A Budai Várba költöző kormányzati intézmények jelentős környezeti kárt okoznának, ami a közlekedés környezetterhelésének drasztikus emelkedéséből származna. A Budai Várba telepítendő minisztériumok (a Pénzügy- és a Belügyminisztérium) létszáma 2018-ban 1715, illetve 1130 fő volt, a valamikori Karmelita Kolostorba települt Miniszterelnökségé 1432 fő. Ez összesen 4277 munkatársat jelent.
Összehasonlításképpen, az MTA Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kutatóintézetei – amelyek helyére, az Országház utca 30-ba a Belügyminisztérium költözne – összesen 600 fő állományi létszámmal működtek. Megjegyezzük, hogy e 600 fő többsége kutató volt, akik egyrészt nem egy hivatali alkalmazott módján, reggel nyolc és kilenc óra között, hanem elszórt időpontokban jártak dolgozni, másrészt sokszor be sem mentek, kutatónap vagy egyéb külső munkavégzés okán. Legfeljebb ennyire tehető a Szentháromság téri épületben sok kisebb intézménynél dolgozók száma is, akiknek a helyére - pontosabban, a minden tiltakozás ellenére visszaépíteni szándékozott Fellner Sándor-féle épületbe - a Pénzügyminisztérium költözne. Ez összesen 1200 fő volt, akiknek a Várba történő fel- és lejutása egyébként eddig is megterhelte a 16-os busz kapacitását.
Az említett 1200 fő helyett 4200-nál is több minisztériumi munkatárs reggeli, nyolc és kilenc óra közötti felszállítása, valamint 16:30 és 17:30 közötti, a városba történő visszaszállítása lenne a feladat. Ez három- és félszeres terhelést, másképpen fogalmazva 3000 többletutas szállítását jelenti, ráadásul mind föl, mind le, kb. egy-egy órán belül. Ezt az összesen 4200 főt, buszonként 35 utast számolva, 120 buszjárat tudná fel-, ill. leszállítani, ami félpercenkénti járatsűrűséget jelentene. Ez közlekedésszervezési szempontból is nonszensz, ami pedig a zaj- és környezeti terhelést jelenti, napjában kétszer megbénítaná és elviselhetetlenné tenné a Budai Várat. Az utakban okozott kárról nem is beszélve, amelynek becsülhető mértéke a járművek súlyával nem arányosan, hanem hatványozottan nő.
Ez azonban csupán a megnövekedett tömegközlekedési terhelés hatása volna. Mindehhez hozzá kell számítani a protokolláris és ellátmányozási célú személyautó- és tehergépkocsi-forgalmat, annak biztonságtechnikai és parkolási igényével együtt. Az ügyfélforgalom a minisztériumokban nem igazán jelentős, és nem olyan koncentráltan jelentkezik, mint a munkába járás forgalma, – de nem is elhanyagolható. Mindenesetre a fentebb felsorolt tényezők együttesen olyan zajt, forgalmat, port és látványzavarást eredményeznének, amely alapjaiban tenné tönkre hazánk egyik legnagyobb turisztikai vonzerejét – nem is beszélve az ott lakó, kb. 2500 ember életminőségének romlásáról.
Javasoljuk, hogy az ország vezetése álljon el a Budai Vár kormányzati hasznosításának tervétől, és engedjen utat az ott eddig is virágzó gyalogos turizmusnak. A Királyi Palotát és járulékos épületeit pedig továbbra is kulturális és turisztikai célokra hasznosítsák, ezáltal ne csökkentsék, hanem növeljék Budapest és az ország vonzerejét.
Pákozdi Imre
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja
