Miért vétózta meg a magyar kormány az Európai Unió állásfoglalását, amelyben kötelezettséget vállalt volna, hogy 2050-ig nettó nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását? Kormányunk ezt a döntését egy nyilatkozatban igyekezett megmagyarázni. Vegyük górcső alá az érveiket. (Az idézőjelben lévő mondatokat a kormány nyilatkozatából vettük át.)
Kép: Szegő Judit
„A 2050-re kitűzött klímasemlegesség (szén-dioxid-semlegesség) azonban óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára.”
Az általunk ismert összes tanulmány (többek között az Európai Bizottság által készített tanulmányok) éppen azt mutatták ki, hogy a halogatás sokkal nagyobb költségekkel járna, mint az időben történő cselekvés. Sőt amennyiben a magyar ipar nem áll át a korszerű, energiatakarékos szerkezetre, súlyos versenyképességi hátrányba kerül, és munkahelyeket veszít el. Tehát Magyarország alapvető gazdasági érdeke az EU klímacéljainak támogatása.
„Az említett javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására.” Egyrészt ez meglehetősen sajátos, zsarolásnak tűnő hozzáállás, ami nem fog osztatlan elismerést kiváltani az EU-ban. Másrészt – értesüléseink szerint – éppen a magyar kormány lobbizik keményen azért, hogy az uniós támogatásokban minél kisebb legyen az éghajlatvédelmi célokra előirányzott összeg, és inkább úgy használja fel a pénzeket a magyar kormány, ahogy jónak látja. Visszás az is, hogy a kormányzat úgy állítja be, mintha a magyar ipar modernizálása nem a mi alapvető érdekünk lenne. Véleményünk szerint éppen kormányzat az, amely messze nem tesz meg mindent az ipar korszerűsítéséért. (Arról, hogy ehelyett mit kellene tennie, a Levegő Munkacsoport már számos tanulmányt készített.) Tehát először a saját házunk táján kellene söpörnünk.
„Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak. Azonban, ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne.”
A rezsicsökkentés álságos, igazságtalan és környezeti szempontból káros. Álságos, mert a költségeket mindenképp meg kell fizetni, például az adókon keresztül vagy a közműhálózat leromlásával. Igazságtalan, mert a gazdagok sokkal többet nyernek vele, mint szegények. Környezetileg káros, mert lassítja az épületek korszerűsítését, megnehezíti a befektetéseket az energiahatékonyságba és a megújuló energiákba. A rászorulókat nem úgy kell „segíteni”, hogy hatóságilag csökkentik a rezsit, hanem célzott támogatásokkal.
A valódi okokat tehát máshol kell keresni. Talán közelebb járunk az igazsághoz, ha Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatát vesszük alapul, aki kijelentette, hogy a Magyarországon működő német autógyárak pillanatnyi profitérdekei miatt „el kell utasítani a klímapolitika területén 2030-ra kitűzött európai uniós célok megváltoztatására irányuló brüsszeli törekvéseket.”A kormány döntése révén könnyen eljuthatunk oda, hogy míg télen az olcsó rezsi miatt jól befűthetjük otthonunkat akár súlyosan szennyező és üvegházgázt kibocsátó tüzelőanyagokkal is (például szociális alapon olcsó lignittel), addig nyáron mi magunk sülünk meg.
Szegő Judit
a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektfelelőse
