A mentális egészségi állapot érzelmi, pszichés és szociális (társas) jól-létünket jelenti. Befolyásol a gondolkozásban, érzéseinkben, cselekedeteinkben, abban, hogy miként kezeljük a ránk nehezedő nyomást, a másokhoz való viszonyunkat, így a döntéseinket is meghatározza. A mentális egészségben bekövetkező változásoknak lehet biológiai oka, okozhatja egy életesemény, trauma, szerepet játszanak öröklött hajlamok és nem utolsósorban a környezet állapota is.
A mentális betegségek aránya és az emberek életére, munkaképességére gyakorolt hatása évek óta folyamatosan növekszik, bár a kimutatott növekedés egy része a diagnosztika fejlődésével magyarázható. A mentális betegségeken belül növekvő csoportot alkotnak az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható betegségek. Számos kutatás során fény derült olyan összefüggésekre, mint az öngyilkosságok számának növekedése az USA és Mexikó területén akár 1 Celsius fokos tartós hőmérséklet-emelkedés esetén. Egy másik kutatás hasonló következtetésre jutott Indiában a mezőgazdasági dolgozók körében, ahol 60.000 öngyilkosságot hoztak összefüggésbe az éghajlatváltozással az elmúlt három évtized során. A rendkívüli időjárás okozta tragédiák, a családtagok elvesztése vagy megbetegedése, a megélhetési körülmények ellehetetlenülése, az élhető jövőbe vetett hit elvesztése mind pszichikai zavarokat okozhat. Mindennél sokkal kevésbé kézenfekvő a globális klímaváltozás még közvetlenül meg sem tapasztalt hatására kialakuló szorongás, melyre újabban az ökológiai szorongás néven is utalnak a szakemberek.
Magyarországon is egyre inkább beférkőzik a köztudatba az éghajlatváltozás és az élővilág sokféleségének csökkenése. A szárazság miatt csökken a terméshozam, romlik a vízellátás, nő az erdőtüzek kockázata, megjelennek az eddig csak hírből ismert betegségek (mint például a nyugat-nílusi láz) – a magyar lakosság is egyre érzékenyebb ezekre a hírekre, könnyen megijed, vagy állandósult félelemben él, de a rögeszmék kialakulása sem ritka.
A mentális problémákra egyrészt orvosi segítség jelentheti a megoldást, másrészt a valós veszélyhelyzetre adott megfelelő válasz az egyén szintjén, ami egyebek mellett lehet az éghajlatváltozás elleni fellépés, csatlakozás a közös értékrendet képviselő közösségekhez, ahol együtt lehet tenni a kedvező változásért. Ez a hozzáállás már kutatási témaként is megjelent, és végeredményében az éghajlatváltozás egyetlen pozitív hatásaként mutatkozik meg az emberek mentális egészségét tekintve. Másrészt sok kutatás bizonyítja a természet közelségének előnyös, megnyugtató hatását az emberi pszichére. Ezért ajánlott minél több időt tölteni a természetben, erdőben, tóparton, természetes életközösségekben. Szintén fontos folyamatosan tájékozódni a változó éghajlathoz való alkalmazkodás lehetőségeiről.
Még fontosabb azonban, hogy az ember azt a környezetet is gyógyító hatásúvá teheti, melyben él. Minél több fa és más növény van egy lakókörnyezetben, annál kevesebb az esélye a mentális megbetegedések kialakulásának. Ráadásul az egészséges növényzettel övezett lakóépületek értékesebbek is, levegőjük, klímájuk az év minden időszakában egészségesebb, tisztább, páradúsabb, a túlzott napsütéstől is védettebb.
Szegő Judit
a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektfelelőse
Olvasd el anyagainkat a fákról és a favédelemről:
https://www.levego.hu/hirek/2016/12/ombudsmani-javaslat-a-fak-hatekonyabb-vedelmere/
https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/minden-egyes-faert-megharcoltunk/
https://www.levego.hu/hirek/2015/12/fakat-a-parkoloba/
https://www.levego.hu/hirek/2015/02/a-koztunk-elo-fak-fokozott-vedelmet-erdemelnek/
https://www.levego.hu/hirek/2016/06/a-civilek-folytatjak-a-kuzdelmet-budapest-faiert/
https://www.levego.hu/hirek/2016/09/osszefognak-a-civilek-a-fakert/
https://www.levego.hu/site/assets/files/2032/novenyzet_szerepe_0.pdf
