Több helyen is emelkedtek a parkolási díjak Budapesten az elmúlt időszakban, és elemezve ennek hatását, kiváló adalékot kaphatunk a régóta folyó vitához, miszerint csökkentik-e a parkolási problémákat a magasabb parkolási díjak.
A Budapest, VIII. kerületi Mária utca 2023 áprilisában
A fővárosi parkolási rendelet szerint a lakossági éves parkolási díj az adott területen érvényes óradíj kétszázötvenszerese, vagyis – a parkolási zónától függően – nulla, 50 000, 75 000, 112 500, illetve 150 000 forint. Az alábbiakban a parkolási díjkedvezményeket ezekhez az összegekhez hasonlítottuk. (A hivatkozott rendelet szerint a kerületi önkormányzatok akár 100 százalékos kedvezményt is nyújthat a kerületi lakosoknak.)
Először a parkolási óradíjak emelkedtek tavaly szeptemberben, mikor az addigi 175, 265, 350, 440 és 525 forintosakat felváltották a 200, 300, 450 és 600 forintos díjak. Az emelés hatásának általános vizsgálatát némileg nehezíti, hogy közben a díjfizetési időszak hossza és a parkolási zónák is változtak, továbbá az is, hogy az infláció és a jövedelmek is a szokásosnál jóval nagyobb mértekben nőttek. Mindazonáltal néhány parkolási övezetben elég jó becslést lehet adni változásról. Két ilyen körzet Belső-Erzsébetváros és a két körút erzsébetvárosi szakasza – mindkét helyen 36%-kal nőtt a parkolási díj. Ennek hatására Belső-Erzsébetvárosban 2021 és 2022 között reggel 8 és este 8 között közel 4%-kal csökkent a mobilról indított tranzakciók száma és az összes parkolási idő, a körutak mentén pedig körülbelül 10%-os volt a csökkenés. Ennyi csökkenés 30-40 parkolóhely felszabadulását jelenti, amelyek helyén például zöldfelületeket vagy szélesebb járdákat lehetne kialakítani.
Jelentősebb hatása van a helyi lakosságot érintő, autónként 50-150 ezer forint értékű parkolási kedvezmények csökkentésének, legalábbis lakásonként a második autó esetében. Korábban már kiderült, hogy a XIII. kerületben a második autót érintő kedvezmények 80%-os csökkenése (aminek eredményeként 2021-ben az évi 2000 forintos adminisztrációs díj mellett már 20-61 ezer forintos parkolási díjat is fizetni kellett) közel 60%-kal csökkentette a második autó után igényelt parkolási engedélyek számát. Hasonló mértékű hatás feltételezhető a XI. kerületben is, ahol egyszerre terjesztették ki a fizetős zónát és csökkentették mintegy 20%-kal a második autó kedvezményét (ami így évi 24 ezer Ft lett). Így míg az első autók engedélyének száma mintegy 40%-kal nőtt (a kiterjesztett területre is sokan igényeltek engedélyt), a második autók engedélyének száma mintegy 22%-kal csökkent. Feltételezve, hogy ingyenesség esetén az első és második autók aránya többé-kevésbé állandó, az évi 24 ezer forintos díj mintegy 55%-kal vetette vissza a második autók engedélyének számát. Erzsébetvárosban pedig 49%-kal lett kevesebb a második autóra igényelt parkolási engedélyek száma – a 2200 forintos adminisztrációs díjon felül – a 2022-ben bevezetett évi 34-105 ezer forintos parkolási díj hatására (a díj mértéke a környezetvédelmi kategóriától és a parkolási zónától függ). Érdekes, hogy míg a fenti kerületekben körülbelül 50-60%-kal lett kevesebb a második autó után járó parkolási engedély, Józsefvárosban ennél jóval nagyobb mértékű, a legfrissebb adatok szerint mintegy 75%-os csökkenést eredményezett a 24-72 ezer forintos éves parkolási díj.
Az első autó esetében a parkolási támogatás csökkentésének, azaz a fővárosi rendeletben előírt éves díj egy része elengedésének a hatása jóval mérsékeltebb. Az autós lakosok támogatásának ilyen csökkentését egyelőre csak a VIII. és XI. kerület lépte meg – előbbiben évi 9-30 ezer Ft, utóbbiban évi 12 ezer Ft lett a lakossági éves parkolási engedély díja. A XI. kerületben a fizetős zóna bővítése miatt nehéz a két évet összehasonlítani, de elég árulkodó az első autóra vonatkozó parkolási engedélyek 40%-os növekedése, és a második autókra vonatkozó parkolási engedélyek számának 22%-os csökkenése közötti óriási különbség. A VIII. kerületben a pedig kevesebb mint 1%-kal csökkent a parkolási engedélyek száma az első autók esetében, bár ott a korábbi években meglehetősen hullámzó volt a parkolási engedélyek száma.
Úgy tűnik tehát, hogy a lakossági parkolás esetén a 100%-os parkolási támogatás kismértékű csökkentése csak a második autók esetében tudja érdemben csökkenteni a parkolási igényt. Nem is csoda, hiszen valóban nem várható, hogy egy fél vagy egész tank üzemanyag árának megfelelő éves díj tömegeket szoktasson le a saját autó használatáról (a második autót feltehetően sok háztartásban keveset használják, így annak fizetős közterületi parkolására könnyebb alternatívát találni). Azaz az első autók esetében a megmaradó jelentős mértékű támogatás továbbra is sokakat arra sarkal, hogy saját autót tartsanak. Ezért ha a lakossági autóhasználat okozta problémák csökkenése a cél, érdemes jóval nagyobb mértékben csökkenteni a lakossági első autók parkolási támogatását. Józsefvárosban az 50-100%-os csökkentés a lakossági használatban lévő céges autók esetében például mintegy 50%-kal csökkentette a parkolási engedélyek számát.
