HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (1) 4-es metró (3) adó (4) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (12) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (16) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (41) éghajlatvédelem (39) elektromosautó (6) elektromos autó (9) emisszió (9) energia (20) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (4) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (7) Fák védelme (11) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (4) forgalomcsillaptás (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (2) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (38) közlekedéstervezés (23) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (30) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (13) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (3) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (14) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (6) üzemanyagadó (4) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (15) zöldövezet (3) zöldterület (14) zöld város (4) Címkefelhő

Autóval vagy autó nélkül Erzsébetvárosban?

2022.02.08. 07:42 Levegő Munkacsoport

A Levegő Munkacsoport és az Erzsébetvárosi Önkormányzat megbízásából a Medián 2021 decemberében online felmérést végzett az Erzsébetvárosban lakók, dolgozók és/vagy rendszeresen Erzsébetvárosba járók közlekedési szokásairól és a saját autó használatát helyettesítő, Nyugat-Európában széles körben alkalmazott gyakorlatok elfogadottságáról. A kérdőívet összesen 726 erzsébetvárosi kötődésű személy töltötte ki, akik közül 477-en laknak Erzsébetvárosban, 89-en járnak ide dolgozni, 160-an pedig rendszeresen látogatják a kerületünket. Az itt lakók közül 365-en állandó, 52-en ideiglenes lakcímen vannak bejelentkezve, 60-an pedig bejelentkezés nélkül élnek Erzsébetvárosban (feltehetően albérletben). A válaszolók között felülreprezentáltak voltak a diplomával rendelkezők, az átlagosnál jómódúbbak és a fiatalabbak.

blog20200202.jpg

Fotó: Kissimon István

Először nézzük a legfontosabb vagy legérdekesebb közlekedési szokásokat. Némileg talán meglepő módon az erzsébetvárosiak leggyakoribb közlekedési módja a gyaloglás, és itt nem a legközelebbi buszmegállóhoz vagy boltba történő sétára kell gondolni, mert a felmérésben csak az 500 méternél hosszabb gyaloglásra kérdeztünk rá. A válaszok alapján az erzsébetvárosiak 55%-a mindennap gyalogol, 90%-uk pedig legalább hetente. BKV-t 35%, autót 21%, kerékpárt 13%, rollert 1% használ naponta. Hasonló arányok figyelhetők meg amúgy az Erzsébetvárosba dolgozni vagy egyéb okból járók esetében is, bár a dolgozni járók között több a napi kerékpárhasználó (19%), az egyéb okból ide járók között jóval kevesebb a napi autóhasználó (10%).

Nagyobb különbségek vannak ugyanakkor a különböző erzsébetvárosi korosztályok között. Az alábbi ábra azok arányát mutatja, akik legalább heti rendszerességgel használják valamelyik közlekedési módot. A közösségi közlekedést intenzívebben használják a fiatalok és a 65 év felettiek, míg a középkorúak gyakrabban használják az autót. Érdekesség, hogy az 51-65 év közöttiek közel 30%-a legalább hetente kerékpározik, nem sokkal maradva el a fiatalabb csoportok hasonló mutatóitól. Rollert az 50 év felettiek alig, de a fiatalabbak is csak alacsony arányban (7-8%) használnak legalább heti rendszerességgel.

blog20200202_1.jpg

1. ábra. Azok aránya, akik legalább hetente közlekednek az adott módon

Jelentős különbség mutatkozik a nők és férfiak kerékpárhasználati szokásaiban. Míg a férfiak 41%-a kerékpározik legalább hetente, és 17%-a jár kerékpárral munkába vagy oktatási intézménybe, a nők esetében 21% és 10% tesz hasonlóképpen. 

