HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (2) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (4) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (3) autóipar (3) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (11) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (7) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (9) égetés (3) éghajlatváltozás (35) éghajlatvédelem (33) elektromosautó (4) elektromos autó (8) emisszió (7) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (7) eső (1) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (3) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) forgalomcsillapítás (2) Franciaország (3) furgon (4) füstköd (4) fűtés (9) fuvarozás (3) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (2) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (3) hulladék (2) hulladékégetés (2) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (19) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (4) klíma (16) klímamenekültek (2) klímapolitika (6) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (35) közlekedéstervezés (20) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (46) levegőszennyezés (29) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (5) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (10) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) Pomáz (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (12) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (14) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (1) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (9) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (3) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (12) zöldövezet (3) zöldterület (12) zöld város (4) Címkefelhő

Segít-e a koronavírus, hogy fenntartható pályára álljunk?

2020.04.24. 08:26 Levegő Munkacsoport

 

blogabra2.jpg

A fenntarthatósági tudomány – mármint a környezeti, nem a gazdasági – legalább ötven éve figyelmeztet arra, hogy az emberiség „fejlődése” nem fenntartható. Sokkal többen vagyunk, mint ahány embert a Föld a jelenlegi termelési és fogyasztási szokásaink mellett képes eltartani. George Monbiot megfogalmazása szerint egy hamis komfortot ígérő, hazug buborékban élünk, és azt képzeljük, hogy mérhetetlen gazdagsággal a hátunk mögött egyáltalán nem függünk a földi bioszférától. A természetet pedig egyszerű erőforrásnak tekintjük, melyet igényeink szerint aknázhatunk ki.

A koronavírus-járvány kipukkasztotta ezt a buborékot, és most itt állunk meztelenül és értetlenül.

Vajon ez már az a nagy megrázkódtatás, amiről a fenntarthatósági tudomány mindig is beszélt? Az a kataklizma, amely helyreállítja az ember és élettere közötti egyensúlyt? Bizonyára nem. A járványt, pontosabban ezt a járványt legkésőbb az oltóanyag kifejlesztésével vissza fogjuk szorítani. Megnyílik a lehetőség az emberi civilizáció további fejlődése előtt. Szó nincs azonban arról, hogy minden visszatérhet a régi kerékvágásba. Ez egyrészt nem lesz lehetséges: a pandémia súlyos sérüléseket okoz a gazdaságban és a társadalmi struktúrákban, lehetetlenné téve a változtatás nélküli folytatást. Másrészt nem is lenne ésszerű: a járvány ritkán adódó lehetőséget ad arra, hogy az emberiség egy számára kedvezőbb fejlődési pályára álljon.

A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e tanulni a járvány következményeiből. Bár még messze nem vagyunk túl a veszélyen, már most látni rossz és jó jeleket, ami azt mutatja, hogy a kérdés egyáltalán nincs eldöntve.

Történelmi tapasztalat, hogy az emberiség nem tud egységesen fellépni saját érdekében. Számtalan társadalmi csoport harcol részérdekeiért, nem kímélve a többi embert és az emberiség közös érdekeit. Veszélyhelyzetben ezek a harcok felerősödnek. Itt első helyen a klímavédelem ügyét kell említeni. Sokan hangoztatják, hogy most, amikor emberéletek vannak veszélyben, be kell szüntetni a klímavédelmi erőfeszítéseket és minden energiát a járvány elleni harcra kell fordítani. Babiš cseh miniszterelnök leállítaná az EU zöld programjait, a lengyel kormány pedig az emisszió-kereskedelmi rendszert.

