Magyarország nem nagyhatalom, de lehet, hogy most világtörténelmet írt.
Az Európai Tanács 2019. június 20-21-i ülésén Magyarország Csehországgal, Észtországgal és Lengyelországgal együtt az utolsó pillanatban megvétózta az Európai Unió törekvését, amely 2050-re karbonsemlegesség mellett kötelezné el magát.
Fotó: Levegő MunkacsoportSzentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök szerint eddig se szennyeztek a dunai hajók: „Márpedig a vízi út a legolcsóbb és a leginkább természetbarát szállítási lehetőség. (…) És nincs kipufogógáz, nincs dízelhajtás, tehát a természetvédelemnek is eleget teszünk.” (Szóömlés, Élet és Irodalom, 2019. május 31.) Érdekes, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség máshogy tudja. Idei jelentése az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásáról azt mondja, hogy hazánkban 2017-ben a belvízi hajózásban a hajómotorok széndioxid-kibocsátása 13 kilotonna volt.
A környezetvédelemért (is) felelős Agrárminisztérium adatai szerint az apró részecskék (PM2,5) által okozott légszennyezettség 85 százaléka a háztartási tüzelésből származik1. Ez a szennyező anyag Magyarországon évente mintegy 12.800 ember idő előtti halálát okozza, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. A részecskeszennyezettség szintje Magyarországon európai összehasonlításban is kimagasló, csak Bulgária, Észak-Olaszország, Csehország és Lengyelország egyes régiói vetélkednek velünk ebben a kétes dicsőséggel járó versenyben. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy néhány év múlva egyedül maradhatunk a szomorú helyzetben.
A mentális egészségi állapot érzelmi, pszichés és szociális (társas) jól-létünket jelenti. Befolyásol a gondolkozásban, érzéseinkben, cselekedeteinkben, abban, hogy miként kezeljük a ránk nehezedő nyomást, a másokhoz való viszonyunkat, így a döntéseinket is meghatározza. A mentális egészségben bekövetkező változásoknak lehet biológiai oka, okozhatja egy életesemény, trauma, szerepet játszanak öröklött hajlamok és nem utolsósorban a környezet állapota is.
Miután 2012-ben megválasztották a belgiumi Gent alpolgármesterének, és ő lett a város közlekedésének és közterületeinek felelőse, Filip Watteeuw gyökeres átalakításokról döntött. A nehézségekről és a bámulatra méltó eredményekről az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség éves konferenciáján tartott előadást.
slim op weg=okosan az úton
Nyolc éve hozta meg a kormány az 1330/2011. (X. 12.) határozatot a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról. Jó oka volt rá, hiszen már akkor folyamatban volt az Európai Bizottság (EB) kötelességszegési eljárása Magyarország ellen. Jól számított a kormány, az EB még évekig nem fordult az Európai Bírósághoz a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK irányelvben foglaltak rendszeres megszegése miatt. Nem is nagyon törte magát azért, hogy érdemi intézkedések történjenek a levegőszennyezés ellen. Jutott ugyan a költségvetésből pár tíz millió forint az említett intézkedési programra, amiből indultak kampányok, történtek kutatások, létrejött a http://pm10.kormany.hu és a http://www.futsokosankampany.hu honlap, de érdemi intézkedésre már nem tellett. Így aztán az Európai Bizottság más tagállamokkal együtt tavaly Magyarországot is az Európai Bíróság elé citálta a PM10 magas koncentrációja miatt.
Nemrég jelent meg az Europol (az Európai Unió bűnüldöző ügynöksége) honlapján egy közlemény a Spanyolországban távérzékeléssel lefülelt olyan teherautókról, amelyekben kiiktatták az egészségkárosító nitrogénoxidok kibocsátását megszüntető rendszert.
Április nyolcadikától akinek a dízelautója rosszabb, mint Euro 6-os, az csak külön jó pénzért – tizenkét és fél fontért (4500 forint) – hajthat be vele London rendkívül alacsony kibocsátási zónájába. Fizethetnek a benzines autóval behajtók is, ha az nincs legalább Euro 4-es. Az új övezet (Ultra Low Emission Zone, ULEZ) egyelőre egybeesik az eddigi behajtási díjas területtel, ahogy az a Transport for London (TfL) térképén látható.
Londonban mindenki tudhatja, hogy Sadiq Khan polgármester elkötelezte magát az évről évre emberek ezreinek halálát okozó levegőszennyezés csökkentése mellett. Bár az intézkedés nem érhet senkit meglepetésként, a bevezetést a TfL széleskörű kampánya előzi meg. Megjelenik a figyelmeztetés a TfL járművein, lapokban, internetes lapokon, elhangzik rádiókban és sokan e-levelet is kapnak róla. 50 millió fontot szánnak a súlyosan szennyező régi autók tulajdonosainak az autójuk lecserélésének támogatására. Külön programot terveznek a kis bevételűek megsegítésére.
Elindult végre a kamionok széndioxid-kibocsátásának korlátozása az Európai Unióban, de csigalassúsággal. Pedig a nehéz tehergépkocsik alapváltozatainak széndioxid-kibocsátása húsz év alatt alig változott. 2025-től változtat ezen először az Európai Unió új irányelve a nehéz tehergépkocsik széndioxid-kibocsátásának korlátozására. Az irányelv környezetvédő szervezetek sok éve zajló küzdelmének is köszönhető.
Az éghajlatváltozás és a levegőszennyezés felerősíti egymás hatását.
A megváltozó éghajlati rendszerek a légmozgásokra is hatnak, például helyenként lelassítják azt, más esetben hurrikánok jönnek létre miattuk. Légmozgás hiányában adott területen súlyos egészségügyi károkat okozhat a sűrűsödő levegőszennyezettség. Ugyanakkor a légmozgás által a szennyeződés eljuthat akár a Föld olyan pontjaira is, melyeken különösen súlyos hatással lehetnek az éghajlatra – például a sarkvidékek állandóan hóval, jéggel fedett vidékeire. Itt a korom – aminek forrásai elsősorban a szilárd anyagok elégetése és a dízelmotorok -– leülepedik a hótakaró, a jég felszínére, és a napsugárzás visszaverése helyett elnyeli azt, amitől a hó, a jég olvadni kezd (illetve gyorsabban olvad). Ráadásul a fehér felülettel borított területek helyett – a hőt sokkal jobban elnyelő – vízfelszín jön létre, ami miatt felmelegedés még inkább fokozódik.
