Azt, hogy érdemes-e új utat építeni vagy egy meglévőt kiszélesíteni, alapos elemzés után kell eldönteni. Ennek érdekében ajánlott a közúti beruházásokról előzetes költség-haszon elemzést végezni. Az ilyen elemzések általában az Európai Bizottság vonatkozó útmutatói alapján készülnek. A Levegő Munkacsoport új tanulmánya azonban kimutatta, hogy a jelenlegi uniós útmutatók alkalmazása indokolatlanul sok új útépítéshez vezetett.
A magyar kormány az elkövetkező években 3000 milliárd forintot tervez elkölteni új utak építésére és meglévő utak bővítésére, köztük a Budapest közlekedését is jelentős mértékben érintő beruházásokra (egyebek mellett az M1-es bővítésére és az M0-s északi szakaszának folytatására). Nagy a valószínűsége annak, hogy ha a valódi költségeket és hasznokat vennék számításba, ezek az utak soha nem épülnének meg.
A Levegő Munkacsoport az útépítések költség-haszon elemzéséről szóló uniós útmutatókkal kapcsolatban azt azonosította fő hiányosságként, hogy ezek az útmutatók az „időmegtakarítás” számításba vételét irányozzák elő. Feltételezik ugyanis, hogy ha egy új utat üzembe helyeznek, akkor az emberek időt takarítanak meg, mivel gyorsabban elérhetik úticéljukat.
Bár ez igaz lehet egyes egyéni úthasználókra, a társadalom egészére nem igaz. Először is, az emberek világszerte átlagosan ugyanannyi időt (naponta körülbelül 1,1 órát) töltenek utazással. Másodszor, az új utak új, korábban nem létező forgalmat gerjesztenek, mivel megkönnyítik (azaz olcsóbbá teszik) az egyes úticélok elérését, és ezért több ember fog élni ezzel a lehetőséggel. Mindez azt jelenti, hogy az egész társadalom szintjén egyáltalán nem történik időmegtakarítás! Mivel a legtöbb költség-haszon elemzésben az „időmegtakarítás” teszi ki a kimutatott haszon túlnyomó többségét (gyakran több mint 90 százalékát), az új utak építését ezen az alapon igen gyakran jóváhagyják.
A gerjesztett kereslet figyelmen kívül hagyása a közúti balesetekkel kapcsolatban is hibás következtetést eredményez. Az uniós útmutatókban leírt módszertan szerint ugyanis egy új autópálya megépítése csökkenti a személyi sérüléssel járó balesetek számát. Ez a feltételezés a járműkilométerenkénti balesetek számán alapul. Mivel azonban az új út többletforgalmat eredményez (mind az új úton, mind a hozzá vezető utakon), a megnövekedett forgalom abszolút értékben több balesetet fog okozni.
Mivel az EU költség-haszon útmutatói nem kötelezőek, egyes elemeik „kimazsolázása” széles körben elterjedt az útépítésben érdekeltek körében. Miközben előszeretettel mutatják ki az „időmegtakarítást” mint hasznot, gyakran elhanyagolnak más fontos szempontokat.
Az uniós útmutatók például kifejezetten előírják, hogy egy közúti projekt költség-haszon elemzésének elvégzésekor meg kell vizsgálni az alternatív közlekedési módok (például a vasút) fejlesztésének lehetőségét is, és amennyiben az előnyösebbnek bizonyul, akkor azt kell fejleszteni. Ennek ellenére az útmutatók e megfogalmazását gyakran (és egyes tagállamokban szinte mindig) úgy értelmezik, hogy csak a tervezett út különböző lehetséges útvonalait kell megvizsgálni és összehasonlítani.
Az uniós útmutatók még ennél is tovább mennek, és kimondják, hogy azt is meg kell vizsgálni, hogy megfelelő árképzéssel miként lehet befolyásolni a keresletet. Az árképzésnek „a szennyező fizet” elvvel összhangban az externáliákat is figyelembe kell vennie. Ezek az externáliák magukban foglalhatják az erdők kivágását, az épületek lebontását, illetve a közösségek és az ökoszisztémák megzavarását. A gyakorlatban azonban a költség-haszon elemzések szinte soha nem vizsgálják a kereslet befolyásolásának lehetőségeit.
A legfontosabb azonban az, hogy ma, a globális környezeti válság korában minden olyan beruházást, amely tovább rontaná a környezet állapotát, el kell vetni. Ezt az elvet nem szabadna felülírni szűk gazdasági érdekek miatt.
A Levegő Munkacsoport az utak költség-haszon elemzéséről szóló tanulmányát megfontolásra elküldte az Európai Bizottságnak.
„Az útépítésre fordított uniós támogatások értékelésének ellentmondásai” című tanulmány innen tölthető le: https://www.levego.hu/sites/default/files/Az-utepitesre-forditott-unios-tamogatasok-ertekelesenek-ellentmondasai.pdf
Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
A szerző fotója
A cikk eredetileg a nepszava.hu-n jelent meg.