Márpedig téves és ártalmas hozzáállás a klímaváltozás gondjának elhanyagolása a vírus miatt. Téves, mert nem veszi figyelembe a szoros összefüggést a SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-2 járvány kitörése és a klímaváltozás, pontosabban az ember klímaváltozást is okozó nem-fenntartható viselkedése között. Leromboltuk az ember és a természet közötti finom egyensúlyokat, állat- és növényfajok százezreinek az életterét tettük tönkre. A helyváltoztatásra képes fajok közelebb kerültek az emberhez (városiasodás) vagy azokhoz a vadon élő állatokhoz, amelyek képesek hordozni a zoonotikus (állatról emberre terjedő) kórokozókat. A SARS-CoV-2 és a hozzá hasonló halálos vírusok ebbe a kategóriába tartoznak (e kórokozók terjedési útjáról részletesen lehet olvasni az Egészségügyi Világszervezet, a WHO honlapján). Ráadásul miközben fokoztuk a vírus-kitettségünket, a levegő elszennyezésével csökkentettük ellenálló képességünket. A levegőszennyezést döntő mértékben ugyanúgy a fosszilis tüzelőanyagok égetése okozza, mint a klímaváltozást. Dr. Aaron Bernstein joggal mutat rá, hogy a bioszférához fűződő viszonyunk ilyen mérvű megváltoztatása után ne csodálkozzunk azon, hogy veszélybe kerül az egészségünk.

A jelenlegi kritikus helyzetben – még nem látjuk, hogyan ér véget a járvány – nyilvánvalóan az emberek életének és megélhetésének lehetőség szerinti megóvása a legfontosabb. A terebélyesedő gazdasági válság enyhítésére a kormányok pénzügyi segélycsomagokat dolgoznak ki. Az újrakezdés során a társadalom fejlődését fenntartható irányba indítására is elegendően nagy pénzekről születik döntés. Számos politikus, gazdasági szakember, civil szervezet sürgeti, hogy a válságból történő kilábaláshoz előirányzott pénzeket szigorúan az éghajlatvédelem, a környezetvédelem szempontjainak megfelelően használják fel. De vajon így lesz-e? Lehangoló hírek jelennek meg arról, hogyan szorul ki a klímavédelem egyes országokban a támogatandó célok közül, hogyan ugranak rá a fosszilis iparok a megszimatolt a „készpénzre”. Begyakorlott lobbierőikkel kívánják összeszedni a „túlélésükhöz” – vagy inkább további extraprofitjukhoz – szükséges közpénzt. Az USÁ-ban egyéb segítséget is kapnak ezek a vállalatok. Többször is utána kellett nézzek a hírnek, de igaz: Trump elnök mentesítette őket a környezetvédelmi törvények betartásának kötelezettsége alól. Hasonló „könnyítésekért” lobbizik számos európai nagyvállalat is. A közpénz-segélyekért tülekedő fosszilis alapú vállalkozások között ott vannak az autógyárak, az olajipar, valamint a szénerőművek, a légi közlekedés, a tengerhajózás és a multinacionális agrárvállalkozások is. Sajnálatosan sok kormány a pénzek jelentős részével nem a bajba került embereket segíti, hanem a nem-fenntartható fejlődés, a globalizált fogyasztói társadalom kulcsfiguráit, a jelenlegi helyzetet előidéző gazdasági szereplőket. Mintha elfelejtettük volna, mi történt a 2008-as pénzügyi válságban. Hatalmas mennyiségű közpénzt költöttek annak a bankszektornak a kisegítésére, mely a válság okozója volt.

Tetszik, nem tetszik, az emberiség válaszút előtt áll. Kereshetünk egy másik, ugyanolyan hamis buborékot és megpróbálhatjuk meggyőzni magunkat, hogy folytatni lehet a múltat. Elhitethetjük magunkkal, hogy a klímaváltozás és a hozzá hasonló problémák a távoli jövő gondja, ami pedig azonnali cselekvést igényel – ilyen a vírusjárvány kitörése is – azt kezelni tudjuk. De odafigyelhetünk a tudományra is, és megérthetjük az üzenetét: a világban minden összefügg mindennel, nem lehet egyes problémákat kihúzogatva a kosárból külön megoldani. Csak úgy tudunk fejlődni, sőt egyáltalán megmaradni, ha az összes lényegi problémát kezeljük. Az idő pedig nagyon sürget, hiszen egyre több jel mutat arra, hogy az összeomlás veszélye már nem a távoli jövő.

Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

 

 

32 komment

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem koronavírus

A bejegyzés trackback címe:

https://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr615629392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2020.04.25. 19:16:24

"Sokkal többen vagyunk, mint ahány embert a Föld a jelenlegi termelési és fogyasztási szokásaink mellett képes eltartani."

Sõt, eleve sokkal többen vagyunk mint amennyit a Föld hosszú távon bárhogy is képes eltartani. Mert hogy a kicsi nyam-nyamok az elmúlt 30 évben ügyesen megduplázták az emberiség létszámát. És lehet a zöldeknek sikítozni, hogy az átlag európainak mekkora az ökológiai lábnyoma, de az európaiak fogynak, a nyam-nyamok viszont szaporodnak. És bár ma kisebb az ökológiai lábnyomuk mint a miénk - bár közel sem nulla, mert azért TV, mobiltelefon, motor sőt autó is van az afrikai bádogvárosokban is, de kérdés hogy meddig fog Kunta-Kinte a béka segge alatti életszínvonalon vegetálni. Ha ugyanis az ő életszínvonaluk is emelkedni fog, vele együtt emelkedik majd a CO2 kibocsájtása is. Másrészt, Pl. a tengerbe kerülő műanyagok nagy része ma is tőlük származik, és nem a zárt európai tárolókból. Viszont minél szarabb ott az életszínvonal, annál jobban szaporodnak.

midnightcoder2 2020.04.25. 19:22:41

"De odafigyelhetünk a tudományra is, és megérthetjük az üzenetét: a világban minden összefügg mindennel, nem lehet egyes problémákat kihúzogatva a kosárból külön megoldani."

Ez így ebben a formában marhaság. Egyrészt, a világban nem függ össze minden mindennel. Azzal hogy kihal a Himalájában a fehérfejű lótetű itt nem változik semmi. Jó eséllyel amúgy ott sem. Ez a minden mindennel összefügg csak egy-egy területre igaz, és ott sem minden függ össze, csak annyi igaz hogy egyes tényezők változása okozhatja más tényezők változását is, ami fajok kihalását (és más fajok elterjedését) okozhatja.
Pl. anno kihaltak a dínók és elterjedtek az emlősök.
Másrészt, a forradalmak soha nem hoztak eredményt csak nyomort. A megoldás nem a múltat végképp eltöröljük, hanem a szerves fejlődés.

Amúgy egyébként minden érdekcsoport között a zöldek a legkárosabbak a környezetre. Az atomellenes hisztivel valószínűleg több CO2-t juttattak a légkörbe mint a legnagyobb iparvállalatok.

Levegő Munkacsoport 2020.04.25. 19:44:42

@midnightcoder2: Ha energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák fejlesztésére fordítanák ugyanazt a pénzt, mint amennyibe az atomerőmű építése kerül, sokkal több CO2-kibocsátást lehetne megtakarítani.
Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy az atomerőmű majdani lebontása legalább annyiba kerül, mint a megépítése, valamint annak a költségeit is, hogy a radioaktív hulladékát is el kell helyezni és több százezer évig biztonságosan őrizni, akkor nyilvánvaló, hogy nem éri meg atomerőművet építeni. Nem véletlen, hogy mindenhol állami támogatással épülnek, nem pedig magánbefektetésekként.

2020.04.25. 20:22:24

@Levegő Munkacsoport:

"Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy az atomerőmű majdani lebontása legalább annyiba kerül, mint a megépítése,"

Ezt meg honnan vetted? :D
De, ha így is lenne, akkor nem bontod le, hanem csinálsz belőle múzeumot. Meg van spórolva 1000mrd Ft.

