport évtizedek óta szorgalmazza, hogy – a legtöbb uniós ország gyakorlatához hasonlóan – Magyarországon is alacsony áfakulcsba tartozzanak az alapvető élelmiszerek.  Azonban valóban a sertéshús a legalapvetőbb élelmiszer nálunk?

Tokaj, napelemes fogorvosi rendelő a Bodrog partján, 2015

Érdemes a vidéki önkormányzatoknak kihasználni a 2014-2020-as időszak uniós forrásait olyan energiatermelő berendezések és rendszerek beszerzésére (napelemek, napkollektorok, aprítógépek, geotermikus kutak stb.), amelyek segítségével az energiavásárlásra fordítandó pénzek helyben maradnak, és egyúttal értelmes munkahelyek is keletkeznek.

Az amerikai kormány kutatói által végzett vizsgálat szerint az A-vitamin egyik formája (retinol-palmitát) növeli a bőr rosszindulatú elváltozásainak, illetve károsodásának a kockázatát napfénynek kitett bőrfelületen. Norvég és német szakemberek ugyancsak óvatosságra intenek a retinol és egyéb A-vitamin származék tartalmú kozmetikumokkal kapcsolatban.

Olvastam valahol, hogy még a Dalai lámát is zavarják a szúnyogok, főleg, amikor nem hagyják aludni. Kit nem? Állítólag a harmadik csípésnél már a buddhisták legismertebb vallási vezetője is elveszti a türelmét, bár lehet, hogy erről inkább személyesen kellene megkérdezni. Talán nem túlzó azt állítani, hogy az emberiség viszonylag egységes állásponton van a vérszívó szúnyogokkal kapcsolatban, és a legenyhébb megfogalmazás szerint is kellemetlen kis élőlények. A „mit kezdjünk a szúnyogokkal” kérdésre adott válaszaink viszont már korántsem ilyen egységesek, sőt.

Bárhol legyen szó fizetős parkolás bevezetéséről, az autósok egyöntetűen tiltakoznak, hogy már megint velük szúrnak ki.

Egy kicsit elgondolkoztam ezen, és arra jutottam, hogy ez a kiszúrás, vagy ha tetszik, átverés, nem a fizetős parkolással kezdődik, hanem sokkal előbb. Valószínűleg a saját otthonunkban, még a tévé előtt. Mert mit látunk a reklámokban? A legújabb, legszebb, legkényelmesebb autót mindenféle érdekes helyszínen. A reklámautó egyszer hegyi úton kanyarog, máskor a sivatagot szeli át, amikor éppen nem egy kihalt városban suhan. A környezet változó, de a lényeg ugyanaz: a csodás autó legtöbbször egyedül van.

Szinte naponként mutatkoznak be új egészségőrző irányzatok, amelyek betartásától hosszú és kiegyensúlyozott életet remélünk, már ha sikerül őket betartani. Az egészségtudatosság pozitív hozadéka az is, hogy a helyes táplálkozáson, rendszeres testmozgáson túl mindennapi életünk más területeire is ezzel az igényességgel tekintünk. Például a közlekedésre is…

A Totalcar-nak köszönhetően kiderült: a családunk közel 60 ezer forintot nyer havonta azzal, hogy nem tartunk autót. Ez olyan, mintha két évenként egyszer négyes találatunk lenne a lottón, vagy tíz évente biztosan megnyernénk a Jokert - mindezt úgy, hogy egy fillért sem költöttünk szerencsejáték-szelvényekre. Itt számolhatja ki mindenki, hány milliót nyerhet az autómentes közlekedéssel: http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/04/14/autokoltseg-kalkulator/

És mit nyerhetünk még az autómentességgel? Rengeteg élményt, ami végső soron megfizethetetlen...

MJ

Totalcar: Az élet autó nélkül

A bankunkból visszafelé jövet bementem a Múzeumkert Bródy Sándor utcai részébe és megengedtem magamnak, hogy félóra hosszat nézegessem az öreg fákat, akik gyönyörűen kihajtottak. Koronájuk csodaszép a magasban. Markó Károly tájképei jutottak eszembe, azzal a különbséggel, hogy itt, a Múzeumkertben nincsenek romantikus csupasz csonkok, mert minden fa él és virul, amellett, hogy ágazatuk rajzolata is fenséges.
Szerencsére most nem volt itt semmiféle "forgatás", nem voltak autóbuszok a kertben, de néhányan üldögéltek a padokon, babakocsi is volt, és rigók szaladgáltak a földön háborítatlanul.

Az Európai Parlament július 15-én szavaz az úgynevezett “levegő csomagról”, ami többek között szigorítaná a tagországok kötelezettségeit a légszennyezés visszaszorítására. A szennyezett levegő miatt hazánkban minden évben  annyi ember hal meg idő előtt, mint Tapolca teljes lakossága. Az új szabályozásokkal a becslések szerint ez a szám 2030-ig a felére csökkenthető lenne. A nemrég megalakult új Európai Bizottság  egyszer már majdnem viszautasította a tervezetet, ezt szerencsére sikerült megakadályozni többek között a legnagyobb európai zöld szervezetek egyhangú tiltakozásával. A légszennyezettség nem csupán a legnagyobb egészségügyi problémák egyike az Európai Unióban. Egyre több becslés jelenik meg a légszennyezés gazdasági kárairól is, hátha ezzel könnyebben meggyőzhetők a döntéshozók. Április végén hozta nyilvánosságra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentését: eszerint évente 1,6 ezermilliárd dollárba kerül Európának, hogy koszos a levegő. Ez az éves GDP-nk tizede. Ha valóban szeretnénk spórolni, és gazdaságilag is fenntarthatóvá válni, akkor lehet, hogy nem ártana ezzel kezdeni.