A következő ábra a munkába járás módját mutatja attól függően, hogy ki hol lakik és dolgozik. Érdekesség, hogy autóhasználat tekintetében alig van különbség a három csoport között, miközben azt lehetne hinni, hogy a kerületen belül jóval alacsonyabb az autóhasználat mértéke. Ezt a jelenséget a KSH 2011-es népszámlálási adatai is megerősítik az V., VI. és VII. kerület tekintetében: míg a kerületek között az autóval munkába járók aránya 3% és 9% között változik, a kerületeken belül mindhárom esetben 12%. Ennek a fő oka az lehet, hogy míg a kerületen belül maradva ingyenes marad a parkolás, a szomszédos kerületekben már legtöbbször fizetni kell érte. Azaz az egész kerületre érvényes parkolási engedélyek – amelyek az V.-VIII. kerületeken kívül csak a lakóhely környékére érvényesek – jelentősen növelik a kerületen belüli autóforgalmat.   

blog20200202_2.jpg

2. ábra. A különböző közlekedési módokon munkába járók aránya

A legtöbben (a válaszadók négytizede) akkor kerékpároznának gyakrabban, ha több kerékpársáv lenne Budapest belső részén, vagy több forgalomcsillapított utca lenne. Érdekes módon a 30 km/h-s sebességhatár jóval kevesebb (27%) embert ösztönözne több kerékpározásra, pedig az alacsonyabb sebességhatár számos kutatás szerint nagymértékben csökkenti a balesetek kockázatát. 

Az alábbi ábra azon erzsébetvárosiak arányát mutatja, akik 4-es vagy 5-ös fontosságúnak gondolnak különböző lehetséges közlekedési intézkedéseket. Amint látható, jelentős különbségek vannak a parkolási engedéllyel rendelkezők és nem rendelkezők között, ami azért fontos, mert a parkolási engedéllyel rendelkezők valós arányuknál (kb. 30-35%) jóval nagyobb arányban (53%) töltötték ki a kérdőívet. Ezért valószínű, hogy a teljes lakosságban egy intézkedést fontosnak tartók aránya közelebb van az engedéllyel nem rendelkezők körében tapasztalt arányhoz.

blog20200202_3.jpg

3. ábra. Egyes közlekedési intézkedések támogatásának aránya

Így feltételezhető, hogy az Erzsébetvárosban lakók mintegy hattizede tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak, hogy a parkolók egy része helyén fák legyenek, illetve, hogy legyen több sétálóutca, és  mintegy héttizedük gondolja fontosnak, hogy legyenek utcaszakaszok, ahol csak a lakosság parkolhat. Ugyanakkor csak körülbelül a lakosság harmada tarja fontosnak, hogy több egyirányú utca legyen megnyitva a szembe menő kerékpárforgalomnak.

Az átlagos erzsébetvárosi évi 12 ezer km-t tesz meg autójával, ami jelentősen elmarad az országos 16 ezer km-es átlagtól. Ez persze nem meglepő, hiszen a nagyvárosok belső részein minden közel van, és nagyon sok út könnyen kiváltható egyéb közlekedési móddal. A saját autót használók 9%-a évi 3 ezer km-nél kevesebbet, 35%-a évi 6 ezer km-nél kevesebbet utazik autójával. Az életkor előrehaladtával egyre csökken az autóhasználat, a 65 év felettiek közel fele évi 6 ezer km-nél kevesebbet utazik

Az Erzsébetvárosban lakó autós válaszadók 17%-a használ céges autót (is), amelyek közül kb. 75%-nak van parkolási engedélye. Nem meglepő módon a céges autókat jóval intenzívebben használják, minden negyedik évente több mint évi 25 ezer km-t fut.

A saját autót használók válaszai azt mutatják, hogy az autóhasználók jelentősen alábecsülik az autóhasználatuk teljes költségét, beleértve az autó értékcsökkenését, biztosítását, szervízelését, üzemanyag-fogyasztását stb. A Greengo számításai szerint egy átlagos, 12-15 éves autó mérsékelt (4 ezer km/év) használatának teljes költsége kb. havi 60 ezer Ft, de minden spórolási lehetőséget kihasználva (legolcsóbb autó, Casco és gumicsere nélkül, évi 2 ezer km-t vezetve) sem nagyon lehet megúszni az autóhasználatot havi 25 ezer Ft alatt (totalcar kalkulátor). Ennek ellenére az évi 3 ezer km-nél kevesebbet utazók több mint fele, és a 3-6 ezer km-t, valamint a 6-10 ezer km-t utazók 20-24%-a azt állítja, hogy havi 15 ezer Ft-nál kevesebbet fordít az autóhasználatára; ez az összeg azonban vélhetően az üzemanyagköltségen túl csak minimális autókarbantartási és fenntartási költséget tartalmaz.

