Klímakutatók szerint 10-12 évünk van még arra, hogy a klímakatasztrófa elkerülése végett átalakítsuk az életünket. 2030 körülre az egész világnak változtatnia kell a szokásain! Ha most varázsütésre leállna mindenhol az üvegházhatást okozó gázkibocsátás, a máig a levegőbe pumpált széndioxid, metán és a többi azért még tudná emelni a hőmérsékletet még vagy 50 évig. Nehéz ezt megérteni, de gondoljunk arra, hogy a bolygónkat gyerekeinkre, unokáinkra hagyjuk.
A hazai sajtó is ismertette1 a „nettó zéró kibocsátás” fogalmát, ami azt jelenti, hogy egy ország csak annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit elnyel. Az energiaellátás, közlekedés, ipar kibocsátását meg kell szüntetni, és az elkerülhetetlen – például mezőgazdasági – kibocsátásokat karbon-nyelőkkel kell semlegesíteni. A téma fontos politikai aktualitással bír, António Guterres ENSZ főtitkár is a szeptemberi klímacsúcs napirendjére tűzte a kérdést2. Magyarország olcsón sül című bejegyzésünkben már szóvá tettük, hogy Magyarország volt a négy EU tagállam egyike, amelyik megakadályozta, hogy az Európai Tanács június 20-án elkötelezze magát az Unió 2050-es nettó zéró kibocsátása mellett3, ezért az EU meggyengült szereplőként jelenhet meg a klímacsúcson. A klímavédelemből visszavonuló USA, az ipari robbanást produkáló Kína és India, valamint az ellenérdekelt Szaúd-Arábia és Ausztrália mellett egy gyenge mandátummal bíró EU könnyen vezethet a nemzetközi tárgyalási folyamat katasztrófájához, az pedig klímakatasztrófához.
Ferihegy (alias Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, avagy BUD) gazdái ezzel bíztatják az erre fogékony nagyérdeműt: „A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) kezdeményezésére 194 európai repülőtér vállalta, hogy 2050-re üzemelése nem jár szén-dioxid-kibocsátással, a kezdeményezéshez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport is csatlakozott.”
Páros héten mintha jobb lenne, páratlan héten meg mintha rosszabb. Egymás érik a hírek újabb és újabb tanulmányokról, amik szerzői kiszámolták, kimutatták, összehasonlították, és megmondták a tutit arról, hogy a villanyautó vagy a benzines, dízeles használatával védhetjük inkább az éghajlatunkat. Ember legyen a talpán, aki rendet tud vágni ebben az információtermésben. Nos, Zeke Hausfather belevágott. Rengeteg tanulmányon rágta át magát, majd az eredményt egy cikkben összegezte a CarbonBrief honlapon.
De miből tevődhet össze a gépkocsi széndioxid-kibocsátása?
Miért vétózta meg a magyar kormány az Európai Unió állásfoglalását, amelyben kötelezettséget vállalt volna, hogy 2050-ig nettó nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását? Kormányunk ezt a döntését egy nyilatkozatban igyekezett megmagyarázni. Vegyük górcső alá az érveiket. (Az idézőjelben lévő mondatokat a kormány nyilatkozatából vettük át.)
Magyarország nem nagyhatalom, de lehet, hogy most világtörténelmet írt.
Az Európai Tanács 2019. június 20-21-i ülésén Magyarország Csehországgal, Észtországgal és Lengyelországgal együtt az utolsó pillanatban megvétózta az Európai Unió törekvését, amely 2050-re karbonsemlegesség mellett kötelezné el magát.
Fotó: Levegő MunkacsoportSzentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök szerint eddig se szennyeztek a dunai hajók: „Márpedig a vízi út a legolcsóbb és a leginkább természetbarát szállítási lehetőség. (…) És nincs kipufogógáz, nincs dízelhajtás, tehát a természetvédelemnek is eleget teszünk.” (Szóömlés, Élet és Irodalom, 2019. május 31.) Érdekes, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség máshogy tudja. Idei jelentése az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásáról azt mondja, hogy hazánkban 2017-ben a belvízi hajózásban a hajómotorok széndioxid-kibocsátása 13 kilotonna volt.
A környezetvédelemért (is) felelős Agrárminisztérium adatai szerint az apró részecskék (PM2,5) által okozott légszennyezettség 85 százaléka a háztartási tüzelésből származik1. Ez a szennyező anyag Magyarországon évente mintegy 12.800 ember idő előtti halálát okozza, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. A részecskeszennyezettség szintje Magyarországon európai összehasonlításban is kimagasló, csak Bulgária, Észak-Olaszország, Csehország és Lengyelország egyes régiói vetélkednek velünk ebben a kétes dicsőséggel járó versenyben. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy néhány év múlva egyedül maradhatunk a szomorú helyzetben.
A mentális egészségi állapot érzelmi, pszichés és szociális (társas) jól-létünket jelenti. Befolyásol a gondolkozásban, érzéseinkben, cselekedeteinkben, abban, hogy miként kezeljük a ránk nehezedő nyomást, a másokhoz való viszonyunkat, így a döntéseinket is meghatározza. A mentális egészségben bekövetkező változásoknak lehet biológiai oka, okozhatja egy életesemény, trauma, szerepet játszanak öröklött hajlamok és nem utolsósorban a környezet állapota is.
Miután 2012-ben megválasztották a belgiumi Gent alpolgármesterének, és ő lett a város közlekedésének és közterületeinek felelőse, Filip Watteeuw gyökeres átalakításokról döntött. A nehézségekről és a bámulatra méltó eredményekről az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség éves konferenciáján tartott előadást.
slim op weg=okosan az úton