"Nem véletlen, hogy mindenhol állami támogatással épülnek,"

Na vajon miért? Csak nem azért, mert annyira kritikus, hogy eleve nem lehet magántulajdonban?
Mint ahogy a nagyfeszültségű hálózatok meg alállomások. Vagy mondjuk az USA hadserege.

Tudás nélkül böfögsz a levegőbe....

És persze már egy rakás helyen a fejedbe verték, hogy ahogy nő a megújulók aránya, úgy tárolni kellene azt az energiát valahogy, ami nem megoldott jelenleg.
De te szépen úgy teszel, mintha ez a probléma nem is létezne.

nemecsekerno_007 2020.04.25. 20:29:33

Talán egy kicsit fenntarthatóbb lesz, de nem sokkal.

Levegő Munkacsoport 2020.04.25. 20:30:04

@Amenadiel: "Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy az atomerőmű majdani lebontása legalább annyiba kerül, mint a megépítése,"
magyarnarancs.hu/kulpol/atomeromu-darabokban-116728
(ld. az utolsó bekezdést!)

Valóban nagyon kritikus, vagyis rendkívül kockázatos (pénzügyileg is).
Minden más erőműtípusból építenek magánberuházók is.

A sok éves tapasztalatunk szerint azok szoktak gorombáskodni, akiknek nincsenek megalapozott érveik.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.04.25. 20:41:14

@Levegő Munkacsoport:

"és a megújuló energiák fejlesztésére fordítanák ugyanazt a pénzt, mint amennyibe az atomerőmű építése kerül"

Nem akarok milliószor megvitatott témákat újra felhozni, ilyen vitákat millió-egyedszer lefolytatni sincs kedvem, ezért csak utalok arra, hogy amíg nincs évszakokat áthidaló villamosenergia-tárolás - márpedig erre még középtávon sincs kilátás -, addig a megújulókra reménytelen egy ország energiaellátását rábízni. Ilyen technológiák még a tervezőasztalon, sőt a mérnökök fejében sem léteznek, csupán a zöldek nedves álmaiban.

"az atomerőmű majdani lebontása legalább annyiba kerül, mint a megépítése"

Erre képeznek alapot Pakson is. Egyebekben lásd mint fent.

"a radioaktív hulladékát is el kell helyezni és több százezer évig biztonságosan őrizni"

Csak az alacsony intenzitású hulladékot. A nagy intenzitásúak, elsősorban a kiégett fűtőelemek később igen értékes nyersanyagok lesznek.

"Nem véletlen, hogy mindenhol állami támogatással épülnek, nem pedig magánbefektetésekként."

Megköszönném, ha tényekkel igazolnád, hogy pl. az USA-ban állami támogatással épültek magántulajdonú atomreaktorok.

odamondó 2020.04.25. 20:50:36

Engem egy kérdés érdekel a nagy védelem közepette: a sok millió ember aki munka nélkül marad mégis mit fog dolgozni?

2020.04.25. 21:02:23

@Levegő Munkacsoport:

Én csak rühellem azt aki nem a tudomány embere egy tudományos helyzetben, de cserébe elfogult, mint ti is.
Most belinkeltél nekem egy novellát, aminek a végén van valami szám.
De, hogy az micsoda az sem tudja, aki odaírta és te sem.
De mondjuk te aki aztán perfekt vagy a témában lövésed sincs, mit mondj arra, hogy ki kéri tőled, hogy lebonts egy erőművet? SENKI.
1 km2 terület oszt jó napot.

"Minden más erőműtípusból építenek magánberuházók is."

