Az egyik legveszélyesebb – és a szmogriadó elrendelésénél is általában meghatározó – légszennyező anyag az ún. szálló por (PM10, vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék). Elsősorban a fűtés, a közlekedés, az erőművek, az ipar és a mezőgazdaság által kibocsátott rendkívül apró szemcsékről van szó. A PM10-en belül megkülönböztetjük egyebek mellett a 2,5 mikrométernél kisebb részecskéket (PM2,5). A PM2,5-re nincs hivatalos órás vagy napi egészségügyi határérték, azonban azt, hogy mennyire veszélyes az emberi egészségre, jól mutatják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai, amelyek szerint az Európai Unióban több mint 400 000, Magyarországon közel 13 000 ember veszti idő előtt az életét minden évben a PM2,5-szennyezés miatt.
Az Európai Unióban a PM2,5-koncentráció egy évre vonatkozó egészségügyi határértéke 25 mikrogramm köbméterenként (μg/m3), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határérték pedig 10 μg/m3. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett átfogó kutatás viszont arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a PM2,5 éves átlagos koncentrációja meghaladja az 5 mikrogrammot köbméterenként, akkor már az elhalálozások számának kimutatható – és a koncentráció növekedésével nagyjából arányos – emelkedésével lehet számolni (ld. az 1. ábrát).
Forrás: https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1702747
A Harvard Egyetem kutatóinak a napokban közzétett tanulmánya pedig arra mutatott rá, hogy amennyiben a PM2,5 koncentrációja egy köbméterben tartósan csak egy mikrogrammal is magasabb volt, az 15 százalékkal növelte a koronavírus miatti elhalálozásokat. A kutatók az Egyesült Államok szinte teljes területéről, 3000 megyéből gyűjtötték össze 2000 és 2016 közötti a légszennyezettségi és egyéb adatokat, így az eredmények kiemelkedően megalapozottak. Egy másik tanulmány szerint Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban a koronavírus okozta halálozások 78 százaléka azokban a térségekben történt, ahol a legmagasabb volt a levegő szennyezettsége.
A légszennyezettség miatti elhalálozások száma viszont csak a jéghegy csúcsának a csúcsát mutatja, a megbetegedések száma ennek akár ezerszerese is lehet. A 2. ábrán láthatók a légszennyezés egészségügyi hatásának egyes fokozatai.
2. ábra: A légszennyezés okozta egészségi hatások „piramisa”
Forrás: https://www.ersnet.org/images/stories/pdf/web-AQ2010-ENG.pdf
A PM2,5 részecskék sok különféle vegyületet tartalmaznak, vannak köztük rendkívül veszélyesek és kevésbé ártalmasak is. Emellett más káros anyagokat is belélegzünk. Arról azonban legfeljebb csak sejtésünk lehet, hogy az ilyen, sokféle vegyületből álló koktél milyen kóros elváltozásokat okoz a szervezetünkben. Továbbá nemcsak a tartós légszennyezés okozhat egészségkárosodást, hanem a szennyező anyagok rövid ideig tartó magas koncentrációja is. (Hírhedt példa erre az 1952-ben mindössze öt napig tartó londoni szmog, amelynek során 150.000 embert vittek kórházba és több mint négyezren haltak meg.)
A válasz a címben feltett kérdésre tehát az, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy a lehető legkisebb mértékben szennyezzük a levegőt.
EGY ÉS EGYETLEN BOLYGÓ, AMI MINDENKIÉ!
A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája az EU társfinanszírozású NoPlanetB projekt (NINCS B TERV! CSO-LA/2017/388-137) részeként végez ultrafinom-részecskeszám méréseket. A cikk tartalmáért kizárólagosan a Levegő Munkacsoport felel, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.
