Bár a várost átszelő folyó áradása a világ számos helyén ismert probléma, különböző települések más-más megoldásokkal próbálnak védekezni ellene. Míg a hollandiai Nijmegenben a helyi ártér megnagyobbítására, addig Szentendrén a mobil gátra esett a választás. A spanyolországi Valencia azonban egy ezeknél radikálisabb megoldásra szánta el magát az 1957-es, közel száz életet követelő áradás után. Az ország vezetése úgy döntött, hogy a Turia folyó medrét elterelik, hogy az a város mellett haladjon el.
A Jardi del Turia egy szakasza, benne a régi folyót átívelő egyik híddal(A kép forrása: Iberflora)
A hátramaradó közel 9 kilométeres folyómedret, mely kettészeli Valenciát, eredetileg egy Valenciát Madriddal összekötő autópálya kialakítására használták volna fel. Azonban Francisco Franco diktatúrájában ritkaság számba menő ellenállás bontakozott ki a tervvel szemben. Franco végül engedett a helyiek nyomásának és elvetették az autópálya ötletét. Helyette felkérték Ricardo Bofill építészt a mára Valecia egyik szimbólumának számitó park kialakítására.
A 110 hektáros Jardi del Turia végül 1986-ban nyílt meg a lakosok előtt. Az északi végében az állatkert és sok sportpálya kapott helyet. Innen gyalogos sétányon vagy bicikliúton járhatjuk be az egész parkot, amit teljes hosszában mediterrán fák és virágok lepnek el, így kellemesen lepihenhetünk a fák tövében a nyári forróságban de akár a januári tavaszias időben is. Emellett több sportalkalmatosság és játszótér is van a régi folyómederben, a Gulliver csúszdaparkban pedig akár a felnőttek is gyermekként érezhetik magukat. A park déli, tengerparthoz közeli végében pálmafákkal tűzdelt sétányon jutunk el a futurisztikus Művészetek és Tudományok Városába, ahol múzeumokat, élményközpontot és az óceánáriumot is meglátogathatjuk. A 13, eredetileg a folyón átívelő híd pedig még különlegesebbé teszi a Jardi del Turia-ban töltött időt.
A Művészetek és Tudományok Városa épületegyüttesének részlete
(a szerző fotója)
Bár egy folyómeder elvezetése nem csak költséges feladat, de sok környezeti dilemmát is felvet. Az viszont nagyon nem mindegy, mire használjuk fel a városainkban jelenlévő kihasználatlan területeket. Valenciában adott volt egy üres folyómeder. Lehetett volna belőle egy nagyforgalmú autópálya, de végül Spanyolország egyik legizgalmasabb parkjává alakították. Az elmúlt évtizedek pedig egyértelműen a helyiek ötletét igazolták.
A hatalmas növényzet Valencia szívében nem csak hűti a levegőt a forró nyári hónapok alatt, de folyamatosan tisztítja is azt. Ezenfelül a fák árnyékában télen-nyáron kiváló kikapcsolódási lehetőséget találunk, egy kis nyugalmat a városi pezsgés közepette.
Kincses Krisztiána Levegő Munkacsoport gyakornoka