Valóban? Sorold már pls, mondjuk Magyarországon, hány olyan szél vagy naperőmű van magánberuházói kézben, aminek az energiáját nem a KÁT körében kell átvennie a MAVIR-nak, mert túl drága? Egyébként tudod, mi az a KÁT?
Segítek, egy sincs. Mert ha lenne a KÁT-ot sem kellett volna kitalálni. És vajon Paks hozzájuk képest milyen egységáron adja az energiát?
Gyanítom totál kínai neked, amiket írok.
És mivel ellentétben veled a villamosenergia iparban dolgozok, biztosan nem lesznek érveim. Aha! :D

De nagy csöndben vagy még mindig az energia tárolása témában!?
Na gyerünk, hogyan is oldod meg ezt a problémát, mikor a megújulók aránya szépen el kezd drasztikusan nőni?

0x29a 2020.04.25. 22:19:07

Annyit szeretnék hozzátenni a dologhoz, hogy a harmadik világbeli szegények ökológiai lábnyoma egyáltalán nem olyan alacsony. Az csak egy tévhit, mert hát látványra elég kevés mindenük van. A probléma ezzel az, hogy azt a keveset viszont nagyon rossz hatékonysággal "termelik ki" és tartják fent. Egyik ilyen terület a földművelés, ami nagyon primitív szinten működik náluk, különösen Afrikában. Erdők folyamatos felégetése új területekért. Az öntözés, trágyázás, talajgondozás, vízgazdálkodás teljes hiánya, túllegeltetés. Hatalmas természeti károk árán nagyon kevés élelmiszer. Rengeteg nagyon régi, rossz állapotú autó, gyatra minőségű, rendkívül szennyező üzemanyagok. Az ottani városok levegőjéhez képest a Budapesti a legnagyobb csúcsforgalom idején kristálytiszta hegyi levegőnek tűnik. Rengeteg hulladék, de a hulladék kezelésének teljes hiánya. Semmi hőszigetelés, ha fűteni kell akkor, szilárd tüzelőanyag, de leginkább hulladékot égetnek.
Egy egész más témában láttam egy videót pár éve, aminek van egy nagyon idevágó része: egy adott dél-afrikai farm működését mutatták be, hogy mi volt régen a fehérek idejében és, hogy mi van ma. Annak idején, évtizedekkel ezelőtt, mikor a farm még az eredeti, azt létrehozó fehér családé volt, 4000-5000 embernek elegendő élelmet állított elő. Akkori szinten korszerű, gépesített működés, magas szintű talaj és vízgazdálkodás, fenntartható gazdálkodásra berendezkedve. És ma mi van? Mindebből semmi. A gépek karbantartás híján tönkrementek, a vízcsatornák és tárolók is már feltöltődtek, nincs öntözés, a talaj minőségét egyáltalán nem óvják. Kézzel, állati erővel, fa szerszámokkal műveli a jelenleg tulajdonos fekete család. A hajdan több ezer embernek elegendő élelem termelésére alkalmas területen ma éppen csak annyit tud termelni a jelenleg azt birtokló család, hogy maguk ne haljanak éhen.

És minderre jön rá az, hogy iszonyatos mértékben szaporodnak.

igazi hős 2020.04.25. 23:49:23

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Bezzeg az atomerőmű zsinórárama milyen jól illeszkedik a napi vagy éves változáshoz, ugye? A zöld erőművekhez pont úgy kell rövid és hosszútávú kiegyenlítés, mint az atomerőműhöz. Persze papíron jól néz ki, hogy Paks minden nap 48 GWh áramot termel és ez milyen nagy része a 90-110 GWh-s napi fogyasztásnak, de negyedórás bontás megmutatja, hogy két Paks ugyanúgy csak óriási befektetés (~20 Prédikálószék) árán hozna közel CO2 semleges helyzetet. (A magyar áramtermelés nem lehet CO2 semleges, legalábbis amíg vannak távfűtéses lakótelepek, de ez így van jól.) Legalább 3 embert ismerek, aki már a 2. SZET üzembeállításakor örömtáncot járna, de valószínűleg hamarabb mennek nyugdíjba, mint hogy ez bekövetkezzen.

igazi hős 2020.04.25. 23:50:41

@Amenadiel: Hallgattál volna, ... Évek óta nincs KÁT.