A teljes költséget figyelembe véve sokaknak jobban megérné a közösségi autóhasználat. De mégis kiknek? A Greengo számításai szerint egy átlagos autó esetén kb. évi 7500 km-nyi használat alatt már jobban megéri a közösségi autóhasználat. Kicsit lejjebb adva az igényeket pedig talán olyan 5-6 ezer km között lehet a határ. Vagyis a saját autóval rendelkező erzsébetvárosiak kb. harmada pénzügyileg jobban járna, ha inkább közösségi autót használna. Sőt, akár még többen is, ha figyelembe vesszük, hogy a kutatások alapján a saját autóról közösségi autóra váltók jellemzően ritkábban használnak autót, mivel jobban érzékelik az autóhasználat magasabb költségeit. 

Persze a költség mellett más szempontok is szerepet játszanak abban, hogy ki milyen módon elégíti ki az autóhasználatát. A felmérés alapján pl. kevesebb válaszolót (66%) tart vissza a közösségi autóhasználat magasnak tekintett költsége, mint az a nehézség, hogy a nyaralás során esetleg bonyolult lehet autót bérelni – ez ugyanis a megkérdezettek 72%-át zavarja. Azt, hogy a közösségi autót mások is használják, az autóhasználók 41%-át tartja problémának. Emellett többen azt írták, hogy ők a kutyával történő utazás korlátozása miatt nem használnak közösségi autót.

Bár a közösségi autók már hat éve jelen vannak Budapest belső részének utcáin, a saját autóval rendelkezők 15%-a még nem hallott róluk. Ugyanakkor a közösségi autóhasználat népszerűségére utal, hogy a válaszadók 16%-a használ közösségi autót. A kor előrehaladtával fokozatosan csökken a használók aránya: míg 35 év alatt a válaszolók negyede használ közösségi autót, 65 év felett senki sem, amiben az is szerepet játszhat, hogy a 65 év felettiek közel fele nem is ismeri ezt a szolgáltatást. Itt mindazonáltal meg kell említeni, hogy a közösségi autót használók bizonyosan felülreprezentáltak voltak a kitöltők között, ugyanis a közösségiautó-szolgáltatók tájékoztatása alapján Erzsébetvárosban 10% alatt lehet a közösségi autót használók aránya. A közösségi autóhasználók között több a férfi (69%), és a diplomás (82%), mint a teljes lakosság körében. A közösségi autót a legtöbben szórakozásra (pl. színházba, moziba járásra) (47%), bevásárlásra (31%), család/barátok látogatására (29%) és a repülőtérre való eljutásra (28%) használják. A közösségi autóhasználóknak csak 20%-a használja legalább hetente a közösségi autót és 45%-uk ritkábban használja, mint havonta.

A közösségi autóhasználat elősegítése céljából Nyugat-Európában sok helyen jelölnek ki olyan parkolóhelyeket, ahol kizárólag a közösségi autók állhatnak meg. A válaszok alapján az erzsébetvárosiak többsége is egyetért az ilyen parkolók kijelölésével. A érdemben válaszolók közül csak 29% utasította el az ilyen parkolók kialakítását, a válaszolók kétharmada szerint legalább 200 parkolónként lehetnének ilyen helyek Erzsébetvárosban – ez mintegy 35 közösségi autó parkolót jelent. Leginkább a 35 év alattiak támogatják az ilyen parkolók létesítését, de minden korcsoportban többségben vannak azok, akik szerint legalább 500 parkolóhelyenként lehetnének ilyen parkolók.