Eddig főleg a parkolási támogatás csökkentésének sokak számára pénzügyileg kellemetlen oldaláról volt szó, de nyilvánvalóan ott, ahol csökken az autóhasználat támogatása, jelentős forrás keletkezik más tevékenységek támogatására. A XI. kerületben körülbelül 150, Józsefvárosban 175, Erzsébetvárosban 27 millió forint többletbevétel keletkezett a parkolási támogatások csökkentésének köszönhetően. Ennek felhasználásáról egyelőre csak Józsefvárosból érkeztek hírek, ahol többek közt a rászoruló fiatalok BKK bérletének támogatásává alakul át a főleg átlagosan vagy jómódban élő autóhasználók korábbi támogatása, de a kerületi utak felújítására is több pénz marad. Emellett a parkolási támogatás csökkentése a könnyebb parkoláshoz is hozzájárult annak köszönhetően, hogy mintegy 1400 autóval kevesebb verseng a sokszor szűkös parkolóhely-kínálatért.
Végül érdemes áttekinteni, hogyan is állnak most a kerületek a parkolási kedvezményekkel. Amint az alábbi táblázat is mutatja, a díjköteles zónával rendelkező kerületek közül a legprogresszívebb a VIII. kerület, ahol a legnagyobb mértékben csökkentették az első autó után járó támogatást. Jó úton jár a XI. és XIII. kerület is az átlagosnál nagyobb mértékű támogatáscsökkentéssel, ellenben a III. kerület (ahol még a negyedik autó is kap néhány 10 ezer Ft értékű támogatást!), és valamivel kisebb mértékben a II. kerület járul hozzá leginkább az autóhasználók támogatásával a gépkocsihasználat okozta problémákhoz.
Parkolási kedvezmények a fővárosi, fizetős parkolással rendelkező kerületekben
(a kerületszám az adott kerület parkolási rendeletére mutat)
Kerület |
1. autó |
2. autó* |
Intézményi/ |
Megjegyzés |
100% |
30-50-70% |
30-50-70% |
|
|
100% |
95% |
100% |
Intézményi kedvezmény a fizetős parkolóhelyek számának 5%-ára adható |
|
100% |
100% |
62-100% |
a) Céges második autónak csak 62-71% kedvezmény jár. b) Intézmények esetében a kerületi munkavállalók 100%, nem kerületiek 62-71% kedvezményt kapnak. c) Bármilyen munkavállaló kaphat 60-90%-os kedvezményt. d) Harmadik és negyedik autóra is lehet parkolási engedélyt kérni 7-30%-os kedvezménnyel. |
|
100% |
30-50-70% |
Nincs ilyen |
|
|
100% |
30-50-70% |
80% |
Az intézményi kedvezmény a várakozási engedélyek számának 4%-ra adható. |
|
100% |
30-50-70% |
100% |
Az intézményi kedvezmények száma intézményenként korlátozott. |
|
76-80% zónától függően (18-30 ezer Ft |
34-58% zónától függően |
Ugyanaz, mint az első autó esetében, azaz 18-30 ezer Ft/év zónától függően + 4000 Ft adminisztrációs díj |
a) Első és második autó esetében nagycsaládok és nyugdíjasok a parkolási díjból 50%-os kedvezményt kapnak. b) Egy lakos is kérhet két autóra parkolási engedélyt. c) Céges autóknál az az első autó esetében a kedvezmény 50% a második autó esetében 0%. |
|
100% |
30-50-70% |
Nincs ilyen |
a) Bérlők esetében az 1. autó kedvezménye csak 30-50-70%-os. |
|
100% |
30-50-70% |
Nincs ilyen |
|
|
kb. 90% (12 ezer Ft az éves parkolási díj) |
kb. 80% |
Nincs ilyen |
|
|
100% |
30-50-70% |
100% |
|
|
100% |
20% |
Nincs kedvezmény, és az éves díjnál jelentősen drágább |
A munkavállalói hozzájárulás egész évre számított díja a lakossági hozzájárulás díjának 384%-a (az óradíj 960-szorosa) |
|
100% |
30-50-70% |
100% |
Az intézményi kedvezmények száma intézményenként korlátozott. |
|
IV., XV.-XXIII. |
- |
- |
- |
Nincs parkolási díj. |
* A „30-50-70%” a fővárosi parkolási rendelet (30/2010) alábbi rendelkezésének való megfelelést jelenti:
„(5)17 A lakossági várakozási hozzájárulás éves várakozási díja az adott területen fizetendő egyórai várakozási díj kétszázötvenszerese. A kerületi önkormányzat kedvezményeket határozhat meg az alábbiak szerint:
a) lakásonként az első gépjárműre kiadott hozzájárulás esetén a kedvezmény mértéke legfeljebb 100%,
b) lakásonként a második gépjárműre kiadott hozzájárulás esetén a kedvezmény mértéke
ba) legfeljebb 30%, ha a kérelmezett gépjármű az EURO 3 környezetvédelmi kategóriának megfelel,
bb) legfeljebb 50%, ha a kérelmezett gépjármű az EURO 4 környezetvédelmi kategóriának megfelel,
bc) legfeljebb 70%, ha a kérelmezett gépjármű hibrid üzemű, vagy az EURO 5 környezetvédelmi kategóriának megfelel,
bd) legfeljebb 100%, ha a kérelmezett gépjármű teljesen gáz vagy elektromos üzemű.”
Az összefüggés tehát egyértelmű: a parkolási gondokat elsősorban a parkolási támogatás csökkentésével, azaz a parkolási díjak kiterjesztésével és jelentős emelésével lehet megoldani.
Tóth Csaba
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja
Fotó: Lukács András