Levegő Munkacsoport 2020.04.26. 06:45:53

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "és a megújuló energiák fejlesztésére fordítanák ugyanazt a pénzt, mint amennyibe az atomerőmű építése kerül..." Könnyű úgy cáfolnod, amit írtunk, ha azt meghamisítod. Első helyen ugyanis az energiahatékonyság javítását írtuk, mivel ez a legfontosabb és leghatékonyabb. Nem érdemes úgy fektetni a megújulókba, hogy közben pazaroljuk az energiát. (Csak egy példa: a hazai épületeknek több mint a 99 százaléka nem felel meg az EU 2021-től érvényes, új épületekre vonatkozó energetikai előírásainak.)

Levegő Munkacsoport 2020.04.26. 06:50:18

@Kovacs Nocraft Jozsefne: ""az atomerőmű majdani lebontása legalább annyiba kerül, mint a megépítése" . Erre képeznek alapot Pakson is."
Valóban képeznek, évente kb. 15 milliárd forintot tesznek bele, részben közvetlen állami támogatásból. Majd 300-400 év múlva össze is jön az a pénz a Paksi Atomerőmű befizetéseiből, amit az erőmű lebontására kell majd fordítani.

Levegő Munkacsoport 2020.04.26. 06:53:50

@Kovacs Nocraft Jozsefne: """a radioaktív hulladékát is el kell helyezni és több százezer évig biztonságosan őrizni" Csak az alacsony intenzitású hulladékot."

Erről ezt írja a Paksi Atomerőmű hivatalos dokumentuma: "A Földön keletkező radioaktív hulladék térfogatának 99%-a kis és közepes aktivitású, ezek végleges elhelyezése igen jelentős és költséges feladat." www.atomeromu.hu/hu/Documents/Radioaktiv_hulladekok.pdf

midnightcoder2 2020.04.26. 06:55:41

@Levegő Munkacsoport: Az energiahatékonysággal egyet tudok érteni. A megújulónak is van létjogosultsága, de alaperőműnek nem igazán jó. Illetve ahol van víz illetve geotermikus energia, ott igen. De idehaza csak síkvizi erőművet lehet építeni (lásd Bős-Nagymaros) amit épp a zöldek állítottak le. A geotermikus valóban drága, és valójában nem megújuló: a bolygó magja is egy zárt rendszer amiről elég keveset is tudunk, és ha onnan nagyüzemben elkezdenénk hőt kivezetni az sem biztos hogy annyira jót tenne. Ez kb. olyan hazárdjáték mint az olajpala. Marad a nap és a szél. Ami azt jelentené, hogy egy pár napos borult és szélcsendes idő Európa felett = Európa leállt. Vagy használ gázt, amiből megint csak jön az a fránya CO2.
Ráadásul a cél pont ennek ellenkezője kellene hogy legyen, azaz a fűtést is elektromosan kellene megoldani a gáz elégetése helyett.

midnightcoder2 2020.04.26. 07:08:17

@0x29a: Na igen. Afrika tragédiája a gyarmati rendszer felszámolása volt. Láttam anno egy dokumentumfilmet ami arról szólt, hogy próbáltak nekik korszerű, fenntartható mezőgazdaságot tanítani. De a kutyát sem érdekelte, egyszerűen hiányzik az ottani népből az előre gondolkodás képessége. Itt északon, ha az ember nem gondoskodott télre kajáról, fűtésről akkor ott pusztult. Ott ilyen gond soha nem volt.