blog20200202_4.jpg

Kizárólagos parkolók közösségi autók számára Berlinben. Fotó: Kiss Attila

A felmérés rákérdezett arra is, hogy a lakosok milyen értékű, közösségi autóhasználatra vagy belföldi közösségi tömegközlekedésre fordítható kedvezmény esetén mondanának le a saját autó használatáról. A válaszok alapján az Erzsébetvárosban állandó lakcímmel rendelkező autós lakosok mintegy negyede lemondana saját autó használatáról, ha évi legalább 100 ezer Ft értékű kedvezményt kapna egyéb közlekedési szolgáltatásra – azaz annyit, amennyit egy parkolási engedéllyel rendelkező lakos kap ma Erzsébetvárosban. Ennél kisebb értékű kedvezmény esetén csak az autósoknak körülbelül tizede mondana le az autójáról. Ez a hajlandóság  leginkább a 35 évnél fiatalabbakra jellemző, akik közül körülbelül minden második mondana le az autójáról valamilyen kedvezmény fejében.

Végül a kérdőív rákérdezett az átlagosnál jobban szennyező autókkal kapcsolatos két elképzelésre is. Az első elképzelés szerint az ilyen autók 2023-tól ne kapjanak parkolási kedvezményt, a második szerint az ilyen autók tulajdonosai kapjanak egyszeri anyagi támogatást (például 200 ezer Ft értékben), ha rászorulók és kevésbé szennyező autóra cserélik az autójukat, vagy lemondanak az autójukról. A válaszok alapján az első felvetés esetében eléggé megoszlik a lakosság véleménye. Nagyjából négytized mind az elképzelést támogatók, mind az elutasítók aránya (körülbelül 20% nem foglalt állást egyértelműen a kérdésben). Mindazonáltal ha figyelembe vesszük, hogy a parkolási engedéllyel nem rendelkezők jóval nagyobb arányban támogatják az elképzelést (58% vs 24%), mint a parkolási engedéllyel rendelkezők (31% vs 50%), és hogy a felnőtt lakosság kétharmada nem rendelkezik parkolási engedéllyel, akkor feltételezhető, hogy mintegy a lakosság fele támogató, és a harmada ellenző.

A második kérdés esetében – azaz, hogy az önkormányzat támogassa-e a rászorulókat a szennyező autójuk lecserélésében vagy az arról való lemondásban – a válaszolók 52%-a volt támogató és 31%-uk ellenző, és ezt az elképzelést is jóval nagyobb arányban támogatják a parkolási engedéllyel nem rendelkezők (61% vs 23%), mint az elképzelést hasonló arányban támogató és ellenző autósok (43% vs 38%).

Összességében elmondható, hogy Erzsébetvárosban jelentős többségben vannak azok, akik kevesebb autót és több fát, kerékpársávot, forgalomcsillapított vagy sétálóutcát szeretnének látni a kerületben. Egy ilyen kerület előfeltétele, hogy kevesebb erzsébetvárosinak legyen saját autója. Egy ilyen változás elérésének egyik bevett eszköze a közösségi autóhasználat, mert egy közösségi autó a kutatások szerint 5-10 saját autót tud kiváltani. Ezért Nyugat-Európában már számos helyen közösségi autók részére fenntartott parkolókkal segítik a lakosok közösségiautó-használatát. A felmérés alapján az erzsébetvárosiak többsége is egyetért azzal, hogy Erzsébetvárosban legyen legalább 30-40 ilyen parkoló. Másik lehetőség, hogy a saját autót nem használók is kapjanak hasonló értékű kedvezményeket közösségiautó-használathoz vagy közösségi közlekedéshez, mint amennyit az autóhasználók kapnak az ingyenes parkolási engedély révén. A felmérés szerint ez esetben az autósok negyede mondana le a saját autójáról, és így rengeteg terület szabadulna fel fák, szélesebb járdák és sétálóutcák számára.

A felmérés alapján azt is támogatná a többség, hogy szennyező autók a jövőben ne kapjanak parkolási támogatást, illetve hogy az ilyen autóval rendelkező rászoruló autósok kapjanak támogatást a szennyező autójuk lecserélésére vagy arra, hogy lemondjanak a saját autó használatáról.

Tóth Csaba
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

 

Címkék: Erzsébetváros közautó autómegosztás forgalomcsillaptás

süti beállítások módosítása