Levegő Munkacsoport 2020.04.26. 07:10:07

@Amenadiel: Valóban, a megújuló energia sok esetben csak állami támogatással életképes. Ez utóbbinak a fő oka azonban az, hogy a fosszilis energia iszonyatos támogatásban részesült az elmúlt évtizedekben és részesül még ma is, ld. www.iea.org/topics/energy-subsidies
Annál inkább figyelemre méltó, hogy ilyen hátrányos körülmények között is számos hely van a világon, ahol a megújuló energia állami támogatás nélkül is működik.

midnightcoder2 2020.04.26. 07:16:11

@Levegő Munkacsoport: Igazából piaci alapon csak a szénerőmű éri meg. Kiszámoltam: az a panel ami most a házunkon van, kb. 10 év alatt fogja kitermelni az árát. Utána még úgy 10 évig fog ingyen termelni. Ami nem hangzik rosszul, csak feltételezi hogy egyrészt az inverter közben nem adja meg magát, másrészt hogy az áramszolgáltató 20 év múlva is ellátja a power-wall nem annyira hálás szerepét. Ha viszont ez utóbbit is meg kellene venni hozzá, akkor kb. 20 év múlva lennék kb. nullán ugyanilyen paraméterekkel. És a power-wall is csak kb. arra lenne elég, hogy olyan 2-3 nap borult időt esetleg átvészeljek. De egy hét után már nem lenne áramom.

midnightcoder2 2020.04.26. 08:14:58

@Levegő Munkacsoport: Ráadásul, amiről én beszéltem, az a múlt. Mert az egy dolog, hogy ma milyen napelemek állnak rendelkezésre és mennyiért - hála az elmúlt 30 év forradalmának a félvezető technológiában - de az atomellenes mozgalmak nem tegnap kezdődtek. Ráadásul a sötétzöldeknek hála működő erőműveket is zárnak be, Pl. a németeknél, illetve elkészülteket sem vettek használatban Pl. az osztrákoknál. És ezt a hülyéi diadalként ünneplik, miközben ezzel sok ezer tonna CO2-t tolnak a levegőbe.

2020.04.26. 09:00:34

@igazi hős:

Tudod ez a KÁT olyan,mint a tigris a frédi béniben.
Kirúgják az ajtón, aztán visszamászik, mit mászik, ugrik az ablakon.
Másképpen hogy történhetne meg, hogy egy évek óta megszűnt dologban 2019.dec.30-án kormányrendeletet hoztak?

A Kormány 364/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete
a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint
a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló
389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

Vagy, ha felmész a mavir honlapjára:
www.mavir.hu/web/mavir/megujulo-tamogatasi-rendszer

2020.04.26. 09:09:52

@Levegő Munkacsoport:

Neked meg annyit, ha már a saját blogodban trollkodsz, hogy teljesen mindegy, miket elemezgettek, jelenleg
NEM TUDJUK MEGOLDANI AZ ENERGIATÁROLÁS PROBLÉMÁJÁT!
Amint ez meglesz, a szaúdi herceg elkezdheti megtanulni a tevegelést.

midnightcoder2 2020.04.26. 11:08:33

A másik dolog, hogy ha zöld lennék, ahelyett hogy azt kommunikálnám, hogy a dolgozó biciklivel/BKV-val járjon munkába, inkább azt hangsúlyoznám hogy maradjon otthon homeoffice-ban ha ez lehet. Sokkal zöldebb egy homeoffice-ra alapozó cég, mint egy bejárós. Mert hogy az előbbinél ugye nem csak hogy nem kell utaznia a polgárnak csak azért hogy leüljön egy számítógép elé, de nem kell akkora irodát sem építeni/fenntartani. Kevesebb iroda = potenciálisan több zöld felület, kevesebb építőanyag/energia az épület felhúzásához, kevesebb energia a fűtésre, légkondicionálásra. És itt is lehetne megosztásban gondolkodni: az ilyen cégeknek igazából csak a nagyritkán esetleg valóban szükséges személyes meetingeknél van szüksége ténylegesen helységekre, ezt viszont lehetne akár órára is bérelni.

midnightcoder2 2020.04.26. 14:10:39

@Amenadiel: "Az atomerőmű meg akkor üzemel, amikor bekapcsolod."

Ez azért nem egészen így van. Egy atomerőművet nem lehet óránként ki/be kapcsolni. Ezért van az, hogy az atomerőművek alaperőműnek jók, míg mellé kell olyan erőmű amit ki/be lehet kapcsolni. Jelenleg a legjobb megoldás, ha az alaperőmű atom, a maradék ha van akkor megújuló, ha nincs akkor gáz. De amivel számolni kell az az, hogy ha ezt a karbonsemlegesség dolgot komolyan gondoljuk, ahhoz _sokkal_ több áram kell. Ma veszett mennyiségű dolgot oldunk meg fosszilis energiával a lakások fűtésétől a közlekedésen át a műtrágyagyártásig. Ezek egy része valószínűleg megoldható megújulóval is, legfeljebb borús időben nem gyártunk műtrágyát - ez valamivel kevésbé fáj, mint ha a kórházban a lélegeztetőgép áll le ilyenkor. Más része viszont nem, ergo alaperőműből is sokkal több kell. Azaz az atomerőmű és a megújuló csak a sötétzöldek szűk agyacskájában nem fér meg egymás mellett. A valóságban záros határidőn belül kell kb. minden amivel CO2 nélkül delejt lehet csiholni - hacsak nem az a cél, hogy Grönlandon is lehessen finom banánt termeszteni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.04.26. 15:18:07

@Levegő Munkacsoport:

"Könnyű úgy cáfolnod, amit írtunk, ha azt meghamisítod."

Mióta meghamisítás, ha a kommentedben felsoroltaknak csak eg yrészére reagálok?

"Első helyen ugyanis az energiahatékonyság javítását írtuk..."

Akkor a második helyen írt már nem is számít?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.04.26. 15:36:17

@Levegő Munkacsoport:

Köszönöm.

Azért nem kell keverni az üzemeltetéshez nyújtott állami támogatást - amit megkapnak a CO2-mentes termelők - és az erőmű építését. Ez utóbbira egy 1979-es írást hoztál fel, ami kissé outdated, nem?

"évente kb. 15 milliárd forintot tesznek bele, részben közvetlen állami támogatásból."

Ez 40 üzemév alatt mennyi is? Vagy Paks tervezett 60+20 üzeméve alatt? És mennyibe kerül a decommissioning? Erre adatot, kérlek.

"Majd 300-400 év múlva össze is jön az a pénz a Paksi Atomerőmű befizetéseiből, amit az erőmű lebontására kell majd fordítani."

Ezt a 300-400 évet tudnád számításokkal igazolni?

midnightcoder2 2020.04.26. 18:36:31

@Amenadiel: "Ahol hőenergiára van szükséged, ott a villamos energia még nem versenyezhet, mert ha a gázt elégeted az ott helyben melegít."

Itt a lényeg az, hogy ne legyen ilyen, illetve csak nagyon minimális mennyiségben.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.04.26. 22:37:07

@midnightcoder2:

Erre valamelyest megoldás a hőszivattyú, ezen belül is az elérhető áron kapható fűtésre optimalizált klíma. Egy alsó-középkategóriás klíma a mi "colder" éghajlatunkon kb. 3.2-es SCOP-t hoz. Ez azt jelenti, hogy 1kWh felhasználásával picit több hőt termel, mint amennyi az előállításához szükséges gáz kondenzációs kazánban való elégetésével keletkezne.

Ott, ahol nincs gáz a házban és fűtőtestek (radiátorok) sincsenek felszerelve, 3-4 klíma felszerelése valószínűleg olcsóbb, mint a gázos megoldás. Ráadásul az üzembiztonság is nagyobb, mert ha elromlik a kazán, akkor az egész házban nincs fűtés, az viszont valószínűtlen, hogy az összes klíma egyszerre romlik el. Áramszünetkor persze a klíma sem fűt, de ilyenkor a gázkazán is áll.